Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az vmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Az Európai Unió Stratégia Függőségei

2022. május 19.

Az Európai Bizottság felmérést végzett az Európai Unió stratégiai függőségének megismerése érdekében.

Az Európai Bizottság elvégezte az EU stratégiai függőségeinek átfogó értékelését, mely először hat stratégiai területre koncentrált:

  1. nyersanyagok,
  2. gyógyszerészeti hatóanyagok,
  3. Li-ion akkumulátorok,
  4. tiszta hidrogén,
  5. félvezetők,
  6. felhőalapú és peremhálózati informatika.

A munkaanyag felülvizsgálata később kiterjedt a következő területekre is:

  1. ritkaföldfémek és magnézium,
  2. vegyi anyagok
  3. napelemek,
  4. kiberbiztonság,
  5. szoftverek.

 

A Bizottság szerint több jelentős előrelépés történt: az elindított nemzetközi partnerségek diverzifikáltabb és rugalmasabb ellátási láncokat tettek lehetővé, különösen a kritikus nyersanyagok területén. Az akkumulátorok, a hidrogén és a nyersanyagok terén kialakult ipari szövetségek hozzájárultak az európai stratégiai autonómia megerősítéséhez. Új ipari szövetségek indultak a félvezetők és a felhőszolgáltatások területén is. Az akkumulátorok és a félvezetők piacán jelentős magán- és állami beruházások valósultak meg, amelyeket az uniós szintű „Közös Európai Érdekű Kiemelt Projektek” (Important Projects of Common European Interest, IPCEI) is elősegítenek. A felhőszolgáltatásokkal, a hidrogénnel és a félvezetőkkel kapcsolatos lehetséges új IPCEI-ket a tagállamok jelenleg előkészítik. A gyógyszerhatóanyagok területén az érdekelt felek jelentős lépéseket tettek az ellátási lánc sebezhető pontjainak azonosítására és azok kezelésére. A félvezetők, a hidrogén és az akkumulátorok vonatkozásában a Bizottság több javaslatot terjesztett elő.

Nyersanyagok

A Bizottság nemzetközi együttműködést folytat a kritikus nyersanyagokkal kapcsolatos kockázatok diverzifikálása, kezelése érdekében. Ennek keretében 2021-ben stratégiai partnerség alakult Kanadával és Ukrajnával. További nemzetközi partnerségek feltárása jelenleg folyamatban van, többek között hat afrikai országgal.

Gyógyszerészeti hatóanyagok

Az egészségiparban a felülvizsgálat arra a következtetésre jutott, hogy bár a generikus gyógyszerhatóanyagok gyártásában fokozódott a regionális koncentráció (pl. Kína, India), nem egyértelműek az ellátási lánc pontos kockázatai, ezért erősíteni kell a párbeszédet az iparág szereplőivel.

Li-ion akkumulátorok

Az EU több erőfeszítést tett az EU akkumulátor-függőségének mérséklése érdekében, ezért az EU pozíciója az akkumulátorok területén jelentősen javult az utóbbi időben. Jelentős befektetések történtek az EU akkumulátor-értékláncába, amelyet az Európai Akkumulátor Szövetség (European Battery Alliance) segített elő. Az akkumulátorcellák tekintetében az EU várhatóan 2025-re eléri a 379 GWh termelési kapacitást, ami a 2025-ben várható kereslet 70%-át (körülbelül 550 GWh-t) jelenti. A Bizottság célja – többek között – az EU-s kutatás és innováció fellendítése az akkumulátorok területén.

Tiszta hidrogén

A bizottsági kezdeményezések célja a függőségek és kockázatok kezelése a tiszta hidrogén területén. A tiszta hidrogén előállításához nagy mennyiségben szükség lenne megújuló és alacsony szén-dioxid-kibocsátású villamos energiára. A cél az, hogy csökkenjen az elektrolizátorok és üzemanyagcellák gyártásához szükséges kritikus nyersanyagok mennyisége. Az EU iparának szereplői a hidrogéntechnológiák és -alkalmazások nagyszabású bevezetésére készülnek az ipar és a közlekedési ágazatok szén-dioxid-mentesítésére. Az Európai Tiszta Hidrogén Szövetség 2021 novemberében több mint 750 projektből álló beruházási tervet mutatott be, amelyet tagjai 2030-ig terveznek megvalósítani.

Félvezetők

A Bizottság elfogadta az európai chiprendeletre vonatkozó javaslatot. Az elemzés rávilágított arra, hogy Európa a chipgyártás terén nagymértékben rá van utalva az ázsiai cégekre, illetve az Egyesült Államokra. A munkaterv célja, hogy a tagállamokkal szoros együttműködésben átfogó eszközrendszert vezessen be az EU ellátásának biztosítására. Emellett intézkedéseket vezet be a vonzó befektetési környezet megteremtésére és Európa technológiai vezető szerepének megerősítésére. A cél érdekében az EU együttműködik az Egyesült Államokkal, Szingapúrral és Dél-Koreával.

Felhőalapú és peremhálózati informatika

A közelmúltban elindított akciók (European Alliance for Industrial Data, Edge és Cloud), az intelligens köztes szoftverek beszerzése, a közös adatinfrastruktúrákkal és -szolgáltatásokkal kapcsolatos projektek remélhetőleg jelentős szerepet fognak játszani az EU-függőségek kezelésében. Mindezek jelentős beruházásokat indítanak el az uniós szabályoknak és szabványoknak megfelelő, következő generációs felhőtechnológiákba. Az elemzés szerint az EU felhőpiacát néhány nagy felhőszolgáltató vezeti, amelyek székhelye az EU-n kívül van. A 2021 júliusában indult szövetség a magán- és a közszféra érintett szereplőit fogja össze, hogy meghatározzák azokat a stratégiai befektetéseket, amelyek célja a megbízható, energiahatékony és versenyképes felhő- és élvonalbeli szolgáltatások bővítése.

