ELEMZÉS 24 Adóalanyi kör 2023. év folyamán a vármegyei adóalanyi körben látványos változás nem állt be. A működő adóalanyok számossága 1,4%- kal 46,5 ezer főre bővült, és enyhe belső eltolódás tapasztalható az egyes adózói csoportok közt. A 27,2%-ot képviselő gazdálkodói körön belül a gazdálkodó szervezetek száma ugyan enyhén csökkent, de ezt az egyéb szervezetek számának emelkedése kompenzálta. A bővülés egyértelműen az egyéni gazdálkodók körében következett be: az egyéni vállalkozók számának 725 fős növekménye révén adóalanyi súlyuk több mint 1%pontos emelkedéssel immáron 34,6% fölé nőtt, mellyel párhuzamosan a legnagyobb, 38,2%-os arányt képviselő adószámos magánszemélyek körében enyhe mérséklődés következett be. Ezen változás nem független a kisadózó vállalkozók tételes adója kapcsán történt jogszabálymódosítás hatásától: a korábbi, alacsonyabb adóterheléssel és kevesebb adminisztrációval járó KATA szigorítása nem csak az adózási módban okozott változást, de olykor adóalanyi formaváltást is kikényszerített. Bevallások 2023-ban éves szinten a vasi lakcímű/ székhelyű adózóktól több mint 516,1 ezer darab bevallás, adatszolgáltatás és nyilatkozat érkezett az adóhivatalhoz, ami 3,2%- kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenésért szinte kizárólag a magánszemélyek és a KATA bevallást benyújtók felelnek: a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó-, járulékbevallások száma 2,4%-kal, a KATA-bevallások száma 79,2%-kal csökkent, minden más típusú adatszolgáltatás benyújtása szinten maradt vagy fokozódott. Éves szinten a bevallástípusok megoszlását tekintve az előző évivel közel azonos 41%-os részt képviselt a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó- és járulékbevallás. További – 1,1%ponttal növekvő arányú – 25,6%-ot adott a 132.166 darab személyijövedelemadó-bevallás, melynek 61%-a tervezet alapján készült, míg 1,4%ponttal több, 21,5%-nyi, azaz több mint 110 ezer általánosforgalmiadó-bevallás érkezett. A társaságiadóbevallások aránya az előző évivel azonosan csupán 1,7%. A KATA átalakulásával összefüggésben a KATA-bevallások száma a 2022. évi 21 ezerről 4,4 ezerre, súlya 3,9%-ról 0,8%-ra mérséklődött. Érdekes tény, hogy az összes benyújtott bevallás 3,0%-a nyilatkozat a nulla értékadatú bevallás kiváltásáról, mely arány az elmúlt évhez viszonyítva enyhén csökkent. Vállalkozások üzleti forgalma és beruházásai az áfabevallások alapján Hazánkban 2023. évben a bruttó hazai termék (GDP) 0,9%-kal csökkent. A vis�- szaesésében a végső fogyasztás és a bruttó felhalmozás csökkenése egyaránt szerepet játszott, a külkereskedelmi egyenleg azonban számottevően lassította a mérséklődést. Az ipari termelés volumene5,5%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbi 6,1%-os emelkedést követően. Ezen belül a feldolgozóipar kibocsátása 4,3%-kal visszaesett, viszont legnagyobb alága, a járműgyártás 8,4%-kal bővült. Az ipar termelői árai átlagosan 7,8%-kal emelkedtek, ami a 2022. évi kiugró dinamikához képest (+33,7%) mérséklődést jelent. A feldolgozóipari árak 9,2%-kal, míg az energiaipari árak62,7%-kal növekedtek. Az építőipari termelés volumene 5,0%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A mezőgazdaság helyzete az előző évi csapadékszegény időjárás után a tárgyidőszakra rendeződött, így a teljes kibocsátási értéke 6,5%-kal, a termelés volumene 25%-kal erősödött. A kiskereskedelmi forgalom a 2022. 1-12. havi 5,3%-os emelkedés után a vizsgált évben7,9%-kal csökkent. Ezenbelül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,6%-os, a nem élelmiszer jellegűnél 6,4%-os, az üzemanyag kiskereskedelemben 19,5%-os volt a visszaesés. A fogyasztói árak átlagosan 17,6%-kal nőttek, mely az előző évre jellemző 14,5%-os dinamikához képest emelkedett. A legnagyobb mértékben az élelmiszerek drágultak (+25,9%), de a háztartási energia ára (+22,1%) és az üzemanyagoké (+18,6%) is jelentősen nőtt. Vas vármegye gazdaságának állapotára is hatással voltak a fenti körülmények. A2022. évi bázisidőszaki adatokat befolyásolták a 2022. februárjában kirobbant orosz-ukGAZDASÁGA Vas vármegye az ország nyugati