25 ELEMZÉS ELEMZÉS 26 tozott (-0,1%pont) egy év alatt. Ezen belül a legjelentősebb, közel egyharmad súlyúra hízó járműipar teljesítménye a kivitel növekedésének köszönhetően 7,0%-kal (+32,5 milliárd Ft) bővült, míg a legnagyobb volumenű (-22,1 milliárd Ft) visszaesés a fafeldolgozás (-20,1%) és a számítógép, elektronikai termék gyártása (-12,6%) területén jelentkezett. Ezzel egyidejűleg a vármegye másik kiemelt ágazatának, a 18,7%-os súlyú kereskedelem, gépjárműjavítás értékesítése 2,0%-kal (+9,7 milliárd Ft) emelkedett, amelyhez a kiskereskedelem (+2,5%) és a nagykereskedelem (+1,1%) egyaránt hozzájárult. Változatlanul a harmadik helyen az építőipar áll 6,1%-os részesedéssel annak ellenére, hogy forgalma az egy évvel korábbihoz képest számottevően zsugorodott (-14,5milliárd Ft; -8,1%). A többi szektor az összértékesítés mintegy egyötödnyi részén osztozott, súlyuk azonban egyenként nem érte el a 6%-ot. A vasi üzleti forgalmon belül 42,6%- os súlyú határon túli értékesítés értéke 1.152,5 milliárd Ft volt, amely mindössze 0,9%- kal haladta meg a bázisévit. Ez a dinamika azonban jóval visszafogottabb az előző évben mutatkozó +16,8%-os változásnál, de kissé magasabb az országos átlagnál (+0,5%). A vármegyei külpiaci értékesítés többségében (78,2%) EU-n belüli forgalomhoz köthető, melynek 901,4 milliárd Ft-os értéke stagnált (+0,2%). Ugyanakkor az EU-n kívüli forgalom 3,5%-kal javult, így annak részarányát 0,6%ponttal, 21,8%-ra növelte. Ezalatt országosan a közösségi kívüli forgalom a − térségben tapasztaltnál kisebb mértékben, − 3,2%-kal emelkedett, a közösségi ellenben 0,5%-kal csökkent. A nemzetgazdasági ágakat tekintve változatlanul a feldolgozóipar egyeduralma érvényesül avármegyében. Ateljesvasi határon túli értékesítés 91,5%-át adta, amely az előzőévinél 0,8%ponttalmagasabbaszektor forgalmának 1,7%-os (+17,7 milliárd Ft) A belföldi piacokra történő értékesítés 1.551,4 milliárd Ft-os értéke több mint felét (57,4%) adta a teljes vasi üzleti forgalomnak. A vármegyében 1,2%-kal csökkent a hazai eladás, míg nemzetgazdasági szinten 3,4%-os növekedés mutatkozott, de még az országos változás is jóval alatta maradt a fogyasztói árszínvonal +17,6%-os dinamikájának. Vasban a belföldi relációt meghatározó két ágazat részaránya közelített egymáshoz. Az első helyezett feldolgozóipar értékesítése 5,1%-kal, 25,2 milliárd Ft-tal csökkent egy év alatt, így súlya 1,3%ponttal 30,0%-ra mérséklődött. Ebben szerepet játszott a vegyipar értékesítésnek 12,2% (-15,5 milliárd Ft) visszaesése, amelyet lényegében egy vállalkozás determinált. Ezenkívül számottevően, több mint egyötödével (-10,9 milliárd Ft) redukálódott a fafeldolgozás alágazat hazai eladása is, melyben a piaci hatások nagyban szerepet játszottak. A negatív változást azonban csak részben tudta ellensúlyozni az élelmiszergyártás és a gépgyártás mintegy 12%-os gyarapodása. A kereskede l em, gépjárműjaví tás szektor részesedése viszont 1,3%ponttal 28,7%- ra erősödött, forgalmának 3,2%-os bővülése következtében. Előbbieknél jóval alacsonyabb, 10,6%-os (-0,7%pont) ágazati súllyal bírt az építőipar, melynek teljesítése 7,9%-kal gyengült az EU forrásokból megvalósuló fejlesztések szűkülésemiatt. Figyelemre méltó, hogy a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás kimagasló, 23,0%- os növekményt ért el, amelyen belül a legnagyobb többletet egy szállodai szolgáltatást nyújtó társaság realizálta. Az ágazat részesedése a hazai értékesítésből azonban csekély, 3,7% (+0,7%pont). A vizsgált időszakban mintegy 8.500 adózó szerepeltetett belföldi értékesítést áfabevallásában (+0,3%). A hazai forgalom a külpiacival szemben közepesen koncentrált: az első helyen lévő vállalkozás vallott hazai értékesítése megközelítette