Májustól startolhat minden európai konferenciája

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2020. január 27.

Az Európai Bizottság javaslata szerint május 9-én, a 2-ik világháború végének 75-ik évfordulóján venné kezdetét az a kétévesre tervezett „konferencia”, amelynek keretében az európai polgárok kifejthetnék véleményüket az EU jövőjéről. A vita részben az uniós prioritásokra, részben pedig az intézményi kérdésekre összpontosítana, és Brüsszel számára akár az EU-szerződés módosítása is benne van a pakliban, ha az európaiak úgy kívánják.

Május 9-ét javasolja az Európai Bizottság az Európai Unió jövőjéről az uniós polgárok részvételével tartandó, két évre tervezett konferencia megkezdésére. A kezdés két fontos évfordulóval esne egy napra. Egyfelől a második világháború lezárásának 75-ik, másfelől pedig a Schuman-nyilatkozat 70-ik évfordulójával.

Dubravka Suica, a témáért felelős horvát bizottsági alelnök szerdán mutatta be a konferencia lebonyolítására vonatkozó közleményt, több ízben is kitérve arra, hogy bár az uniós intézmények adtak egy sorvezetőt a vitához, az európaiak bármilyen kérdésben megnyilvánulhatnak, és a Bizottság elképzelései szerint a konferencia eredményei később a jogszabályi javaslatokat is beleértve konkrét akciókban is testet öltenek majd.

A kezdeményezéssel az EU állampolgárai arra vonatkozó igényének kíván megfelelni, hogy jobban hallathassák a hangjukat az Uniót és a mindennapi életüket érintő kérdésekben. „A konferencia lehetővé teszi majd az uniós polgároknak, hogy részt vegyenek egy nyílt, átlátható és jól strukturált vitában” – jelentette ki sajtótájékoztatóján Dubravka Suica alelnök, aki hangsúlyozta, hogy egy alulról felfelé építkező folyamatról lesz szó.

Az Európai Bizottság két párhuzamos témakört javasol a vitához. Az első középpontjában az uniós prioritások és az Unió célkitűzéseinek meghatározása áll. Ezen prioritások közé tartozik az éghajlatváltozás és a környezeti kihívások elleni küzdelem, az emberközpontú gazdaság, a társadalmi méltányosság és egyenlőség, Európa digitális átalakulása, az európai értékek előmozdítása, az EU érdekeinek érvényesítése a világban, valamint az Unió demokratikus alapjainak megerősítése. Tulajdonképpen minden, ami a von der Leyen-bizottság ötéves programjában és az Európai Tanács által elfogadott stratégiai menetrendben is szerepel.

A második területen a demokratikus folyamatokhoz és az intézményi kérdésekhez kapcsolódó témák kerülnek megvitatásra, ideértve a csúcsjelölti rendszert és az európai parlamenti választások páneurópai listáit.

A kezdeményezéshez más uniós intézmények, nemzeti parlamentek, szociális partnerek, regionális és helyi önkormányzatok, valamint civil szervezetek is csatlakozhatnak. A vita átláthatóságát egy többnyelvű online platform biztosítja, amely a Bizottság szerint támogatja a szélesebb körű részvételt.

A folyamat lezárásaként Brüsszel azt javasolja, hogy három uniós intézmény – az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament – egy közös nyilatkozatot írjon alá, amelyhez más aláírók is csatlakozhatnak majd.

Suica kérdésekre válaszolva többször is megismételte, hogy a Bizottság teljesen nyitottan áll a kérdéshez, és ha az európaiak szükségesnek ítélnék az uniós szerződések módosítását, akkor kész támogatni azt, bár ennek a kérdésnek az eldöntése alapvetően a kormányokra tartozik.

Az Európai Bizottság elképzelései szerint az online felületen kívül más állandó kereteket és fórumokat is létrehoznának a vitára, például sporteseményekhez és fesztiválokhoz kapcsolódóan.

Az Európai Parlament egy héttel ezelőtt fogalmazta meg a maga prioritásait a leendő konferencia kapcsán. A Tanácsban a soros horvát elnökségre vár a közös álláspont kialakítása. Az általános ügyek tanácsa jövő keddi ülésén tart vitát a kérdésről.

 

Forrás: Bruxinfo