Vas Vármegyei Gazdasági Magazin 2022-2023 / TOP100+100

Vas VármegyeÖnkormányzata a vármegyére vonatkozó területfejlesztési koncepciómegújításakor nagy hangsúlyt fektetett a fenntarthatóság és az innováció fejlesztési irányainak meghatározására. Magazinunknak Majthényi László, a Vas Vármegyei Közgyűlés elnöke nyilatkozott. 25 Fenti átfogó célok megvalósításához már az idei évben záruló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) is nagymértékben hozzájárult. A vármegyében több, mint 38 milliárd forint értékben valósult meg 243 projekt, emellett Szombathely Megyei Jogú Város is 18 milliárd forintot meghaladó értékben fejlesztett a megyeszékhely területén a program keretében. A gazdasági szereplők számára az ipari parkok, iparterületek fejlesztésén keresztül biztosítható az innovációhoz és termeléshez szükséges infrastruktúra. Ennek jegyében Bükön, Szentgotthárdon, Vasváron, Körmenden, Kőszegen és Celldömölkön bővült az iparterület 170 hektárt meghaladó mértékben, több mint 2 milliárd forintból. A helyi gazdaságfejlesztés jegyében mind a helyi termékek piacra vitelét, mind az agrárlogisztikai fejlesztéseket támogatta a TOP. Így megújult piac várja a vásárlókat Vasváron, Répcelakon, Celldömölkön és Körmenden, agrárlogisztikai központ segíti elő a termelést Egyházashetyén. Az operatív programban is nevesítetten mindez a helyi mezőgazdasági termékek helyi piacokra való hatékony eljuttatását, a helyi termékek értékesítési csatornáinak infrastrukturális támogatását célozza. Ezáltal javul a helyi vállalkozások működési környezete, amely középtávon munkahelymegőrzést, illetve –teremtést eredményezhet, és hozzájárul a város-vidék együttműködés erősítéséhez. A vármegyében a társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmust 17 pályázat keretében sikerült elősegíteni. A többek között kerékpáros, horgász- és ökoturisztikai fejlesztések a látogatószám növelése mellett a fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt fektettek. Érdemes kiemelni a TOP keretében megvalósított beruházások közül a vármegye minden városi jogállású települését érintő, zöld város kialakítását célzó projekteket. A városi területeken létrehozott vagy helyreállított nyitott terek kialakítása során fontos szempont volt Fenntartható innováció a TOP tükrében A vármegye fejlesztésének átfogó céljaiban kivétel nélkül megjelennek az ilyen irányú törekvések. A stabil, válságálló, versenyképes gazdaság által a KKV szektor képessé válik a vármegye endogén erőforrásainak innovatív hasznosítására, továbbá a nemzetközi vállalatok beszállítói kapcsolatainak elmélyítésére. Az élhető települések és javuló környezeti állapot a környezetvédelmi alapinfrastruktúra fejlesztésén, a zöld- és kékgazdaság térnyerésén, a klímabarát megoldások alkalmazásán keresztül biztosítja a fenntarthatóság növelését a vármegyében, továbbá elősegíti, hogy bővüljön a helyi adottságok fenntartható hasznosításának széles tára, a helyben előállított mezőgazdasági és egyéb termékek köre. Harmadik átfogó célként a gyarapodó tudástőke biztosítja az innovációs potenciál növelését, mely a vármegyében működő kis- és középvállalkozások számának növelése, a digitalizáció szintjének elmélyítése, az Ipar4.0 keretében elérhető technológiák alkalmazása és a meglévő vállalkozások eredményességének növelése szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Piac épülete Répcelakon Balogunyom kerékpárút Csörötnek záportározó a környezettudatos, család- és klímabarát megújítás, mindeközben a környezeti fenntarthatóság követelményei, a városi zöld környezet megteremtése is megvalósult. A 7 milliárd forintot meghaladó települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztések a csapadékvíz-elvezetési rendszerek fejlesztésén keresztül mérséklik a klímaváltozás hatásait, segítik az egyre gyakrabban előforduló villámárvizek elvezetését és a vizek helyben tartásán, valamint a lakossági szemléletformáláson keresztül biztosítják a tudatos vízgazdálkodást. A fenntartható települési közlekedésfejlesztés keretében megépült több, mint 17 km hosszúságú kerékpárforgalmi létesítmény biztosítja a települési mobilitás környezetileg (levegőszennyezés, zajterhelés) és pénzügyileg (működtetők és a közlekedők oldalán) fenntarthatóbbá tételét. Az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésén keresztül jelentősen csökkent a fosszilis energiahordozókból származó üvegházhatású gázok kibocsátása, továbbá nőtt a megújuló energiaforrások használata. A kifejezetten energetikai célú fejlesztéséket támogató projektek mellett energiahatékonysági szempontok előtérbe helyezésével újultak meg óvodák, bölcsődék, orvosi rendelők és szociális alapellátást biztosító épületek is. Az infrastrukturális fejlesztések mellett a vármegyei szintű foglalkoztatási megállapodások, foglalkoztatási-gazdaságfejlesztési együttműködések is elősegítették a munkaerőpiac megújulását, az innovatív foglalkoztatási kezdeményezések felismerését és alkalmazását. A TOP folytatásaként a 2021-2027-es fejlesztési ciklusban a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) támogatja a fenntartható települési környezet kialakítását. Az Élhető megye prioritáson belül a fő cél az integrált településfejlesztés, a Klímabarát megye az