Keresni a lehetőséget, nem elég elégedetten hátradőlni – ez a stratégiája a csepregi székhelyű Uniriv Kft.-nek. Ennek szellemében egy éve új termékekkel léptek piacra, de további fejlesztéseket is terveznek. Pócza Zsolt ügyvezetőt kérdeztük fenntarthatóság és innováció témában. Fenntarthatóság tekintetében energetikai fejlesztések zajlottak cégünknél, az energiaválság miatt döntöttünk a napenergia használata mellett. Ebből kifolyólag Csepregen mindhárom telephelyünkön elkezdtünk napelemes rendszert kiépíteni, ezek a fogyasztás körülbelül 30 százalékát tudják kiváltani – mondja magazinunknak Pócza Zsolt. A jövő függvényében tovább kell tudnunk fejleszteni ezt a beruházást, amennyiben szükséges, igaz a szektort érintve nincs kiforrott szabályozási koncepció jelenleg – teszi hozzá. Ipari beruházás lévén nem kevés például a hétvégén megtermelt energia napos időjárás esetén, de pillanatnyilag az energiatárolás és a visszatáplálás nem lehetséges. Innovációs oldalról is tudok példát mondani, ami a fenntarthatósághoz kapcsolódik – jelenti ki Pócza Zsolt. Az Uniriv Kft.-nél alapvetően kötőelemeket gyártunk, és ezt a termékpalettát szélesítettük ki olyan elemekkel, amelyek a szolár rögzítéstechnikában használhatók. Tavaly november óta gyártunk komplett, több alkatrészből álló elemeket, amelyek a tetőre kerülő napelemeket rögzítik. Ezek több komponensből álló szettek, amelyek alumíniumból készülnek, ezeket Csepregen és az erdélyi leányvállalatunknál gyártjuk – teszi hozzá. Több szempontból is innováció ennek a termékcsaládnak a bevezetése: egyrészt a gyártástechnológia. A meglévő termékeink sajtolással készülnek, ezek a szolártechnikai rögzítő elemek pedig forgácsolással. Ehhez különböző berendezéseket vásároltunk, de több sajátos megoldást is kellett alkalmaznunk, hogy a piac igényeit ki tudjuk szolgálni. A másik innovációs szempont a termékpaletta bővítése, hiszen így lehetőségünk nyílt olyan termékek gyártására, amelyek más területeken is használhatók. Nyitottan az újdonságokra Stratégiánk egyik alappillére, hogy folyamatosan kell követni a piaci igényeket – hangsúlyozza Pócza Zsolt. Nem szabad beburkolózni és kizárólag csak arra koncentrálni, ami már megvan, hanem meg kell vizsgálni az új lehetőségeket. A napelemes rögíztő elemekkel is ez alapján kezdtünk foglalkozni, gyártásuk nem tartozott a főtevékenységünkhöz. Emellett igyekszünk a működésünkben is odafigyelni a korszerűsítésre: a vállalatirányítási rendszerünket újítjuk meg jelenleg, hatékonyságnövelés, tervezhetőbb gyártástervezés a cél. Ugyanakkor nem csak a kézzel fogható dolgok jelentik az innovációt – teszi hozzá. A munkatársak létszáma cégcsoport szinten közelíti a 200 főt, itt helyben 100-110 fővel dolgozunk, a fejlesztésekből a mérnökök és a cégvezetők is kiveszik a részüket. Célok a jövőre nézve Minden évben azt a célt tűztük ki, hogy 8-10 százalékkal emelnénk a forgalmunkat, ugyanakkor látszik, hogy egyre nehezebb ezt a növekedést produkálni. Bízunk benne, hogy az elmúlt 5-10 éves válság ciklusa nem ismétlődik meg. Viszont elmondható, hogy sokat tanultunk ebből az időszakból – mondja Pócza Zsolt. A kamara segítségével más vállalkozásokat ismertünk meg, kapcsolatokat kötöttünk, rácáfoltunk arra, hogy a magyar vállalkozások nem tudnak együtt dolgozni. Megvan közöttünk a közös hang, tudunk együtt dolgozni. Stratégiánk egyik alappillére, hogy folyamatosan kell követni a piaci igényeket Pócza Zsolt Kihívásokeléállítottákazelmúlt évekaHoldfényLigetet, 2020-tól kezdvemindenévnehezített akalandparkot üzemeltetőkft-nek. Bár úgy tűnik, országos tendencia, hogy a kalandparkok nemaz elsődleges turisztikai célpontok a turisták körében, a Telekaland Kft. anehézségekellenéresemdöntött abezárásmellett. SzőnyePéter ügyvezetőt kérdeztüka fenntartható innovációtémájában. Korábban minden évben próbálták új játékelemmel bővíteni a kalandparkot, de időközben a működtetésre vonatkozó szabályok is változtak, illetve a külső körülmények sem voltak ideálisak – mondja magazinunknak Szőnye Péter, a Holdfény Ligetet üzemeltető Telekaland Kft. ügyvezetője. Egyéni