a 110 milliárd Ft-ot (7,0%). A TOP10 áfaalanyok pedig mind 15 milliárd Ft felett teljesítettek, forgalmuk volumene a teljes összegnek több mint egyötödét adta. Míg a bázisévben 1 milliárd Ft felett 51 cég tudta növelni belföldi eladását, addig a tárgyévben már csak 22 adózó realizált ilyen összegű bővülést, közülük egynél 10 milliárd Ft-ot is felülmúlta a többlet (növekményük átlaga: 3,0milliárd Ft, középértéke: 1,8milliárd Ft). Beruházások Az áfabevallásokban megjelenő beruházások összesített adóalapja 10,8%-kal felülmúlta a bázisidőszaki értéket és közel 130 milliárd Ft-ot tett ki. Makrogazdasági szinten viszont 0,8%-kal csökkentek az invesztíciók. A fejlesztések döntő része, 97,2%-a továbbra is tárgyi eszköz beszerzéssel valósult meg, melynek összege több mint egynegyedével (+26,3%) emelkedett. A saját rezsis beruházás 3,6 milliárd Ft-os értéke viszont mérsékeltebben bővült (+5,9%), így részaránya 2,8%volt (-0,1%pont). A fejlesztések több mint fele (56,1%) a feldolgozóiparban zajlott, ahol a markánsabb volt a növekedés (+11,6 milliárd Ft). Kimagasló többlet és a legnagyobb beruházási összeg az üveg, üvegtermékek gyártása területén jelentkezett, ugyanakkor a közúti járműgyártásban mintegy egyötödével (-3,4milliárd Ft) visszaesett az invesztíció. A rangsorban a második helyen, 16,9%- os részesedéssel a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás szektor állt, melynél stagnálás figyelhető meg. Ezt követő 7,1%-os súlyú szállítás, raktározásban mért 27,8%-os emelkedéshez nagyban hozzájárult egy raktározással foglalkozó cég tárgyieszköz beszerzése. Ugyanakkor a legnagyobb mértékű volt a vis�- szaesés az ingatlanügyletek területén (-21,7%), de az építőiparban is mérséklődés (-8,7%) tapasztalható. E két ágazat súlya a teljes értéken belül azonban minimális, 3%körüli. Foglalkoztatottság Ezen adatok a KSH számítási metódusától eltérően kizárólag a vármegyében székhely szerinti illetékességgel rendelkező munkáltatók, kifizetők és egyéni vállalkozók adatain alapul, melyek a feldolgozott járulékbevallás adatainak 2024.01.31-i állapot szerinti aggregálásából származnak. Tartalmazzák a vármegyei székhelyű vállalkozások vármegyén kívüli egységeiben foglalkoztatott munkavállalóinak adatait, de nem tartalmazzák a vármegyében működő, de a vármegyén kívüli székhellyel rendelkező munkáltatók vármegyei dolgozóinak adatait, valamint a külföldönmunkát vállaló vármegyei magyar állampolgárok létszámát sem. Afentiekszerintgyűjtött adatokalapjánVas vármegyében 2023. évben átlagosan 94 ezer fő foglalkoztatása történt valamilyen jogviszonyban, 1,4 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatás gerincét az alkalmazotti jogviszonyban állók adták, 80,1 ezer fős számuk azonban 1,6 ezer fővel elmarad az egy évvel korábbitól. Ezzel szemben az egyéni vállalkozást folytatók száma közel 200 fővel emelkedett megközelítve a 13,9 ezret. Az alkalmazottak 82,3%-át az üzleti szféra foglalkoztatta, ezen belül is domináns a társaságok szerepe, ahol 62,3 ezer fő dolgozott, míg az egyéni vállalkozók 3,7 ezer főnek biztosítottakmunkát. Bár a költségvetési szféra foglalkoztatási súlya érdemben nem változott (17,7%) a kormányzati célként deklarált létszámcsökkenés ugyan mérsékeltebb ütemben, de 2023-ban is folytatódott. A fogyatkozás következtében 2023. évi átlagos 14,2 ezer fős létszámuk 1,4%-kal maradt el az előző évitől, mintegy 200 státusz megszűnése révén. A közszolgáltatások területén 2023. év folyamán a támogatott foglalkoztatásban közfoglalkoztatottként részt vevők száma 15,3%-kal mintegy 700 főre apadt. Hasonlóan csökkenő tendenciaországos szinten ismegfigyelhető. A vármegyében a létszám mérséklődése ellenére 2023-ban érdemben nem változott a munkaidőtartam