Üdvözöljük a

Költségvetés 2020 után: a Parlament vitatja a Bizottság vágásait | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Költségvetés 2020 után: a Parlament vitatja a Bizottság vágásait

2018. május 30.

A képviselők megfelelő mértékű uniós forrásokat akarnak az új kihívások - a biztonság kérdése vagy a migráció - kezelésére és a már meglévő politikai célok, köztük a regionális fejlesztés és az Erasmus+ program megvalósítására.

•             A képviselők vitatják a következő többéves költségvetési keret (MFF) bizottsági számait

•             A Parlament számításai szerint a mezőgazdaságra 15 százalékkal, a regionális fejlesztésre 10 százalékkal jutna kevesebb

•             Az EU-nak támogatnia kell a kutatási programokat, a fiatalokat és a kisvállalkozásokat

 

A képviselők megfelelő mértékű uniós forrásokat akarnak az új kihívások - a biztonság kérdése vagy a migráció - kezelésére és a már meglévő politikai célok, köztük a regionális fejlesztés és az Erasmus+ program megvalósítására.

A Bizottság május 2-i, a 2021-2027 közötti többéves költségvetési keretre és az EU saját bevételi forrásainak megreformálásáról szóló jogszabály-javaslatára adott parlamenti, nem jogalkotási állásfoglalást 409 szavazattal, 213 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett fogadták el.

A képviselők szerint a Bizottság adatösszevetéséből nem látszik, hogy a javasolt forráscsökkentések milyen mértékben sújtanák az európai régiókat és a mezőgazdaságból élőket.

A Parlament saját számításai szerint az előbbiek 10 százalékkal, az utóbbiak 15 százalékkal kevesebből gazdálkodhatnának, szemben a Bizottság 5 százalékos adatával. A képviselők ismét hangsúlyozták: a közös mezőgazdaság - és kohéziós politika finanszírozását legalább a jelenlegi szinten kell tartani.

Az olyan kulcsfontosságú programokra, mint például az Erasmus+ vagy a kutatásfejlesztést ösztönző Horizon 2020-re szánt összegek is sokkal alacsonyabb mértékben nőnek, mint ahogy azt a Bizottság bejelentette, fogalmaznak a képviselők.

A Parlament szeretné megháromszorozni az Erasmus+ programra szánt forrásokat, külön borítékból finanszírozná a kis- és középvállalkozásokat, a fiatalok munkanélküliségét kezelő programokra kétszer annyit, a kutatási és innovációs területre pedig legalább 50 százalékkal többet költene annak érdekében, hogy a kulcsfontosságú uniós politikák elérjék a céljukat. További források szükségesek a biztonságpolitika, a migráció és a külkapcsolatok megfelelő finanszírozására is.

A Bizottság május 2-i javaslataira adott első parlamenti reakciókról ebben a sajtóközleményben és nyilatkozatban olvashat többet.

Saját források

Ami pedig az Unió bevételi forrásainak (az ún. „saját források”) kérdését illeti, a képviselők üdvözölték a három új saját forrásra tett javaslatot: ezek egy új vállalati adó, a kibocsátáskereskedelmi rendszer, és egy műanyagadó lenne. Az új források csökkentenék a tagállamok közvetlen hozzájárulásait.

A Parlament azt is ismételten leszögezte, hogy a következő MFF kiadási és bevételi oldalait a tárgyalások során egy csomagban kell kezelni, mivel „nem születhet megállapodás a Parlamenttel a MFF-ről anélkül, hogy azzal párhuzamosan ne lenne előrelépés a saját források kérdésében”.

 

Háttér:

Az állásfoglalás kiegészíti a Parlament eddigi pozícióját (és a Tanáccsal folytatandó tárgyalások parlamenti kiindulópontját), amely már két korábbi állásfoglalást foglal magába: az MFF kiadási és bevételi oldaláról egyaránt március 14-én szavazott a Parlament.

Az új MFF rendelet elfogadásához a Parlament hozzájárulása szükséges.

Az EU költségvetésének 94 százaléka az Unió tagállamaiban és azon kívül finanszíroz különböző programokat. Részesülnek belőle állampolgárok, térségek, városok, gazdálkodók, kutatók, diákok, civil szervezetek és vállalkozások. Az Unió adminisztratív célra költségvetése 6 százalékát költi.