Munkájuk rendkívül összetett. Bár a lakosság jellemzően tűz- vagy baleset esetén találkozik a tűzoltókkal, ahagyományos tűzoltási ésműszaki mentési feladatokon túl integrált hatósági, polgári védelmi, iparbiztonsági, vízügyi- és vízvédelmi hatósági tevékenységi feladatokat is ellátnak. Innovatív kezdeményezéseiket a folyamatos fejlődés is inspirálja – tudtukmeg Dr. Bognár Balázs PhD tűzoltó dandártábornoktól, a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójától. 39 JÖVŐKÉP Az innovativitás minden szakterületükön jelen van. A tűzvédelmi területen például követni kell a jogszabályok változását, a különböző tendenciákat. „A változásoknál a kockázatokkal arányos fejlesztési lehetőségeket is látjuk és meg is valósítjuk ezeket” – hangsúlyozza Dr. Bognár Balázs. Erre példa a modern tűzoltógépjárművek, vízszállító járművek, UAV hordozók, mint technikai eszközök. De nem csak technológiai korszerűsítéssel kell naprakésznek lenniük. Elég, ha csak a lakosság eszközfelszereltségében bekövetkező változásokat nézzük, energetikai oldalról egyre több a háztartási kiserőmű, bővülnek a napelemes rendszerek, vagy egyre többen használnak elektromos autót. Ezekre a változásokra a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek is reagálni kell a trendek követésével, akár a tűzoltási, műszaki mentési taktikák, eszközrendszerek bővítésével, megújításával. Mintaprojekt a szélsőséges időjárási helyzetek kezeléséért Két éve pályázatfigyelési rendszert indítottak el a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnál, hogy kutatási projekteket, fejlesztéseket tudjanak megvalósítani. Sikeresen pályáztak az Interreg Central Europe programban a LOCALIENCE elnevezésű projekttel. Az elnevezés a LOCAL és a RESILIENCE szavak összetételéből kapta a nevét, és a társadalom érzékenyítését helyezi előtérbe. A projektben 10 partnerszervezettel közösen a szélsőséges időjárási veszélyekkel szembeni ellenállóképesség fejlesztésén dolgoznak, egy kockázati felmérés alapján megvizsgálják, hogy mi a leginkább jellemző: árvíz, villámárvíz, földrengés, szélsőséges időjárás, vihar okozta káresemények az érintett térségekben. Kutatási program is ez, de nem csak elméleti szintű, hanem a gyakorlat oldaláról is megközelítve a projekt végén egy extrém időjárási katalógus is elérhetővé válik. Továbbá nagy figyelmet fordítanak majd a projektben a katasztrófák elleni védekezésben érintett szervezetek és személyek közötti együttműködés javítására. A projektpartnerek között lengyel, cseh, osztrák és szlovén szervezetek is szerepelnek, Magyarország részéről a Vas Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság mellett a Belügyminisztérium (mint irányító hatóság) és az Országos Vízügyi Főigazgatóság is részt vesz a kitűzött célok megvalósításában. Kihívást jelent az okosváros Nemcsak a jelenben, a jövőben is kiemelt szerepet tölt be a komplex katasztrófavédelmi hatósági szakterület. Az úgynevezett smart city projekteknél már a tervezési szakaszban aktívan részt kell venniük, hogy az okosvárosra vonatkozó fejlesztések és a hagyományos fejlődés összefüggéseit is megismerjék, kezeljék. Ezzel kapcsolatban a munkatársaik folyamatos képzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. A lehető legtágabb ismeretekkel bővítik tudásukat, hiszen ismerniük kell az okosváros A fejlődést követnie kell a hatósági munkának is Dr. Bognár Balázs JÖVŐKÉP 40 koncepciójával való alapvetéseket, a smart city problémaforrásait. „Látnunk kell, hogy a vízügy, az energiaellátás, a közlekedés, a logisztika, a szociális és egészségügyi ellátási szektorok és alszektorok hogyan tudnak egymásra épülni. Feladatunk, hogy minden biztonsági követelmény megvalósuljon és az interdependencia, azaz az egymásra hatásuk a többi ágazattal egyensúlyban legyen. Az összveszély szemlélet szem előtt tartásával rendelkeznünk kell valamennyi lehetséges rendkívüli esemény kezeléséhez kapcsolódóan egy-egy policy-val eljárási renddel.” – húzza alá Dr. Bognár Balázs. Bár a