Meséljen kicsit arról, hogy mivel foglalkoztok? Mi az az Energiamérnök.hu? Mondhatnám, hogy épületenergetikával foglalkozunk és hiteles energetikai tanúsítványokat állítunk ki, de ez talán túl unalmasan hangozna. Ezért inkább azt szoktam mondani, hogy mi vagyunk azok, akik imádjuk a veszteségeket. Megkeresni és csökkenteni. Ezt hogy érti? Ha valaki kezébe vesz egy energetikai tanúsítványt vagy egy energiaauditot, akkor talán ki tudja olvasni belőle, hogy mennyi is a várható vagy valós fogyasztása az adott épületnek illetve folyamatnak, de azt már sokkal nehezebb értelmezni, hogy miért annyi. Mi az oka annak, hogy így alakulnak a fogyasztási értékek? Persze ezek az eredmények hosszú számításokkal alá vannak támasztva, de az én tapasztalatom az, hogy ezeket a „hieroglifákat” csak azok tudják értelmezni, akik készítették vagy ezzel foglalkoznak napi szinten. Ezért mi az Energiamérnök.hu-nál különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy egy megbízás alkalmával ne csak számokkal, hanem vizuális tartalmakkal is segítsük a megrendelőt abban, hogy tudja értelmezni az eredményeket. Abban hiszünk, hogy meg kell érteni a veszteségeket, azok eredetét, formáját ahhoz, hogy kezelni, csökkenteni lehessen őket. Nem elég, ha mi megértjük. Annak is meg kell értenie az alapvető tendenciákat, akinél a változtatás joga és ereje van. Annyi nem elég, hogy hány m3 gáz fogyott tavaly, vagy mennyi kWh volt az éves fogyasztása az épületeknek. Miért annyi? Mennyivel lehetne kevesebb? Hogyan lehetne hatékonyabb? Ezzel foglalkozunk valójában. Mit jelent konkrétan az energiahatékonyság? Ez egy tág fogalom, aminek mi csak az épületfizikai részével foglalkozunk egyelőre. Azért mondom ezt, mert egy vállalkozás vagy vállalat, sőt egy ország életében az energiahatékonyság kifejezés több területen is értelmezhető. Például a GDP/energiaráfordítás ráta megmutatja, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű nemzeti összterméket állított elő a nemzetgazdaság. Vállalkozás szinten az AEE/energiaráfordítás megmutatja, hogy egységnyi mennyiségű energiával mekkora mértékű adózás előtti eredményt ért el a vállalkozás. Egy épület esetén ez az üzemeltetésre felhasznált energia aránya a teljes felhasznált energiához viszonyítva. Ez egy olyan jellemző, amivel a legtöbb háztartási eszközünk is rendelkezik. Nem véletlen, hogy a mosógépen és az épületenergetikai tanúsítványon is visszaköszönnek az energiahatékonysági színes skálák. Ugyanarról a jellemzőről adnak tájékoztatást, kivételesen vizuális formában is. Épületszerkezeti szempontból egy fűtött épület esetén, annak energiahatékonyságát jelentősen befolyásolják a külső határoló szerkezetek hőtechnikai jellemzői. Egy hőszigetelt épületet általában energiahatékonyabbnak mondhatunk egy hőszigeteléssel nem rendelkező épülethez képest, mert a benne fűtésre felhasznált energiát hatékonyabban tudja a belső légtér felmelegítésére és a hőmérséklet megtartására felhasználni. Épületgépészeti szempontból is beszélhetünk energiahatékonyabb berendezésekről, de ki kell emelnem, hogy önmagában egy hatékonyabb berendezés nem biztos, hogy kielégítő. Az egyéb veszteségekre is figyelni kell, amik a szivattyúkon, elosztóvezetékeken, tároláson stb. keletkezhetnek. Milyen intézkedéseket tehetnek a vállalkozások az energiahatékonyság növelésének érdekében? Röviden talán már érintettük is ezt a témát. Egy épület esetében az energiahatékonyság növelhető épületszerkezeti és épületgépészeti fejlesztésekkel. Persze a termelési folyamatot támogató gépek és berendezések energiahatékonyságát is lehet növelni, de most csak a fűtési és használati melegvíz előállításához szükséges energiáról beszéljünk. Mi azt szoktuk javasolni, hogy egy komplexebb energetikai fejlesztés előtt először is