KIBERBŰNÖZÉS KISOKOS VA S VÁ R M E GY E I G A Z DA S ÁG I MAG A Z I N . 2 0 2 4 - 2 0 2 5 4 3 . O L DA L 7 9 . O L DA L Egykőszegi kispéküzlettől aBabusgatósig: 7 3 . O L DA L ERDŐALAPÚ FAIPAR ÉS KARBONSEMLEGESSÉG 6 5 . O L DA L Eddig42millióPET-palacksúlyának megfelelőműanyagnakadtunkúj életet I N T E R J Ú N AGY E L E K K E L Jöjjönakamarai reneszánsz! I N T E R J Ú C S E R I J ÓZ S E F F E L Cselekvő kamarában hiszek AZ AUTÓIPARHELYI ÉS GLOBÁLIS KÉRDÉSEIRE AZ INNOVATÍV TÖBB LÁBONÁLLÁS A VÁLASZ évkeménymunka családi sikertörténete E L E M Z É S
A Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara általános alelnökeként kaptamazt amegtisztelő feladatot, hogy a bevezetőben köszöntsem Önöket. A kiadványt olvasva szívből ajánlom, hogy ne csak a számokat nézzék, és próbáljanak abból következtetést levonni a vármegye gazdasági helyzetének alakulásáról, hanem időzzenek el az interjúk mellett! Aszerkesztő kiválómunkát végzett, hiszen a gazdasági trendek mellett a magazinban magam is megtaláltama Vas vármegyei életemet. Gondolok itt a Babusgatós történetéről szóló cikkre, ahol egyébként magam is nem egyszer vásároltam, az itt készült péksüteményekkel mindig sikert aratva. Egy magyar családi vállalkozás, mely már túl van az első generációváltáson, és egy rendhagyó helyszínen, az ipartelepen működtet sikeres pékséget. Így, hogy beláthatunk a kulisszákmögé, mégérdekesebb a történetük! A Weöres Sándor Színházról szóló cikk különösen közel áll hozzám, hiszen régóta bérletesük vagyok. Hiszek abban, hogy egy hosszú munkanap után kevés jobb dolog van, mint egy vidám darabbal feltöltődni és kiszakadni a hétköznapokból. Cégünk évek óta vásárol bérleteket, amelyeket a szakszervezet segítségével juttatunk el a dolgozóknak. Ez egy sikeres juttatási elem, melynek meghosszabbítását minden évben kezdeményezi az üzemi tanács. Úgy vélem, más vállalatok számára is jó példa lehet: egy apró, de értékes eleme a dolgozói programnak, elégedettségnek. Bízom benne, hogy ezzel mi is hozzájárulhatunk ahhoz, hogy teljesüljön az alapító és a jelenlegi igazgató vágya – ha nem is hatezer, de legalább négyezer bérletes nézője legyen a színháznak. A színház nemcsak szórakoztat, hanem tükröt is tart elénk. Úgyhogy: bérletre fel! Két lánybüszkeédesapjaként különörömszámomra, hogy több ügyvezető igazgató asszonnyal is készült interjú ebben a lapszámban. Én hiszek a hölgyek erejében és teljesítőképességében. Az iparág, amelyben dolgozom, erősen férfiközpontú, de nap mint nap látom, hogy nincs lehetetlen feladat a női munkavállalók előtt. Személyesen is ismerem Mesics Olíviát, a szentgotthárdi Opel-gyár igazgatóját, akinek gondolatai az autóipar jövőjéről és a környezetvédelemről valóban elgondolkodtatók. Szabó Eva, a Schott ügyvezetője szintén személyes ismerősöm: friss vezetőként Vas megyébe költözve, az akkori kamarai választáson önkéntesmunkával segítette az ipari tagozati választások lebonyolítását. Ezúton is szeretném megköszönni nyitottságát az önkéntes kamarai munka iránt. Van még egy írás, amely különösen közel áll hozzám, hiszen a magánéletem egy szeletéhez is kapcsolódik. A Café Móló nemcsak számos céges vacsorának, hanem több családi eseményünknek is otthont adott. Különösen emlékezetes maradt számomra az a születésnap, amikor a feleségem azt hitte, kettesben vacsorázunk, mert a lányaink nem érnek rá – végül azonban ott várták őt a testvére, édesanyja és természetesen a gyerekek is. Azt az estét sokáig nem felejtjük el! Az étterem vezetője, Imelda hitvallása számomra nagyon