szerinti foglalkoztöbblete eredményeképpen. A részterületek több mint felénél negatív irányban mozdult el a kivitel. Számottevő visszaesés a számítógép, elektronikai termék gyártás alágazatban jelentkezett (-12,0%; -19,5 milliárd Ft) döntően autóipari beszállító cégekhez kapcsolódóan, de a fafeldolgozás (-18,4%; -11,3 milliárd Ft) területének forgalma is − a tavalyi több mint 40%-os gyarapodás után − közel egyötödével zsugorodott. A csökkenést ellensúlyozta a járműgyártás (+32,3 milliárd Ft; +7,4%) és a gép, gépi berendezés gyártás alágazat (+26,6milliárd Ft; +17,7%) többlete. A külföldi piacokon – a bevallásadatok alapján – az előző évivel közel azonosan, több mint 1.100 vasi társaság volt érdekelt. Forgalmuk erősen koncentrált, hiszen a legnagyobb vasi exportőr mintegy 30%- át, a TOP10 feldolgozóipari társaság pedig több mint háromnegyedét adta a teljes vármegyei határon túli értékesítésnek. Jelentős, 1 milliárd Ft feletti növekményt elérő cégek száma a tavalyi 31-ről 7-re zsugorodott (növekményük átlaga: 11,4 milliárd Ft, középértéke: 2,4milliárd Ft). Mezőgazdaság, erdőgazd., halászat Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Egyéb Szakmai, tudományos, műszaki tev. Ingatlanügyletek Adminisztratív és szolgáltatást tám. tev. Villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás Feldolgozóipar Kereskedelem, gépjárműjavítás 28,7% 30% Építőipar 10,6% 7,9% 1,7% 5% 3,7% 2,9% 3,6% 2,4% 3,5% Belföldi értékesítés nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása tatás teljes- és részmunkaidős alkalmazás közötti aránya, ami már a pandémia előtti „normál” szintet tükrözi. A munkavállalók túlnyomó része, 83%-a teljes munkaidőben állt alkalmazásban, számuk 2,3%-kal, 1.551 fővel alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A részmunkaidős foglalkoztatás 17%-ot képviselt a munkaerőpiacon, ahol a csökkenés csupán 0,5%-os. A foglalkoztatottak számának alakulását súlyánál fogva érdemben a versenyszféra befolyásolta, hiszen az üzleti szféra alkalmazta a vármegyemunkavállalóinak döntő részét. A 2023. évi 65,9 ezer fős átlaglétszáma 2,1%-kal (-1.425 fő) elmaradt az egy évvel korábbitól, ezen belül 1.319 fővel esett vissza a társas gazdálkodói körben foglalkoztatottak száma és további 106 fővel az egyéni vállalkozóknál dolgozóké. Ezen idő alatt a működő egyéni vállalkozóknál 177 fős növekedést tapasztaltunk, 13,9 ezer fős számuk 1,3%-kal múlta felül az egy évvel korábbi adatokat. Létszámuk mellett érdemi változás összetételükben történt a kisadózó vállalkozók tételes adójának 2022. szeptember 1-jétől hatályos módosítása következtében. Körükben 2022. évben még tarolt az alacsonyabb adóterheléssel és kevesebb adminisztrációval járó KATA adózási mód. A vármegye 20 legjelentősebb foglalkoztatója 2023. évben átlagosan 19,6 ezer munkavállalónak, a gazdálkodói körben dolgozók 30%-ának biztosított munkát. Közülük 2 szinten tartotta, 7 növelte, 11 azonban csökkentette létszámát. 2022. év átlagához viszonyítva létszámadatuk közel 160 fővel csökkent, azonban mindez ágazati átrendeződést nemeredményezett. Míg 2023. évben a teljes munkaidőben foglalkoztató társas gazdálkodó foglalkoztatók legnagyobb része, közel egynegyede működött a kereskedelem és gépjármű javítási ágazatban (köszönhetően a sok kisebb társaságnak), addig az alkalmazottak számát tekintve a cégenként nagy létszámokat lekötő feldolgozóiparé az érdem, hiszen a munkavállalók 53,5%-át ők foglalkoztatták és itt keletkezett a bérjövedelmek legnagyobb hányada, mintegy 61%-a is, melyben több megyei multinacionális társaság bérpotenciálja nyilvánul meg. A 2023. évi havi fajlagos bérjövedelmekben ismegjelenik a vármegyére jellemző feldol-
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=