tervezzenek. Tervezés nélkül hogyan tudhatná egy cégvezető, vagy üzemeltető, hogy az adott fejlesztés hatékony lesz-e vagy sem? Egy felelős döntéshez pedig minél több releváns információra van szükség. Általánosságban igaz, hogy hatékony és korszerű épületgépészeti berendezéseket egy nagyon nem energiahatékony épületben üzemeltetni továbbra sem tekinthető észszerű megoldásnak. Minden épület más, és minden vállalkozás lehetőségei eltérőek, ezért általánosítani nem lehet, de persze van néhány irányelv. Meg kell vizsgálni, hogy az épület hőszigetelése kielégítő-e. Ez azt jelenti, hogy ha már van a külső falakon hőszigetelés, akkor annak további vastagságnövelésével, mennyivel kevesebb energiát kell az épület fűtésére fordítani. Általában a külső hőszigeteléssel nem rendelkező épületeknél kapjuk a legjobb eredményeket, és ez az első, amit javasolni lehet. A nyílászárók viszont szorosan kapcsolódnak a külső hőszigeteléshez, ezért cseVarga Mártont, az Energiamérnök.hu alapítóját kérdeztük arról, mit jelent pontosan az energiahatékonyság, és mit tehet egy kkv vagy egy nagyvállalat azért, hogy hatékonyabban használja fel az egyre értékesebb energiahordozókat. 27 INTERJÚ réjük együttesen javasolt. Az egyéb lehűlő felületeket is meg kell vizsgálni, mint például a tetősíkokat, padlókat. A padlókhoz a legtöbb esetben nem tudunk hozzányúlni, mert ez az egész épület kiürítésével járhat. A tetőszerkezetek hőszigetelése is akadályokba ütközhet, de ezek jelentik talán a második legnagyobb lehűlő felületeket, így mindenképpen érdemes utólag hőszigetelni. Ugyanez a helyzet a padlásfödémekkel is. A lehűlő felületek korszerűsítésével akár 50% fűtési energiaigény-csökkenést is el lehet érni, ami a jelenlegi energiaárak mellett jelentős költségcsökkentést jelenthetnek egy vállalkozás számára. Az épületgépészeti rendszerek fejlesztésével további 10-20%-os fűtési energiaigény csökkenést tudunk elérni általánosságban. A gépészeti rendszerek fejlesztése és megtérülése azonban jobban használati jellegtől függ, mert a használati melegvíz előállítására szánt energiamennyiség torzítható hatással lehet a százalékos értékekre. Ennél a pontnál egy vállalkozás dönthet úgy, hogy nem csak hőtermelőt, hanem vele együtt energiahordozót is vált. Ez stratégiai kérdés is. Jelentős fogyasztók lehetnek a világításra használt berendezések is. Ezeknek cseréje LED-es rendszerre indokolható lehet, de a jelenlétérzékelők és a megfelelő elhelyezés is csökkenti a világításra felhasznált energia mennyiségét. Említette a vállalatokat és vállalkozásokat. Van különbség a KKV-k és a nagyvállalatok energiahatékonysága között? Természetesen van különbség, hiszen a méretek is különbözőek. KKV-k esetén néhány telephelyről beszélhetünk telephelyenként pár épülettel, míg nagyvállalatok esetén több telephelyen, nagyobb épületek, komplexebb folyamatok vannak. Egy nagyvállalat esetében csak a világítás korszerűsítése is igen jelentős energiamegtakarítással járhat, míg egy KKV esetén valószínű, hogy az épületszerkezetek fejlesztésével lehet hatékonyabbá tenni az épületeket. A nagyvállalatok esetén már nem elegendő csak az épületek energiahatékonyságát vizsgálni, mert lehet, hogy más folyamatokban több energiát csökkenthetnek az adott befektetéssel. Ilyenkor a jól elkészített energiaaudit fontos információkat adhat a döntés előkészítéséhez, de az energetikai szakreferensek munkája is éppen az, hogy folyamatosan tájékoztassák a döntéshozókat a vállalkozás energiafelhasználásával kapcsolatban. INTERJÚ 28 Mi vagyunk azok, akik imádjuk a veszteségeket. Megkeresni és csökkenteni. Minden épület más, és minden vállalkozás lehetőségei eltérőek , ezért általánosítani nem lehet, de persze van néhány irányelv.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=