imponáló: „Mi csak tesszük a dolgunkat elkötelezettséggel és alázattal.” Azt hiszem ennél a mondatnál jobban csak az fogott meg, hogy egy régi hagyomány eltűnő félben van. A vendéglátós klub tagságának nagy része már nyugdíjas, így felmerül a kérdés: hogyan tudnánk az összefogás szellemét a fiatalokban is felkelteni? Mert a piacon a versenytársak nem ellenségek, hanem inspirációk arra, hogyan fejlődjünk tovább, együtt. Remélem, hogy a saját élményeim, melyek a teljesség igénye nélkül térnek ki amagazin egyes részeire, Önt is arra ösztökélik kedvesOlvasó, hogy elmélyedjen egyik-másik cikkben. Szeretném megköszönni megtisztelő figyelmüket és jó lapozgatást, olvasást kívánok! 1 ELŐSZÓ KEDVES OLVASÓ! MÁNDL I PÉTER
Vas Vármegyei Gazdasági Magazin 2024/2025 Kiadó és tulajdonos: Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara, 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. Felelős kiadó: Szabó Tímea Felelős szerkesztő: Horváth Eszter Újságírók: Gergó Judit, Józing Antal, Kéner Balázs Fotó: Bonyhádi Zoltán Grafika, nyomdai előkészítés: Innoweb Kft. Nyomdai előállítás: VolumenDesign Kft. Az esetleges nyomdai hibákért és a hirdetések tartalmáért a Kiadó nem vállal felelősséget. TARTALOMJEGYZÉK 2 01 Köszöntő 02 Tartalomjegyzék 03 Vannakmég olyan belső erőforrások, amelyekmozgósításában ott rejlik a továbblépés, a fejlődés lehetősége Interjú Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel 07 Jöjjön a kamarai reneszánsz! Interjú Nagy Elekkel, aMagyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével 11 Egymásra épülő folyamatok összességében gondolkodunk Interjú Cseri Józseffel, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével 15 Szombathely 2030 – A városmesterkulcsa Interjú Bokányi Adrienn-nel, Szombathely Megyei Jogú Város tanácsnokával 19 TOP 100 vármegyei vállalkozás 23 TOP 100 vármegyei hazai vállalkozás 27 TOP 100 elemzés 30 Vas vármegyemunkaerőpiaca A Vas Vármegyei Kormányhivatal elemzése 31 Vas vármegye gazdasága Elemzés a NAV szemszögéből 37 Versenyképesség, egyensúly, jövőállóság InterjúMisik Gáborral, azMBHBank középvállalati régióvezetőjével 39 Amagyar vállalkozásokat érintő kiberbűnözés Mohos Géza, a CIBBank Lakossági fiókigazgatójának elemzése 43 Opel: az autóipar helyi és globális kérdéseire az innovatív több lábon állás a válasz BeszélgetésMesics Olíviával, a Stellantis Szentgotthárd Kft. vezetőjével 49 Egyre többet beszélnek rólunk Interjú Nemes Ivóval, a Cellcomp ügyvezető igazgatójával 53 Azt érzem, hogy hazaértem Interjú Szabó Evával, a Schott Hungary Kft. ügyvezetőjével 57 Agyorsaság és a költséghatékonyság a kulcs Beszélgetés Sabáli Lászlóval, az Egis körmendi gyáregység-igazgatójával 61 A legnagyobb kihívás a gyors növekedés Interjú Tanja Žigić-csel, a Nestlé Purina gyárigazgatójával 65 Eddig 42millió PET-palack súlyának megfelelőműanyagnak adtunk új életet Interjú Borsics Balázzsal, a GreenLife Kft. ügyvezető igazgatójával 69 Mi egy családiasmulti vagyunk Interjú Pontyos Szilviával, a Kromberg és Schubert Kft. ügyvezető igazgatójával 73 Erdőalapú faipar, karbonsemlegesség és szakemberképzés, avagy az ágazat kihívásai a 21. században Beszélgetés Kovács Tamással, a Falco Zrt. PR-vezetőjével 77 A ruha és az anyag szeretete Interjú Kéthelyi Lászlóné Sacival, a Saci Divat vezetőjével 79 Egy kőszegi kis péküzlettől a Babusgatósig: 40 év keménymunka családi sikertörténete Beszélgetés a Soproni Zoltánnal, a Babusgatós alapítójával 83 Szombathely gasztro-kikötője: Café Móló Étterem Interjú Hódiné Vlasits Imelda üzletvezetővel 87 Értékteremtés ésminőségi kikapcsolódás a színház Beszélgetés Szabó Tibor színházigazgatóval