önkormányzati épületek és gyógyfürdők energiahatékonysági korszerűsítésére, valamint a megújuló energia-felhasználás növelésére irányul, a Gondoskodó megye az önkormányzati közszolgáltatások biztosítását és a foglalkoztatás támogatását segíti elő, a Versenyképes megye pedig a helyi gazdaságfejlesztés és foglalkoztatás ösztönzését tűzte ki célul. Vas vármegyében erre a célra több, mint 49 milliárd forintot fordíthatnak a települések a jövőben, melyből több, mint 20 milliárd forintról már INNOVATÍV VAS VÁRMEGYE 26 döntés született 2023 júniusáig. A korábbi ciklustól eltérően, a TOP Plusz keretében Vas vármegyében négy földrajzi stratégiai célterület, úgynevezett forrásfelhasználási mód került kijelölésre. A fenntartható városfejlesztés keretében elkülönített fejlesztési forrással rendelkezik Szombathely Megyei Jogú Város, amely így saját stratégiája alapján valósíthatja meg fejlesztéseit. A vármegyében lehatárolásra került továbbá eltérő fejlesztési igényeinek figyelembe vételével a Szombathelyi járás megyei jogú városon kívüli területe (agglomeráció), az Északi gazdasági-, gyógy- és kulturális turisztikai övezet, valamint Dél-Vas vármegye aprófalvas, természeti-táji erőforrásokban gazdag térsége. A TOP Plusz keretében helyi gazdaságfejlesztési célokra már támogatásban részesült Kőszeg a Jurisics Miklós Ipari Park, Szentgotthárd a Szentgotthárdi Ipari Park alapinfrastruktúrájának fejlesztésére és inkubátorház kialakítására, továbbá Celldömölk az iparterületének továbbfejlesztésére. A helyi és térségi turizmus elősegítésére 7 projekt rendelkezik támogatási szerződéssel. Sárváron kerékpáros-turisztikai fejlesztések, Kőszegen várostörténeti attrakciók kialakítása, Szentgotthárdon fürdőfejlesztés tervezett, míg Őriszentpéteren természeti kilátó és az Őrség árpádkori épített örökségeit bemutató tanösvény építése valósul meg a jövőben. A megújuló horgászturisztikai helyszínek mellett Celldömölkön és Vasváron is a látogatószám növelése a fő cél fenntartható fejlesztések nyomán. Az új operatív program egyik fontos innovációjának tekinthetjük az élhető települések kialakítását támogató felhívást, melynek határozott „célja integrált módon támogatni olyan infrastruktúra-fejlesztéseket, melyek a TOP Plusz gazdaságfejlesztési céljaihoz és a lakosság, kiemelten a fiatalok helyben maradásához járulnak hozzá, egyúttal a települések általános környezeti állapotát is javítják. Ezzel hozzájárulva a fenntartható fejlődés helyi feltételeinek biztosításához és a fenntartható települési térszerkezet kialakulásához, amely hozzájárul a társadalmi jóléthez azáltal, hogy a település vonzó és élhető. A felhívás komplex módon képes kezelni a települési infrastruktúra és funkció hiányok pótlását, a kármegelőzést, a környezeti károk felszámolását és a barnamezős területek újrahasznosítását, az elérhetőség és települési klíma javítását. A támogatható tevékenységek széles választékával, azok egymást erősítő, szinergikus hatásának biztosítása egy projekten belül tervezhető és megvalósítható.” A felhívás keretében eddig 22 település részesült közel 9 milliárd forintnyi fejlesztési forrásban. Az innovációhoz kapcsolódóan kiemelendő, hogy a konstrukcióban lehetőség nyílik IKT és okos település fejlesztésekre is, például hálózatba szervezett okos közösségi pontok kialakítására a településen élők digitális felzárkózását elősegítve, a településüzemeltetést támogató valós idejű települési monitoring rendszerek, okoshálózatok (smart grid) kialakítására, parkolással kapcsolatos smart city és okos közterület fejlesztésekre, továbbá a közösségi gazdaság (shared economy) fejlesztések települési infrastruktúrájának megteremtésére. Fentiek keretében Sárvár Város Önkormányzata például már elkészítette Okos Város Stratégiáját és Cselekvési Tervét, továbbá okos zebrák kialakítására is sor került. Az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés ösztönzésére most is lehetőség nyílik az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítésén keresztül. Ennek jegyében Kőszegen általános iskolák, Csempeszkopácson a polgármesteri hivatal és a faluház, Vépen a Dr. Zmertych Aurél Gondozási Központ és a sportöltöző, Vaskeresztesen a polgármesteri hivatal, az orvosi rendelő és az óvoda, Kenyeriben a közösségi ház, Szelestén a polgármesteri hivatal és művelődési ház, Répcelakon a művelődési ház és a tornaterem, Káldon a művelődési ház, Ikerváron a rendőrség, a művelődési ház és Batthyány Emlékház, Csepregen a Területi Gondozási Központ, Gyöngyösfaluban a tornacsarnok, Celldömölkön pedig közigazgatási, szociális közszolgáltatást nyújtó és szabadidő létesítmények újulnak meg. A beruházások keretében az intézmények korszerű energetikai fejlesztések és megújuló energiaforrások alkalmazása révén csökkentik a károsanyag-kibocsátásukat és működési költségeiket is. A TOP Plusz Vas vármegyei fejlesztéseinek köszönhetően a következő években javulnak a gazdaságfejlesztés helyi feltételei, a foglalkoztatás helyzete, a települési infrastruktúra és közszolgáltatások minősége, ezen keresztül erősödik a települések népességmegtartó képessége és az érintett lakosság életminősége. 1 Forrás: TOP_Plusz-1.2.1-21 Élhető települések című felhívás

RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=