Szentgotthárd az elmúlt évtizedekben többször választotta az előre menekülést. A 90-es években itt jött létre az ország első határon átnyúló ipari parkja, amely azóta is meghatározza nem csak a település, de a régió életét is. Az ipar mellett a turizmus is jelentős a város működésében, miközben Huszár Gábor polgármester vallja, a gazdaság és fejlődés egyik legfontosabb kiindulópontja, ha a szentgotthárdiak a hétköznapokon, munka közben és otthon is jól érzik magukat. Riport. 67 INNOVATÍV VÁROSOK Az energiaváros SzentgotthárdMagyarország első és eddig egyetlen energiavárosa, 2012-ben szereztük meg a címet Luzernnel, a mentortelepülésünkkel együtt. Nagyon komoly európai energiafelügyeleti górcső alá kerültünk, 78 szempontot vizsgáltak: az önkormányzati szervezeti felépítését, a közlekedést, a kommunikációt, az energiafelhasználást. Jól teljesítettünk ebben a felmérésben, elnyertük a EUROPEAN ENERGY AWARD-ot, az Európai Energiaváros címet. Ezt egyébként 5 évente felülvizsgálják, vagyis nem ülhetünk ölbe tett kézzel, mindig kell valami előremutató dolgot tenni. Folyamatosan odafigyelünk az energiatudatosságra, intézményeinket napelemekkel szereltük fel, illetve a környezetbarát intézkedések tekintetében is mindig élen jártunk: elsők között vállaltuk fel például a szelektív hulladékgyűjtést a városban. Az értékek megőrzése 2010-ben, amikor polgármester lettem, volt egy olyan programunk, amely az értékeink megőrzését célozta meg, ebbe beletartozik az évenként történő könyvkiadás és egy-egy köztéri szobor felújítása, a történelmi hagyományok őrzése. Mégis, hogyan kapcsolódik ez az innovációhoz? Azért gondoltuk nulladik lépésként elindítani ezt az intézkedéssorozatot, mert meggyőződésünk itt Szentgotthárdon, hogy a városvezetés feladata, hogy a lehető legjobb minőségű életet biztosítsa az itt lakóknak. Aki itt él, az szeressen itt élni. Ne csak a munkahelye kösse ide, hanem jó érzés legyen neki Szentgotthárdon tartózkodni. Nemmenjen el máshova moziba, vásárolni, kulturális programokra, érezze magát itt jól. Ezen okból mentettük meg például 2013-ban a 100 éves mozit. Idén már 110 éves, nyereséges: évente 20-22 ezres jegyeladással – egy 8500 fős városban! Nincs még egy ilyen az országban. Az ipari park fejlődése Óriási dolog volt a korábbi városvezetéstől a 90-es évek közepén, hogy létrehozták Európa első határon átnyúló ipari parkját. Ez azóta folyamatosan fejlődött, amelyhez a város mindig hozzátette a szükséges fejlesztéseket: az elmúlt években kerékpárutat és buszfordulót építettünk a II. ütem területén, illetve már a III. ütem alapinfrastruktúráját is kialakítottuk. Amit a múltban jól csináltak, azt nekünk tovább kell vinni. Az ipari parkban időközben megszereztük a Tudományos és Technológiai Park címet és az ipari park tulajdonjogát is, ma már 100%-os tulajdonú önkormányzat vállalkozásként működtetjük. Ezek a fejlesztések mind hozzájárulnak a térség gazdasági növekedéséhez a munkahelymegtartó és új munkahelyteremtő hatása által. Segíti a már itt működő vállalkozások növekedését, és az újak idetelepülését is. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy egy használaton kívüli laktanyaépület átépítésével nemrég egy 200 férőhelyes munkásszállást is létrehoztunk. Nekünk az a feladatunk, hogy ami régen jól működött, ahhoz megpróbáljunk olyan impulzusokat adni, ami egy kicsit feljebb teszi a skálán a tevékenységet. A körkörös gazdaság az előremutató. Fejlesztések a turizmusban Szentgotthárd egyik fontos lába a turizmus. A termálpark sikeres működtetése mellett számos olyan projektet is meg valósított az önkormányzat, amely az erre az ágazatra ráépült szolgáltatókat segíti. Az Interaktív Időutazó Múzeum létrehozásával nem csupán a településképet javítottuk egy régi, omladozó épület felújításával, hanem egy országosan is egyedülálló látványosságot teremtettünk, de jelentős sportturisztikai fejlesztések is történtek az elmúlt években: műfüves pályát, tekepályát, multifunkciós sportcsarnokot építettünk, a turisztikai feladataink bonyolítására, a turisztikai befektetések generálására pedig létrehoztunk egy önálló, szintén 100%- os önkormányzati tulajdonban lévő nonprofit kft-t. A fenntarthatóság szempontjából a legfontosabb szempont, hogy vonzó település legyünk ne csupán az itt élők, hanem a letelepedni vágyók számára is. Szentgotthárd ma mindent biztosít, ami egy komfortos, családi élethez „Amit a múltban jól csináltak, azt nekünk tovább kell vinni” Huszár Gábor szükséges: nem csupán a kötelezően előírt intézményhálózatot tartjuk fenn, hanem – a térség önkormányzataival alkotott társulás keretében – egy sor önként vállalt szolgáltatás működéséről gondoskodunk. Felújítottuk az óvodát, bölcsődét, ezekhez tornaszobákat és közösségi tereket építettünk, mozit, múzeumot, színházat üzemeltetünk, megannyi kikapcsolódási lehetőséggel. Civil alapot hoztunk létre, amellyel minden évben három alkalommal támogatjuk a helyi civil szervezetek működését, aktivitásukat – és ezáltal a városi élet mozgalmasságát is jól jellemzi, hogy bár csak egy kisváros vagyunk, közel 60 civil szervezet működik a településen. Olyan dolgokra van szükség, amely az itt élhetőséget, az itt eltöltött időt teszi jobbá, és ha ez megvalósul, akkor az emberek jól érzik magukat, ez pedig kihat a munkahelyre. Ha valaki úgy megy be másnap a gyárba, a vállalkozásába, hogy jól éreztem magam, biztonságban van a családom, az egzisztenciám, jobb teljesítményt nyújt a munkahelyén is. Tervek a jövőre nézve Több elképzelésünk, tervünk van, amelyet – a lakosság javaslatainak kikérése után – a „Szentgotthárd 2030” névre keresztelt dokumentumban össze is gyűjtöttük. Elnyert pályázati támogatásoknak köszönhetően például vállalkozások segítésére inkubátorházat építettünk az ipari parkban, irodákkal, oktatóteremmel, és bérbe vehető műhelyekkel. Sikerült elérni azt is, hogy az egykori kaszagyári terület önkormányzati tulajdonba került: ez a városközponti elhelyezkedésű, közel 6 hektár terület 20 éve állt használaton kívül. A környezetvédelmi ártalmatlanítás részben már meg is történt, de itt nem állunk meg: a terület ideális környezetet biztosít egy rendezett, városközponti rész kialakításához, amely – a szükséges források rendelkezésre állása esetén – a mai méltatlan, pusztuló környezet helyett egy tiszta, modern, esztétikus és több városi funkciót biztosító belvárost teremthet. A jelenlegi elképzelések szerint egy kulturális, oktatási és ipartörténeti központtal, illetve kereskedelmi-, vendéglátó-, lakó-, iroda funkciókkal, sétányokkal, zöld felületekkel. Ez a város életét szintén hosszú évtizedekre meghatározó fejlesztés természetesen kizárólag a lakosság véleményének kikérése mellett történhet majd.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=