vendégeknek nem nyitottak ki idén, csak csoportokat fogadtak előzetes bejelentkezés alapján. Áprilistól szeptemberig azonban havonta egy-egy napot meghirdettek, amikor minden látogató részére nyitva tartottak. „Nehéz a fenntartható innovációról most beszélni, mert azon turisztikai-vendéglátóipari vállalkozások közé tartozunk, akik szűkítették a nyitva tartást a megmaradásért, pont a fenntarthatóságért.” – hangsúlyozza Szőnye Péter. A legnagyobb bizonytalanságot ugyanis az okozza, hogy nem lehet előre megbecsülni az érkező vendégek számát. Az ügyvezető ennek okát nemcsak a megszokott tavaszi, nyári időjárástól való eltérésben, hanem a fizetőképes vendégek költési szokásainak megváltozásában is látja. Magas az infláció, alacsonyabb a reáljövedelem. „Ha elutazunk valahova, a szállást mindenképpen ki kell fizetni, de a kísérőprogramokon spórolhatunk” – mondja. Az üzleti modell, ami működött 2006-tól 2022-ig, 2023-banmár nem volt fenntartható. Az induláskor, 2007-től 2009-ig erős felfutása volt a kalandparknak, nagy népszerűségnek örvendett – pedig 2008-2009 voltak a válság évei. „2010-ben megtorpanást éreztünk, las56 FENNTARTHATÓ TURIZMUS sú visszaesést tapasztaltunk 2013-ig. Az az év volt minden idők legrosszabb üzleti éve, egészen 2021-ig.” – összegzi az eredményeket Szőnye Péter. 2014-ben újabb felfutás következett. Más kalandparkok üzemeltetői is ezt tapasztalták, de konkrét magyarázatot nem találtak a jelenség hátterében. Kisebb ingadozás követte a következő éveket, majd a csúcsot egyértelműen a 2018-as év hozta meg, ezt 2019-ben is tudták tartani. „2020ban a COVID előtt úgy indultunk, hogy ez az év lesz a legjobb, aztánmárcius 15-től a korlátozások mindent felülírtak. Ugyanakkor nem lett veszteséges év, mert a tevékenységeink TEÁOR kódjai alapján a kormány által nyújtott támogatásokat igénybe tudtuk venni. A 2020 őszén történt baleset nagyon sok negatívumot hozott, 2021 lett így összességében az eddigi évek legrosszabbika. Tavaly ismét jobb eredménnyel zártunk, megközelítve a 2020-as esztendőt, de az idén nem tudjuk mi lesz” – sorolja az ügyvezető. „Dilemma, hogy jövőre milyen intézkedéseket hozzunk.” Idén új attrakcióval is igyekeztek népszerűsíteni szolgáltatásaikat. Pályázat útján vásároltak egy Bagjump Allround Airbag típusú óriás légzsákot, amelybe egy toronyból lehet beleugrani. Céljaik között szerepelt, hogy ne csak a kalandpark látogatói, hanem fesztiválok, egyéb rendezvények vendégei is kipróbálhassák, de a nagy szél miatt erre a nyáron nem volt lehetőségük. „25 km/h-ás szél az erdőben nemokoz problémát, nem is lehet érezni, de szabad téren szeles körülmények között használhatatlan az eszköz. Ez egy innováció, egy új attrakció, de nem tudtuk mindenhol működtetni.” – jegyzi meg Szőnye Péter. Újabb eszközberuházásban egyelőre nem gondolkodnak. A kötélpályák számát is csökkentették, mivel azt tapasztalták, hogy a felnőtt vendégek nem veszik igénybe ezt a szolgáltatást. Úgy tűnik egyébként, ez nem csak Gyöngyösfalun tendencia. Vas megyében a Szajki-tavak Kalandpark bezárta kapuit, a rábahídvégi Csodaszarvas Tájpark működik, de a kötélpályás szolgáltatás már nem elérhető. Országszerte több hír szólt idén arról, hogy korábban népszerű kalandparkok bezártak. (A sárvári fürdőben egyébiránt elérhető a szolgáltatás, és Bükfürdőn is használhatják a kalandvágyók a Kristály Torony Kalandparkot.) Az elmúlt évek kihívásai, a megváltozott jogszabályi körülmények (az ellenőrzések jelentős mértékű áremelkedése), valamint a vendégek elmaradása együttesen vezettek a szoros racionalizáláshoz. Ugyanakkor energetikai korszerűsítési beruházásban nem gondolkodnak – a kalandpark kialakításakor eredetileg sem tervezték fosszilis energiahordozók használatát fűtés esetén. Az elektromos áram használatánál pedig a tudatosságra törekednek. A világítótestek mind LED-esek, az italtartó hűtőket éjszaka nem üzemeltetik. Igyekeznek takarékosan, költséghatékonyan működni. (Az interjú 2023 júliusában készült.) A racionalizált működés a fenntartható innováció
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=