Elég-e egy jó ötlet az innovációhoz? Kiből lehet sikeres startupper? Többek közt ezekre a kérdésekre kerestük a választ Márkus Attilával, a Pressenger Kft. ügyvezetőjével, aki mentorként az ELTE SEK és kamaránk közösen életre hívott Üzleti ismeretek a gyakorlatban elnevezésű tantárgy megvalósításában is szerepet vállal. Interjú. 41 NÉZŐPONT Fenntartható innováció témában elég egy jó ötlet? Az én értelmezésemben az innováció az, amikor elkezdünk valami újdonsággal foglalkozni, és ennek nincs vége. A vállalkozói szektor alapvetően rákényszerül arra, hogy megújuljon: terméket vagy folyamatokat fejles�- szen, digitalizáljon. Az én meglátásom szerint ez egy olyan folyamat, ami elindul, és ide kapcsolódik majd a fenntarthatóság. Viszont azt is tisztázni kell, hogy maga az innováció legyen fenntartható, a termék, a szolgáltatás, vagy amivel fejleszteni akarom a működést, vagy az innovációs tevékenység maga legyen az. Ha magát az újítást akarom fenntartani, akkor az klas�- szikus termékfejlesztés. Van egy ötlet, megvizsgálom, hogy hogyan értékeli a piac, értékes-e, eladható-e. Rizikófaktor itt a visszajelzések kezelése, hiszen a piac reagálása nem mindig segítő szándékkal érkezik, ezért kulcsfontosságú, hogy hogyan viszonyulok a kritikákhoz. A pozitív visszajelzésektől elkezd önálló életet élni az innováció. Az innovációs tevékenység fenntarthatóságánál a meghatározó pont az, hogy elkezdjünk másként gondolkodni a saját tevékenységünkről. Ez függőséget okoz, a folyamatos monitorozás tartja fent magát az innovációs tevékenységet. Viszont szintén van negatív oldala. Ha folyton kevésnek érzem a tervet, jobbat és jobbat akarok, eldobom az első ötleteket. Ez így nagyon egyirányú, fontos figyelni a piac visszajelzéseit, mert rajta múlik, hogy a vásárlók, szolgáltatást igénybe vevők mit szólnak az ötlethez. Ez minden kézzel fogható termékre vonatkozhat? Nem kell, hogy termék legyen. Az innovációt nem határolhatjuk le termékre vagy szolgáltatásra, lehet az egy folyamat is. Például, ha egy vállalkozó offline kereskedelmet folytat, és a terméke vagy a szolgáltatása olyan, hogy azt el lehet adni az online térben is, és ezért létrehoz egy webáruházat – bár nem tekintjük innovációnak, de a saját működésében az. Ez alapján nagyon sok felől megközelíthető ez a kérdés. Abból érdemes kiindulni, hogy a saját tevékenységemet hogyan tudnám jobban csinálni. Nem kell, hogy az egy szabadalom legyen. Le kell ülni, meg kell vizsgálnia a konkurenciát, a jó ötleteket át lehet venni (természetesen jogi kereteken belül), és meg kell valósítani az ötletet. Ez egyébként pont a kamara tantárgynál volt kérdés, hogy az innováció – startup – vállalkozói attitűd vonalat hol választom el egymástól. Én nem hiszek abban, hogy mindenkiből lehet startupper, de a mostani projektnapokon az egyetemen láttunk olyan ötleteket, amelyekből lehet sikeres vállalkozást fejleszteni. Ez is egy innováció. Ennek a beszélgetésnek az egyik apropója, hogy az Üzleti ismeretek a gyakorlatban elnevezésű kamara tantárgy egyik mentora is. Az első évben a csapat a zsűri előtt a második helyet szerezte meg.* Nagy dilemma volt a tantárgy első évében, hogy a projekt témákat hogyan határozzuk meg. Az IdeaFest-en láttuk, hogy a középiskolásoknak rengeteg ötlete van, feltételeztük, hogy az egyetemisták is bővelkednek benne. Meghatároztunk témaköröket, de azok a hallgatók, akik az én csapatomba kerültek, saját ötlettel érkeztek. Az egyetemi hallgatók beilleszkedését, közösséget szervező applikációt hoztak elő, ami nem innovatív a szó klasszikus értelmében, mert van már ilyen, de a tantárgy végén Lenkai Nóra rektori biztos asszony megszólította őket, Az innovációt nem lehet lehatárolni Márkus Attila hogy valósítsák meg az alkalmazást a gyakorlatban is. Egyébként ezzel a projektötlettel pályáztak a HSUP-hez (Hungarian Startup University Program – a Szerk.), amit az ottani zsűri díjazott, és a csapat tagjai ösztöndíjat is kaptak. Ezt az ösztöndíjat az alkalmazásba fektették, a mi cégünk támogatásával pedig július végétől elérhető az EGYETEAM applikáció. Az ELTE szombathelyi Campusán már használják. Nem az volt a fontos, hogy a hallgatók nyerjenek a tantárgyat lezáró projektversenyben, hanem hogy olyan irányba terelődjön az ötletelés, amiből tényleg lesz valami. Csak a fióknak csinálni egy projektet rengeteg munka, és hiányozni fog az eredmény a végén. Nem áll távol a munkájától az applikáció fejlesztés sem. Egy apró szelete a munkámnak. Alapvetően a mobiltelefonokra érkező értesítések vizualizálásával foglalkozunk a Pressengernél. Borzasztóan erős hegemóniája alakult ki a mobiltelefonoknak, ez a digitalizáció evolúciója, hogy mindent el akarunk intézni a mobilon. Aki pedig el akarja érni a felhasználót, az push értesítést küld. Statisztikák vannak róla, hogy egy felhasználó 70, de akár 200 értesítést kaphat napi szinten, miközben munkát végez, gyermeket nevel, sportol stb. Mit tesz ilyenkor? Kidobálja az értesítéseket. Ezért kezdtünk el ötletelni azon, hogy mit lehet tenni a megkülönböztetés érdekében és végül a vizuálizált értesítések mellett döntöttünk. Ennek a sport egy specifikus része. A 4. szezont kezdtük együttműködésben a Borussia Dortmunddal, de dolgozunk a spanyol Deportivo de La Coruñaval, több évig volt partnerünk a Levante UD, Magyarországon pedig mi fejlesztjük a Falco applikációját. A sportban ez óriási érték, hiszen nem kell magyarázni egy Falco szurkolónak, hogy miért megyünk sárga-feketében egy meccsre – ahogy a Körmend drukkernek sem kell magyarázni a piros-feketét. Ha ezt meg tudjuk jeleníteni vizualizálva, akkor annak van létjogosultsága a piacon. Maradva a témánál: a digitalizáció fenntartható? Ez egy erős dilemma. A szakadék tovább nő majd a digitalizáció területén a mesterséges intelligencia miatt, a technológiai fejlődés elérte már azt a szintet, amikor a felhasználók egy része nem, vagy csak részben tudja a fejlődést lekövetni. A hatás kettős a felhasználókra nézve. Vannak azok, akik a munkájukból fakadóan magas szinten használják a digitalizációt, mások még magasabb szinten. És vannak, akik nem vagy csak korlátozottan tudják használni, nem értik – az előképzettségük és a digitális eszközökkel való viszonyuk miatt tovább távolodnak ettől a világtól. NÉZŐPONT 42 * A kamara tantárggyal kapcsolatban is kérdeztük Lenkai Nórát, az ELTE SEK rektori biztosát, az interjút a 34. oldalon olvashatják.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=