Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az uniós minimálbérről szóló irányelvtervezetről, amely elő fogja segíteni a törvényben meghatározott minimálbérek meghatározását, támogatva ezzel, hogy az összes uniós országban tisztességes életszínvonalat biztosítsanak a munkavállalók számára.
Az Európai Bizottság közleményben üdvözölte az Európai Parlament és az uniós tagállamok elért politikai megállapodást a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvvel kapcsolatban, amelyre a Bizottság 2020 októberében tett javaslatot.
Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke megbízatásának kezdetén jogi eszközt ígért annak biztosítására, hogy az EU-ban dolgozó munkavállalók méltányos minimálbért kapjanak, és ezt a vállalást az unió helyzetéről szóló első értékelő beszédében is megismételte 2020-ban.
Az irányelv létrehozza a jogszabályban meghatározott minimálbérek megfelelőségét biztosító keretet, előmozdítja a bérmegállapításra vonatkozó kollektív tárgyalásokat, és javítja a munkavállalók tényleges hozzáférését a minimálbérek által nyújtott védelemhez az EU-ban.
A megfelelő minimálbérek a társadalmi méltányosság megerősítése, valamint a fenntartható és inkluzív gazdasági helyreállítás alátámasztása szempontjából is fontosak. A jobb munka- és életkörülmények a termelékenység és a versenyképesség fokozása révén a vállalkozások, a társadalom és általában a gazdaság javát is szolgálják.
A minimálbérek nyújtotta védelem valamennyi uniós tagállamban létezik, akár jogszabályban meghatározott minimálbérek és kollektív szerződések, akár kizárólag kollektív szerződések révén.
Annak biztosítása, hogy a munkavállalók megfelelő bért kapjanak, alapvető fontosságú élet- és munkakörülményeik javításához, valamint a méltányos és reziliens gazdaságok és társadalmak kiépítéséhez. Számos munkavállaló esetében azonban nem megfelelő, illetve hiányos a minimálbérek nyújtotta védelem általi lefedettség.
Az új irányelv ezt a problémát a megfelelő minimálbérek nyújtotta védelem javítását célzó uniós keret létrehozásával kívánja kezelni. Ennek során teljes mértékben tiszteletben tartja a nemzeti hagyományokat és hatásköröket, valamint a szociális partnerek autonómiáját. Nem írja elő a tagállamok számára, hogy jogszabályban rögzítsék a minimálbéreket, és nem határoz meg az egész EU-ra alkalmazandó közös minimálbérszintet.
Az irányelv fő elemei
A jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításának és aktualizálásának kerete.
A jogszabályban meghatározott minimálbéreket alkalmazó tagállamoknak megbízható irányítási keretet kell létrehozniuk a minimálbérek megállapítására és aktualizálására. Ez a következőket foglalja magában: a minimálbér megállapítására vonatkozó egyértelmű kritériumok (többek között: a vásárlóerő, figyelembe véve a megélhetési költségeket; a bérek szintje, eloszlása és növekedési üteme; a nemzeti termelékenység); indikatív referenciaértékek használata a minimálbérek megfelelőségének értékeléséhez, az irányelvben megjelölt lehetséges használható értékek figyelembevételével; a minimálbérek rendszeres és időben történő aktualizálása; olyan tanácsadó testületek létrehozása, amelyekben a szociális partnerek is részt vehetnek; annak biztosítása, hogy a jogszabályban meghatározott minimálbérek közötti különbségek és az e béreket érintő levonások megállapítása a megkülönböztetésmentesség és az arányosság elvének megfelelően, és valamely jogszerű cél megvalósítása érdekében történjen; továbbá a szociális partnerek hatékony bevonása a jogszabályban meghatározott minimálbérek megállapításába és aktualizálásába.
A bérekkel kapcsolatos kollektív tárgyalások előmozdítása és megkönnyítése.