A második munkaanyag kiegészítései

Az új munkaanyag megállapításai kiegészítik az első szakaszt a nyersanyagokkal és a feldolgozott anyagokkal (a ritkaföldfémekre és a magnéziumra, valamint a vegyi anyagokra koncentrálva). Ezen túlmenően a munkaanyag kitér a napelemekre és a kiberbiztonságra is. A megállapítás szerint sebezhetőséget eredményezhet a globális termelés erős kínai koncentrációja, a korlátozott diverzifikációs lehetőségek. A dokumentum függőséget azonosított néhány különösen kritikus jelentőségű vegyi anyag esetében és több informatikai területen is.

Ritkaföldfémek és magnézium

Azok a technológiai fejlesztések, amelyek csökkenthetnék az EU szén-dioxid-kibocsátását, nagyrészt a kritikus nyersanyagoktól függenek. A ritkaföldfémek kulcsfontosságúak az alábbi területeken: elektronika, energiatermelés, egészségügy, űrkutatás, védelemi szektor. A ritkaföldfémek (mely kulcsfontosságú az elektromos járműveknél és a szélturbináknál) iránti uniós kereslet 2030-ra megkétszereződhet, elérheti akár az évi 40 000 tonnát is. A magnézium iránti kereslet pedig várhatóan az alumíniumfogyasztással párhuzamosan jelentősen növekedni fog.

A világ magnéziumtermelésének 89%-a Kínához kötődik, mely uralja a teljes értékláncot is: a ritkaföldfémekhez való hozzáféréstől a ritkaföldfém állandó mágnesek gyártásáig. Ezenkívül az EU nem termel magnéziumot, az EU nem bányászik ritkaföldfémeket, és csak nagyon korlátozott mennyiségű állandó mágnest állít elő. Emiatt az EU-nak jelentős stratégiai függőségekkel és ellátásbiztonsági kockázatokkal kell szembenéznie. Ennek megváltoztatásához hosszútávú EU-stratégiára van szükség.

Vegyi anyagok

Fontosságukat az adja, hogy a szélturbináktól az akkumulátorokig, valamint az épületszigeteléstől a gyógyszerekig szükséges alapanyagok. Az elemzés szerint hat vegyi anyagnak van kitüntetett stratégiai szerepe: jód, fluor, vörös foszfor, lítium-oxid és -hidroxid, molibdén-dioxid és wolframátok. Ezen vegyi anyagok főbb exportőrei: Kína, Oroszország, Vietnám és Kazahsztán. Az EU-nak intézkedéseket kell tenni a függőségek csökkentésére, például stratégiai készlet felhalmozásával.

 

Napelemek

A napelemes technológiák már a világ leggyorsabban növekvő energiatechnológiájává váltak, és fontos szerepet játszanak a szén-dioxid-mentes energiatermelésben. A Bizottság szerint az európai zöld megállapodások teljesítése érdekében a napenergia-termelést 2030-ig meg kell háromszorozni, 2050-ig pedig meg kell tízszerezni. Az egyes napelemes technológiák az EU űrkutatási és védelmi érdekei szempontjából is kritikusak (pl. műholdak tápegysége). Bár a feldolgozott napelemes értékláncban jól áll az EU, a beszállítói piacon egyértelmű Kína fölénye, s ez stratégiai függőséget okoz.

Kiberbiztonság

A kiberbiztonság jelentősége számos ágazatra kiterjed, ideértve az IT-n kívül az elektronikát, a közlekedést, az energiaipart, az egészségügyet, a védelmi ipart és az űrkutatást, s ezért az EU-nak ezen a téren is biztosítania kell érdekei védelmét. Míg az EU az Egyesült Államokkal együtt vezető szerepet tölt be a kiberbiztonsági kutatásban, le van maradva a kiberbiztonsági innovációban, valamint a kiberbiztonsággal kapcsolatos magánbefektetések terén. A világ 500 legnagyobb kiberbiztonsági vállalatának mindössze 14%-a rendelkezik EU-s székhellyel (ezzel szemben az Egyesült Államokban található 75%). Európa részben nemzetközi cégekre támaszkodik infrastruktúrái védelmében. Bár ez önmagában nem feltétlenül vezet sebezhetőséghez, aggodalomra adhat okot bizonyos stratégiai jelentőségű ágazatok számára. Ide tartozik kiemelten a védelmi iparág, ahol az EU-ban jelenleg használt hardverek és szoftverek túlnyomó többségét az Egyesült Államokban fejlesztik és Kínában gyártják. Vagyis az uniós vállalatok nem képesek lefedni a kiberbiztonság teljes skáláját, ehelyett harmadik felek által vásárolt termékekre kell támaszkodniuk. Ezek a gyengeségek és stratégiai függőségek fontos aggályokat vetnek fel, például olyan kulcsfontosságú területeken, mint a következő generációs távközlési hálózatok infrastruktúrája, kvantumkommunikáció, személyes adatok kezelése, fejlett gyártási és védelmi technológiák.

Szoftverek

Az európai felhőpiac értéke 5,9 milliárd euró; értéke megháromszorozódott a 2017-2020 közötti időszakban. Az EU stratégiai függőséggel néz szembe a felhő- és az élvonalbeli számítástechnikai menedzsmentszoftverek, valamint a vállalati szoftverek területén, mivel a piacot korlátozott számú, globális felhőszolgáltató vezeti, s ez függőséget okoz az EU-s cégeknek.