Vannakmégolyanbelső erőforrások, amelyek mozgósításábanott rejlik atovábblépés, afejlődés lehetősége műipar, amely a hozzá szorosan kapcsolódó elektronikai iparral együtt a régió teljesítményét évtizedek óta meghatározza. Ebből fakad, hogy az európai autóipar lassulása, valamint az elektromos átállás nehézségei érzékenyen érintették a helyi gyárakat és beszállítói láncokat. Ezen kívül a másik nagy kihívást a munkaerő elvándorlásának mérséklése jelenti. A fiatal, magasan képzett munkaerő egy része a jobb kereseti lehetőségekkel kecsegtető Nyugat-Európába és a szomszédos Ausztriába áramlik. Mindez a hazai vállalkozások számára kihívásokat jelent, hiszen többek között olyan kulcsszektorokban járul hozzá a munkaerőhiányhoz és a versenyképesség romlásához, mint az építőipar vagy a turizmus. Ugyanakkor nem csak ez emelte a működési költségeket: hozzájárult az energiaválság és az infláció, valamint a német gazdaság gyengélkedése is. Ha egy külföldi nagyvállalat piaci helyzetében romló tendenciák látszanak, az idővel magával húzza azokat a magyarországi régiókat is, amelyek nagyban kitettek ezen szereplők jelenlétének. Emellett azt sem felejthetjük el, hogy miközben a régió átlagos fejlettsége Magyarországon kiemelkedő, a gazdasági teljesítmény túlnyomó többségéért felelős nagyvállalatok a térség nagyvárosaiban koncentrálódnak, a makro szintű adatokat elemzők számára rejtve maradnak Miként látja a Nyugat-Dunántúl jelenlegi gazdasági fejlettségét és szerepét? Ön azon kevés magas rangú döntéshozók közé tartozik, akik nyíltan beszélnek arról, hogy a Nyugat-Dunántúl az elmúlt időszak nagy vesztesei közé tartozik. A számok azt mutatják, hogy húsz évvel ezelőtt ez a régió fejlettségét tekintve közelebb állt az uniós átlaghoz, mint jelenleg. Mik ennek a fő okai? A Dunántúl észak-nyugati megyéi továbbra is az ország egyik legfejlettebb, országos viszonylatban kifejezettenmagas jövedelemmel rendelkező térségét jelentik. A relatív jólét, illetve az élhetőség mutatója is egyúttal, hogy itt koncentrálódik azoknak a városoknak a nagy része, amelyekbe inkább betelepülnek, nem elköltöznek az emberek. Ugyanakkor az is kétségtelenül igaz, hogy a térségen belül is nagyok a fejlettségbeli különbségek: Dél-Zala vagy a Marcal-mente gazdasági mutatói nem összevethetők Győr, Szombathely vagy Zalaegerszeg teljesítményével. Az elmúlt évtizedekben azonban azt is megfigyelhettük, hogy Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl statisztikai régió teljesítménye is elmaradt a fővárosi agglomeráció kiugró, és az EU-csatlakozás óta a fejlesztéspolitika fókuszába került keleti országrész erőteljesen felzárkózó fejlődési pályájához képest. A térség erősen függ bizonyos iparágaktól és külső tényezőktől. A legjelentősebb mindenekelőtt a járInterjú Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel. 3 INTERJÚ
INTERJÚ 4 azok az életminőségüket és népességmegtartó erejüket fokozatosan elvesztő belső perifériális térségek, amelyek a gazdasági fejlődés holtterébe kerülve nem tudták kiaknázni a tágabb térségben zajló pozitív folyamatokat. A régió gazdasági és társadalmi potenciáljának kihasználására a jövőben több erőforrást kell behívni, például a kreatív ipar, az innováció, a komplex turizmus és a helyi vállalkozások nemzetközi integrációja terén. Számíthatunk arra, hogy a kormány segít megfordítani ezt a folyamatot? Természetesen. A kormány számos eszközzel támogatja