Az irányelv valamennyi tagállamban támogatja a kollektív tárgyalásokat. Ennek az az oka, hogy azokban az országokban, ahol elterjedtebb a kollektív tárgyalások gyakorlata, általában kisebb az alacsony bérű munkavállalók részaránya, kevésbé jelentős a béregyenlőtlenség és magasabbak a bérek. Ezen túlmenően az irányelv felkéri azokat a tagállamokat, amelyekben a kollektív tárgyalások általi lefedettség 80 százaléknál alacsonyabb, hogy dolgozzanak ki cselekvési tervet a kollektív tárgyalások előmozdítására.
A minimálbérek nyújtotta védelem jobb nyomon követése és érvényesítése.
A tagállamoknak adatokat kell gyűjteniük a minimálbér általi lefedettségről és a minimálbérek megfelelőségéről, valamint biztosítaniuk kell, hogy a munkavállalók hozzáférjenek vitarendezési és jogorvoslati lehetőségekhez. A megfelelés és a hatékony végrehajtás elengedhetetlen ahhoz, hogy a munkavállalók ténylegesen élvezhessék a minimálbérek nyújtotta védelemhez való hozzáférést, és mindkettő hozzájárul az innováción, a termelékenységen és a szociális normák tiszteletben tartásán alapuló versenykörnyezet előmozdításához.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke így nyilatkozott: „Az EU teljesítette ígéretét. A minimálbérekre vonatkozó új szabályok megvédik a munka méltóságát és biztosítják, hogy a munkavégzés kifizetődő legyen. Mindez a nemzeti hagyományok és a szociális partnerek autonómiájának teljes körű tiszteletben tartása mellett történik.”
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök az alábbiakat emelte ki: „Ez a minimálbérekre vonatkozó keret alapvető lépés a munkavállalók védelme felé unió-szerte, a nemzeti hatáskörök és a szociális partnerek autonómiájának tiszteletben tartása mellett. Az ukrajnai orosz háború hatása miatt is alapvető fontosságú, hogy megvédjük az alacsony keresetűeket. A minimálbéreknek tisztességes életszínvonalat kell biztosítaniuk, miközben elő kell mozdítaniuk az innovációt és a termelékenységet.”
Nicolas Schmit, a foglalkoztatásért és a szociális jogokért felelős európai biztos a következőket mondta: „Egy olyan időszakban, amikor EU-szerte számos háztartás küzd megélhetési gondokkal, alapvető fontosságú, hogy valamennyi tagállam biztosítsa a megfelelő minimálbérek nyújtotta védelmet. Az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott keret segíteni fog annak biztosításában, hogy a minimálbért keresők méltóságteljes életet élhessenek. Jeles nap a mai a védelmet nyújtó, erős szociális Európa számára.”
Két év a „türelmi idő”
Az Európai Parlament és a Tanács által elért politikai megállapodást a társjogalkotóknak hivatalosan is jóvá kell hagyniuk. Az irányelv a Hivatalos Lapban való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba, és a tagállamoknak ez után két éven belül át kell ültetniük az irányelv új elemeit nemzeti jogukba.
A megfelelő minimálbérhez való jog
A megfelelő minimálbérhez való jog a szociális jogok európai pillérének 6. alapelvében szerepel, amelyet az Európai Parlament, a tagállamok nevében a Tanács, valamint a Bizottság 2017 novemberében Göteborgban együttesen hirdetett ki. A megfelelő minimálbérekről szóló irányelv a szociális jogok európai pillérének megvalósítására vonatkozó cselekvési terv egyik kulcsfontosságú intézkedése a pillér alapelveinek további végrehajtása érdekében.
A Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 154. cikkével összhangban kétlépcsős konzultációt folytatott a szociális partnerekkel, mielőtt 2020. október 28-án javaslatot tett a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvre. Az uniós irányelv az EUMSZ 153. cikke (1) bekezdésének a munkafeltételekről szóló b) pontján alapul.
https://ec.europa.eu/commission/presscorner/detail/hu/IP_22_3441