A minél magasabb szintű egyetemi képzésben, a kutatásfejlesztésben és a vidéki térségközpontok fejlesztésében látjaa jövő dr.BalázsyPéter, Vasvármegyei jegyző, aVasMegyéértEgyesület elnöke. Az elmúlt évek innovatív kezdeményezéseinek eredményeiről, tervekről beszélgettünk. Interjú. 27 INNOVATÍV VAS VÁRMEGYE Mit nevezhetünk innovációs kezdetnek? A 2010-es évek elején a legtöbb gazdasági mutató tekintetében Vas megye a TOP3-TOP5-be tartozott az ország megyéit illetően: az egy főre jutó GDP, a fizetések nagysága, az átlagos gazdasági mutatók tekintetében jól álltunk, ebben egyébként jól állunk most is. Az innováció, a kutatásfejlesztés, a céges K+F álláshelyek, az egyetemi kutatói álláshelyek számát tekintve azonban egyáltalán nem tartoztunk az élvonalba, a 18-19. helyen állt Vas. Hogyan lehet ezen változtatni? Erre a kérdésre a műszaki egyetemi képzések indítása volt a válasz. Annak idején 2012-ben, ennek apropóján, a kormánymegbízotti tárgyalóban indult el a szombathelyi gépész képzés egyeztető fóruma, melynek titkára voltam, gyakorlatilag az első lépésektől kezdve követem, kísérem ezt a folyamatot. Ma már ez történelem. Minél több jó gyakorlat és képzés kerüljön a megyébe – erre törekszünk dr. Balázsy Péter Miért pont az egyetemi képzés a kiugrási pont? Azt láttuk, hogy az egyetemi képzés olyan pont, amivel változást lehet elérni az innováció, kutatás-fejlesztés kérdésében. Szombathelyen akkor még nem volt műszaki képzés, holott ebből a helyi felsőoktatás, a helyben működő vállalatok és az itt élők is profitálnak. Az első lépés a zászlóshajó képzés volt: a gépész-, illetve a mérnök-informatikus képzés indítása. A második nagy blokk az egyetemi integráció – azóta már látszik, hogy nálunk van a régió legnagyobb létszámú gazdasági képzési csoportja: gazdálkodás-menedzsment, pénzügy-számvitel, turizmus-vendéglás szakokon. Ez kiemelkedő eredmény, hiszen itt a régióban Sopront és a Pannon Egyetemet, két jelentős hagyományokkal bíró közgazdasági képzést sikerült megelőzni a hallgatói létszámot illetően. Emellett létrejött a magas szintű pszichológiai alap- és mesterképzés, valamint a klasszikus sportképzés, ami eddig is minőségi képzés volt Szombathelyen, és tartja magát a tanárképzés is. Kis létszámmal ugyan, de működik, ez is befektetés a jövőbe. Az egyetemi képzés tehát elindult, a másik ága pedig a cégekhez kapcsolódik. Fontos eredmény, hogy a képzésekhez kapcsolódó vállalatok kommunikálnak egymással, folyamatos kapcsolatban vannak. A befektetési döntésnél pedig ma meghatározó tényező, hogy megvan az egyetemi képzés itt Szombathelyen. Közben pedig az érintett cégek, mind a BPW, mind az EPCOS, mind a Schaeffler az innováció tekintetében az elmúlt 10 évben komoly előrelépéseket tett. De mindez Szombathelyre vonatkozik. Hogyan lesz ez megyei szintű megvalósulás? Az innovációnak ez a része az egyetem miatt is Szombathelyre összpontosul, a maga természetességében egy megyei jogú városban sok minden van itt fizikailag, ugyanakkor megyei hatókörű. Az egyetemen kívül valóban itt működik a jelentős cégek nagyrésze, bár az is fontos, hogy minél több olyan vállalkozás legyen, mint például a Lukácsházán a Schott, Vaskeresztesen a MAM vagy Jánosházán a SETON. Egy-egy mikrotérségnek, 4-6-8-10 falunak jó tud tenni, ha van egy ilyen szintű vállalat. Ezek általában nagyobb KKV-méretű, családi kézben lévő vállalkozások. Egyrészt gazdasági löketet adnak annak a gazdasági