smart city kézzel fogható, konkrét megvalósulása globálisan még várat magára. Az alapkoncepciótól elindult a világ a digitalizáció felé, hiszen az alap célkitűzés, hogy a lakók számára fenntartható, gazdaságos, biztonságos, virágzó, élhető legyen. A high tech beruházási elemek, a környezettudatosság, öko-lábnyom csökkentés, a digitalizáció a smart city koncepciójának megvalósulása sok összetevőtől függ: energetika, energiabiztonság és geopolitika. Dr. Bognár Balázs szerint nem biztos, hogy a jelenlegi világpolitikai események ezt tartják első helyen, ugyanakkor tagadhatatlan, hogy egyre nagyobb teret nyer az intelligens városfejlesztés ötlete, és vannak már működő, konkrét példák nemzetközi viszonylatban pl. Hollandiában vagy Olaszországban a milánói zöld házak. Fontos azonban, hogy az okos város kihívásaival a lakosságnak és hatóságoknak is számolnia kell. Ezek a technológiai újdonságok mind valamilyen kitettséget hordoznak magukban, hiszen irányítórendszerek által működtetett architektúrák, melyek kapcsolódnak a kibertérhez. Veszélyes színtér a kibertér A kitettségeknél maradva: egyre magasabb szintű a kibertér kitettsége – jelenti ki Dr. Bognár Balázs. Gyakorlatilag önálló hadszíntér, szinte nincs olyan kiemelt infrastruktúra, amely ne lenne potenciális célpontja mondjuk egy túlterheléses támadásnak. Évről évre magasabb a számítógépes kártevők, malware-ek, víruscsaládok jelenléte is. Emellett pedig az online térben való jelenlét is drasztikusan emelkedik: míg 2015-ben 6,5 milliárd eszköz (okostelefon, számítógép stb.) volt feljelentkezve az internetre, addigra 2020. évben az eszközök száma már meghaladta a 21 milliárdot. Látható a robbanásszerű, exponenciális ív, ráadásul kijelenthető, hogy a kiberteret az elvárható szinttől eltérően sokkal kevésbé tudatosan használjuk – figyelmeztet a veszélyekre Dr. Bognár Balázs. A felhőalapú szolgáltatások és általában az infó-kommunikációs technológiák tudatos használata sokat segíthet a megfelelő szintű információbiztonság és adatvédelem érdekében. Az is látszik, hogy tendenciózus változás van a kibertérben elkövetett támadásokban is – teszi hozzá. Míg korábban ezek – akár adathalászatok, a zsarolóvírusok, a DDOS túlterheléses, vagy szofisztikáltabb APT támadások elsősorban – asztali számítógépekre voltak tervezve, addig mára a mobil- és okoseszközökön is megjelennek. Az okos város fogalmára nincs általánosan elfogadott meghatározás. Dr. Sallai Gyula okleveles villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem professor emeritusa; Az okosváros koncepció és az internettechnológia c. kötete alapján: „a különféle elnevezésekre, a smart city fogalmára nincs általánosan elfogadott meghatározás, azonban azok egyaránt az ICT-megoldások alkalmazására építenek. • A digitális város a digitális (ICT, infokommunikációs) infrastruktúra kiépítését és az infokommunikációs szolgáltatások elérhetőségét foglalja magába, beleértve a telefonszolgáltatásoktól kezdve akár a szélessávú mobilinternet-szolgáltatást is; • Az intelligens város az ICT-háttérre alapozó intézményi (önkormányzati, vállalati, banki stb.) elektronikus szolgáltatások (e-szolgáltatások: e-kormányzat, e-business, e-tanulás, e-egészségügy, e-banking stb.) széles körét is tartalmazza, amelyek nyújtása, amen�- nyiben internetalapú, a hagyományos internet (IPv4) segítségével megoldható; • Az okos város (smart city) az élhetőbb várost célozza meg, adatok gyűjtésére, feldolgozására és hasznosítására is építő, internetalapú okos alkalmazások sokaságát jelenti, amelyek minél integráltabban, stratégiai szemléletben valósulnak meg.” (forrás: Sallai Gyula (2018): Okosváros-technológiák I.; Az okosváros koncepció és az internettechnológia, Dialóg Campus Kiadó. Elérhető: https://nkerepo.uni-nke. hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/12661/Web_ PDF_Az_okosvaros_koncepcio_es_az_internettechnologia.pdf?sequence=1 letöltés ideje: 2023.10.27.)
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=