Üdvözöljük a

Szigorúbb szabályok a tisztességtelen import ellen az uniós munkahelyek és ipar védelme érdekében | Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Szigorúbb szabályok a tisztességtelen import ellen az uniós munkahelyek és ipar védelme érdekében

Szerző: Pesthy Zsuzsanna | 2018. május 30.

Az Unió jobban meg tudja védeni saját magát a tisztességtelenül olcsó importáru ellen, és hatékonyabban léphet fel az olyan behozatal ellen, amely környezetkárosodást eredményez, illetve szociális dömpingnek minősül: az erről szóló jogszabálytervezetet szerdán támogatta a Parlament.

 

Szigorúbb szabályok a tisztességtelen import ellen az uniós munkahelyek és ipar védelme érdekében

•             magasabb vám a dömpingárun és a támogatott importon

•             rövidebb időtartamú és átláthatóbb vizsgálat, segítség a kis- és középvállalkozásoknak, szakszervezetek bevonása

•             a szabályozás a szociális és a környezetkárosodást eredményező dömpingre is kiterjed

Az Unió jobban meg tudja védeni saját magát a tisztességtelenül olcsó importáru ellen, és hatékonyabban léphet fel az olyan behozatal ellen, amely környezetkárosodást eredményez, illetve szociális dömpingnek minősül: az erről szóló jogszabálytervezetet szerdán támogatta a Parlament.

A magasabb vámtarifák az uniós munkahelyek és vállalatok védelme érdekében a dömpingárukra vagy államilag támogatott importra szabhatók ki egy 2017 decemberében született informális megállapodás alapján, amelyet ma hagyott jóvá a Parlament.

A megállapodásban szereplő lépések Unión kívüli államok tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatát veszik célba, és kiegészítik a nemrég elfogadott, a gazdasági életbe aktívan beavatkozó Unión kívüli országokra vonatkozó dömpingellenes szabályokat.

Mi az újdonság?

•             Az EU ezentúl magasabb vámtarifát szabhat ki a dömpingelt vagy államilag támogatott importra (ennek módjáról a Háttérben olvashat többet);

•             Az antidömping-vizsgálatok időtartama jelentősen lerövidül;

•             A vámtarifák mértékének megállapítása során figyelembe veszik, hogy mekkora költséggel jár a nemzetközi munkajogi és környezetvédelmi szabályok betartása az uniós vállalatoknak;

•             A kis- és középvállalkozások segítséget kapnak a panasztétel és a vizsgálat során;

•             A szakszervezeteket bevonják a vizsgálatokba és a kivetendő vám mértékének megállapításába;

•             Az árufelhalmozás elkerülése érdekében az Unióba érkező minden terméket szigorúan nyomon követnek és regisztrálnak a vizsgálat bejelentésétől kezdve annak konkrét indulásáig;

•             A kiskapuk bezárása céljából a többnyire energiatermelésre használt különleges gazdasági övezetekre is vonatkozik a szabályzás.

„A már régóta esedékes felülvizsgálat alkalmassá teszi a kereskedelemvédeli rendszerünket arra, hogy reagálni tudjon a jövő kihívásaira. Zavaros időket élünk, az európai dolgozók és gyártók egyaránt szembesülni kényszerülnek a számtalan formában jelentkező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat hatásaival. Az európai ipar most megfelelő eszközt kap a munkahelyek megvédésére és a tisztességes kereskedelem biztosítására,” mondta a Nemzetközi kereskedelmi bizottság német szocialista elnöke, Bernd Lange.

„23 éve ez az európai kereskedelemvédelmi rendszer legnagyobb reformja. Most garantálhatjuk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközök a modern, 21. századi kereskedelmi rendszerben is jól működnek. Az Uniónak a szabad és szabályokon alapuló kereskedelem mellett kell kiállnia, és a megreformált rendszer fontos biztosíték lesz arra, hogy az Unió gazdasága nyitott marad,” a témáért felelős svéd néppárti képviselő, Christofer Fjellner.

Következő lépések

Az új jogszabály várhatóan 2018 első felében, az Unió hivatalos lapjában való megjelenése után egy nappal lép életbe.

Háttér

Az Unió jelenleg modernizálja az 1995-ös, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok ellen fellépő kereskedelemvédelmi jogszabályait. A felülvizsgálatra az európai vállalatok, munkavállalók és fogyasztók változó igényei miatt van szükség.

Az új jogszabály szerint az Unió magasabb vámtarifát vethet ki a dömpingárukra és az államilag támogatott importra. Ennek eszköze az ún. „alacsonyabb vámtarifa” szabály szigorúbb értelmezése lesz. A szabály korábban lehetővé tette, hogy a hatóságok alacsonyabb vámtarifát szabjanak ki, ha azt elegendőnek ítélik a tisztességtelen import okozta kár orvoslására. A vámtarifák megállapításánál az európai vállalkozások minimum profitcélját is figyelembe veszik. A képviselők arról is gondoskodtak, hogy a Bizottsággal kötött megállapodások aláírása előtt a nem európai exportőr országnak be kell tartania a legalapvetőbb nemzetközi munkavállalási és környezetvédelmi normákat.

A Parlament már 2014 februárjában elfogadta tárgyalási mandátumát, de a Bizottság 2013-ban született javaslata három évig parkolt a Tanácsban.