Üdvözöljük a

Ajánlások az uniós országok ipari átalakulásáért | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Ajánlások az uniós országok ipari átalakulásáért

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2019. november 18.

2017-ben kísérleti kezdeményezés indult abból a célból, hogy segítsen tíz uniós régiónak és két tagállamnak az ipari szerkezetváltásban és a globalizált gazdaságra való átállásban. Az Európai Bizottság és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentést tesz közzé a folyamatról, és ajánlásokat fogalmaz meg az ipari átalakulás alatt álló országok és régiók számára.

A kezdeményezésben részt vevő tíz régió és két tagállam az OECD és a Bizottság szakértőinek csoportjaival együttműködve igyekezett feltárni azokat a tényezőket, amelyek gátolják a munkahelyteremtést és a növekedést az érintett térségekben. A cél az volt, hogy e régiók és tagállamok megerősítsék hosszú távú fejlesztési stratégiájukat, és ennek során a versenyelőnyt nyújtó, erősségeiknek számító gazdasági szegmensekre összpontosítsanak (intelligens szakosodás). A hosszú távú fejlesztési stratégiák kiterjednek a társadalmi méltányosság előmozdítására, a gazdaság korszerűsítésére és az éghajlatváltozással szembeni határozott fellépésre.

E célokra tekintettel a jelentés konkrét eszközöket és megoldásokat kínál a tagállami és regionális hatóságoknak arra, hogyan kezeljék a gazdasági átalakítás útjában álló akadályokat. A jelentés öt fő prioritási területet jelöl meg.

Johannes Hahn, az európai szomszédságpolitikáért, a csatlakozási tárgyalásokért és a regionális politikáért felelős biztos kijelentette: „Az EU-beli prosperitás és jóllét megteremtésére irányuló munkát a régiókban kell elkezdenünk. A Bizottság és az OECD szakértői csoportjai két éve szorosan együttműködnek a nemzeti és helyi szereplőkkel azért, hogy segítsék őket az innováció, a dekarbonizáció és a digitalizáció felkarolásában, valamint a jövő munkaerőpiacán elvárt készségek fejlesztésében. Ez a négy alappillére annak az átmenetnek, amely mindenki számára esélyt biztosít a felzárkózásra, illetve az érvényesülésre.”

A jelentés az alábbi öt fő prioritást határozza meg, és példákat hoz fel arra, milyen kihívásokkal kell szembenézni az egyes prioritási területeken, és milyen szakpolitikai válaszlépések kínálkoznak:

 

1) Felkészülés a jövő munkalehetőségeire

Kihívás: nincs elég képzett munkaerő a kibontakozó gazdasági ágazatokban.

Szakpolitikai válaszlépések: feltárni előre, milyen készségekre lesz szükség a jövő gazdaságában; megerősíteni a vállalatok képességét arra, hogy kielégítsék az emberi erőforrással kapcsolatos szükségleteiket; bevonni a helyi érdekelteket a regionális készségfejlesztési kezdeményezések megtervezésébe és megvalósításába.

 

2) Az innováció szélesítése és terjesztése

Kihívás: a kis- és középvállalkozások innovációs képessége elmarad a kívánttól.

Szakpolitikai válaszlépések: gyorsítani a digitális átalakulás ütemén; kiterjeszteni az üzleti innovációs hálózatokat és támogatni a klasztereket; szorosabbá tenni a kapcsolatokat a tudományos élet és a helyi üzleti körök között.

 

3) A vállalkozói szellem és a magánszektor szerepvállalásának ösztönzése

Kihívás: ahhoz, hogy az induló és a növekvő vállalkozások tevékenységét siker övezze, a vállalkozói készségek és hálózatok bővítésére van szükség az egyes térségekben.

Szakpolitikai válaszlépések: támogatni a vállalkozókat tájékoztatással, képzéssel, tanácsadással és mentorálással, erősíteni a vállalkozói hálózatokat, növelni az induló vállalkozások és a kkv-k részvételét az együttműködésen alapuló kutatásban.

 

4) Átállás a klímasemleges gazdaságra

Kihívás: az éghajlatsemleges gazdaságra való átállás hosszú távú folyamat, miközben a gazdaságban rövid távú intézkedésekre is szükség van.

Szakpolitikai válaszlépések: előmozdítani helyi szinten az energetikai átállást pénzügyi támogatás révén; tágabb regionális fejlesztési stratégiákba illeszteni az éghajlatsemleges gazdaságra való átállást.

 

5) Az inkluzív növekedés előmozdítása

Kihívás: földrajzi egyenlőtlenségek mutatkoznak, és hiányoznak a térségek közötti kapcsolatok.

Szakpolitikai válaszlépések: ösztönözni a térségi együttműködést vidéki és városi területek közötti partnerségek révén; kiépíteni a digitális konnektivitást és a digitális szolgáltatásokat a távoli régiókban.

Ez a jelentés és a benne foglalt ajánlások adalékként fognak szolgálni a kohéziós politika 2021 és 2027 közötti programjainak előkészítéséhez. Ez utóbbiak keretében több mint 90 milliárd eurót lehet majd kutatásra, innovációra, digitalizációra és a kis- és középvállalkozások támogatására fordítani.

 

Háttér-információk

A globalizáció hatalmas előnyökkel jár a világ kevésbé fejlett gazdaságaira nézve, és sok lehetőséget teremt Európa számára. Míg azonban az előnyök széles körben élvezhetők, a költségek gyakran egyenlőtlenül oszlanak meg. Számos európai régióban munkahelyek szűnnek meg a hagyományos iparágak hanyatlása miatt. Annak érdekében, hogy Európa kezelni tudja a gazdaság modernizálása terén jelentkező kihívásokat, helyzetbe kell hoznia a régióit; segítenie kell nekik abban, hogy növeljék gazdasági ágazataik versenyképességét és hozzáadott értékét. E célok elérésében kulcsszerepe van az innovációnak, a digitális átállásnak és a gazdaság dekarbonizációjának, ezért ezeket erőteljesen ösztönözni kell. Elengedhetetlen továbbá, hogy felvértezzük Európa lakosságát a ma és a holnap munkaerőpiacán nélkülözhetetlen készségekkel.

2017 júliusában a Bizottság közleményt adott ki Az innováció erősítése az EU régióiban címmel, és útjára indított két kezdeményezést: az egyik az ipari átalakulást volt hivatott segíteni (a kezdeményezés eredményeiről ma számol be a Bizottság), a másik pedig régióközi innovációs partnerségek létrehozását irányozta elő. A partnerségi kezdeményezésben részt vevő régiók és tagállamok a Bizottság és az OECD szakértői csoportjaival együttműködve azon dolgoznak, hogy növeljék innovációs kapacitásukat, felszámolják a beruházások útjában álló akadályokat, felvértezzék a munkavállalókat a megfelelő készségekkel, és felkészüljenek az ipari és társadalmi változásokra.

 

Forrás: Európai Bizottság