peremén található, Ausztriával 182 km, Szlovéniával 48 km hosszan határos, ami nagymértékbenmeghatározza társadalmi, gazdasági és geopolitikai helyzetét. Ez az ország 3. legkisebb területű, országos viszonylatban ritkán lakott, aprófalvas szerkezetű, de földrajzilag rendkívül változatos, és egyben legcsapadékosabb megyéje. Egy-egy rendhagyó év ellenére sajnos a népmozgalmi folyamatok hosszú távon kedvezőtlenek, itt gyorsabban fogy a magyar, mint országosan, a csökkenő születésszám, valamint a javuló életkörülmények hatására emelkedő várható élettartam miatt egyre kisebb a fiatal, és nő az idős népesség aránya. Ennek ellenére munkaerőpiaci potenciálja erős: a Központi Statisztikai Hivatal 2023. évi adatai szerint a foglalkoztatási ráta (75,6%) javult, a munkanélküliségi ráta (3,6%) romlott, de mindkettő értéke kedvezőbb volt az országos átlagnál (75,0, illetve 4,5%). A teljesmunkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2023-ban havi 528 ezer forint volt, 14,0%-kal több az egy évvel korábbinál. Ez a növekedési ütem kissé elmaradt az országos átlagtól (14,2%). Az ipar teljesítményének értéke hazai viszonylatban nem volt jelentős (3,3%), a telephelyi adatok alapján az ipari termelés 3,2%-kal mérséklődött. A vármegyei székhelyű építőipari szervezetek teljesítménye 11, a beruházások volumene 14%-kal csökkent, utóbbiban jelentős szerepe volt a feldolgozóiparnak. A turisztikai szálláshelyeken a vármegyék többségéhez hasonlóan kevesebb vendégéjszakát töltöttek el a vendégek, mint egy évvel korábban, de még így is az országos szám4,5%-a Vas vármegyéjé. A kiskereskedelmi forgalom volumene az országosnál (–8,1%) nagyobb mértékben (–9,6%) csökkent, de még így is 2%-kal meghaladta az egy lakosra jutó kiskereskedelmi forgalomaz országos átlagot. rán háború hatására elszabaduló energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak, szállítási költségek, a háborúval érintett, illetve a szankciókkal sújtott övezetekből származó áruk időleges hiánya okozta fennakadások az ellátási láncokban, valamint az infláció és a forint árfolyamának volatilitása. Emellett az uniós és állami források akadozása miatt a megvalósuló projektek beszűkülése szintén gyengítették a vármegyei eredményeket. 2023-ban már sem leállások, sem az ellátási láncokban korábban mutatkozó problémák érdemben nem érintették a forgalom alakulását, azonban a tartósan negatív külső és belső gazdasági környezet, valamint az egyre erősödő globális járműipai transzformáció rányomta bélyegét a tárgyévi teljesítményekre. A reálfolyamatokat az árfolyamhatások is befolyásolták, 2023-ban éves szinten az USD-vel szemben 5,3%-kal, az EUR-val szemben pedig 2,4%-kal erősödött a hazai fizetőeszköz. Üzleti forgalom A 2023. 1-12. havi, I-IV. negyedéves, éves általános forgalmi adó alap-, javító és önellenőrzéssel módosított bevallásokból nyert aggregált adatok alapján a vármegyei székhelyű áfabevallást benyújtó, a 2022. évivel közel azonos számosságú (9,9 ezer) vállalkozások üzleti forgalma 2.703,9 milliárd Ft-ot tett ki. Az előző évi, a háború negatív gazdasági hatása ellenére erős értékhez képest némi csökkenés figyelhető meg (-0,3%; -9,1milliárdFt) szembenazegyévvel korábbi dinamikus növekedéssel (+22,3%). A térség üzleti forgalmának alakulását az összforgalom 57,4%-át képviselő 1.551,4 milliárd Ft értékű belföldi értékesítés kismértékű csökkenése (-1,2%) és a 42,6%- nyi határon túli értékesítés szerény bővülése (+0,9%) együttesen befolyásolta. Előbbiekből adódóan a kivitel súlya az előző évek folyamatosan csökkenő trendjével ellentétben 2023-ban 0,5%ponttal erősödött. Eközben nemzetgazdasági szinten a bel- és külpiaci értékesítés megoszlásában a 3,4%-kal bővülő belföldi forgalom továbbra is mintegy kétharmados, a 0,5%-kal emelkedő határon túli értékesítés egyharmados arányt képviselt. A vármegyei összértékesítés túlnyomó részét (56,2%) továbbra is a feldolgozóipari vállalkozások adták. A szektor forgalma bázis körüli szinten alakult (-0,5%), melynek következtében részesedése alig válVAS VÁRMEGYE E L E M Z É S
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=