térségnek, ahol működnek, másrészt kialakul egy élő kapcsolat a településekkel, az ott dolgozó emberekkel. Magas minőségű, jól fizető munkát biztosítanak, valamit a munkahelyek részt vesznek a település életében, támogatják azt. Van, ami hiányzik? Ami szerintem hiányosság mind megyei, mind városi szinten, az az, hogy az elmúlt 10-15 évben a legtöbb megyei városban – pályázati lehetőségeknek köszönhetően – innovációs központok jöttek létre. Fizikai központja jön létre azon tevékenységnek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a nulladik – első lépéses innovációs tevékenység INNOVATÍV VAS VÁRMEGYE 28 elinduljon. Startup öteteket, vállalkozásokat támogató tevékenységek, eszközök, helyszínek biztosítottak, ingyenes vagy kedvezményes bérleti lehetőségek, közösségi terek állnak rendelkezésre a hasonló gondolkodású embereknek. Ez az innovatív ökoszisztéma hiányzik Szombathelyen. Sem itt, sem a megyében nincs ilyen központ. Lehetne akár egy új fejlesztési terv része, hogy létrehozzunk egy ilyet. Különböző nemzetközi projektek lévén már sok helyen jártunk, láttunk rá példát, hogy milyenek, hogyan működnek. Rengeteget lehet belőle profitálni: fejlesztik az egyetemet, fejlesztik a vállalati közeget. Akár egy garázsból indulhat egy jó startup ötlet – Szombathelyről is több ilyen startupper indult. Például Juhász Márton, aki 18 éves korában szabadalmaztatott egy gondolatirányítású kibernetikus művégtagot, később fejmozdulatokkal irányítható kerekes széke világszabadalom lett. Domán-Kratochvill Dóra, a ViddL futárapplikáció tervező társalapítója vagy Mészáros Dávid, aki 2020-ban indította SMARTKAS nevű vállalkozását, az okos üvegház gyártó cégét világszerte ismerik már. Anélkül, hogy akár személyesen ismernénk őket, jó példát jelentek, hogy van szellemi potenciál helyben is, jó lenne, ha egy támogató központ is létrejönne. Említette a kisebb térségeket. Csak a cégek jelentenek innovációt? Talán tekinthető tágabb értelemben vett innovációnak, amivel a megyével foglalkozunk, vagy kisebb egyesületek révén, hogy fontos közösségfejlesztő projekteket viszünk (Balázsy Péter a Kőszeghegyaljáért Egyesület elnöke is – a Szerk.) Ez nem tudományos, nem műszaki vagy informatikai kérdés, de próbálunk szisztematikusan gondolkozni azon, hogy hogyan lehet egy térséget összefogással összehangoltan, közös érdekek és célok mentén fejleszteni. Itt ki kell emelnem a Kőszeghegyalja összehangolt fejlesztését, a velemi Stirling-villa több ütemben és több forrásból történő fejlesztését. Ebbe beletartozik a hagyományok őrzése, a közösségfejlesztés, de infrastrukturális és a közösség számára fontos turisztikai fejlesztések is. Egy ilyen térség fejlesztése is sokszor maga innováció. Minél több jó gyakorlat és képzés kerüljön a megyébe – erre is törekszünk, hazai források révén ezek kézzelfoghatóvá válhatnak. Kifejezetten vasi innováció? Vas megyében maga volna az innováció, ha tudnánk foglalkozni azzal, hogy az innét elszármazott fiatalokat visszacsábítsuk a megyébe. Az egész országra jellemző az „elszivárgás”. A vidéki településekről a megyeszékhelyre mennek tanulni a diákok, onnan a fővárosba, majd külföldön tanulnak vagy ott vállalnak munkát. Fontos lenne, hogy különböző rendezvényekkel, programokkal, lakhatási támogatással, munkalehetőséggel, a munkaminőség javulásával szervezetten visszacsábítsuk ezeket a fiatalokat.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=