a gazdaság élénkítését. Fontosnak tartom kiemelni, hogy minden térségben, így a Nyugat-Dunántúlon is vannakmég olyan belső erőforrások, amelyek mozgósításában ott rejlik a továbblépés, a fejlődés lehetősége. Ez számos ágazat munkájának az összehangolását igényli, amiben a területfejlesztés, a területpolitika tud lenni az összekötő kapocs. Azért dolgozunk, hogy a fejlődésben sokszor pontosan az együttműködések hiánya miatt megrekedt városaink és azok gazdasága ne versenyezzen az egyre korlátosabb erőforrásokért, hanemameglévő potenciálokat összerendezve lépjen tovább. Ebben a szemléletben ösztönözzük a szervesen kialakult gazdasági-munkaerőpiaci egységek, a várostérségek közös fejlesztéseit, ami erősíti a térségek képességét a több lábon állásra. A Versenyképes Járások Program ennek az új szemléletnek az első gyakorlati példája. A területi együttműködésekben rejlő lehetőségekbe vetett hitem miatt ösztönzöm a Pannon Tengely (Zalaegerszeg, Veszprém és Székesfehérvár társadalmi-gazdasági vonzástérsége) fejlesztését is. Ezek az együttműködésre épülő fejlesztési módszerek a nagyobb térségek összehangolt fejlesztési rendszereire is hatnak a jövőben, ez pedig jelentősen növelheti a beavatkozások fenntarthatóságát és az infrastruktúrák üzemeltetésének hatékonyságát is. Ön korábban az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplett fejlesztéséért felelős kormánybiztosa volt. Mik voltak a főbb célkitűzései?
megfogalmazott elképzelések közül a nagyobb városokban megvalósultak az üzleti környezet fejlesztését célzó beruházások, így például a ZalaZONE Tudományos és Innovációs Park fejlesztése, vagy Zalaegerszeg északi ipari parkjának bővítése, amelynek legújabb, közel egymilliárd forint értékű projektje idén nyáron kapott támogatást. Szintén nemrégiben született döntésNagykanizsa ipari parkjának régóta tervezett projektjeiről, csarnoképítésről és feltáró út építéséről, összesen 2,7 milliárd forint összegben. Vas vármegyében is több, abban az időszakban megszületett projektet sikerült megvalósítani, ilyen a Szentgotthárdi Ipari Park 700 millió forint értékű bővítése, vagy a város termálfürdőjének energetikai korszerűsítése, utóbbi ez év tavaszán részesült közel 740millió Ft támogatásban. Fontosak ugyanakkor a térség kulturális-turisztikai értékeinek kiteljesítését célzó törekvések is, ezek közvetett módon hozzájárulnak a gazdasági vonzerő növeléséhez is. Többek között a kőszegi bálház épületének átfogó megújítása is valósággá vált, több mint 800 millió Ft kormányzati támogatással nyerhette vissza régi pompáját az épület, növelve a város és egyben a térség presztízsét. Az osztrák határ közelsége sokáig jelentős előnyt jelentett ennek a régiónak, de ez az utóbbi időben inkább hátránnyá vált, főként a munkaerő elvándorlást tekintve. Hogyan lehetne ezt a folyamatot visszafordítani? Ez a Nyugat-Dunántúl versenyképessége szempontjából talán legjelentősebb kihívás. A tehetősebb osztrák tartományok szomszédságának negatív hatásait – ilyen például a bérkülönbség – nem tudjuk egyik pillanatról amásikra változtatni. Ezért aztán olyan előnyöket kell itthon kínálnunk, amelyek segítik az itthon maradást: módot kell találni a bérfejlesztésre akár célzott programokkal, akár vállalkozásokat segítő helyi adócsökkentésekkel, díjazni kell a teljesítményt. Egyúttal a vállalkozások által használt infrastruktúra folyamatos fejlesztését is szem előtt kell tartani, amely kívánatosabbá teszi az itthon maradást és a helyi szinten történő befektetéseket. Jelentős lépéseket tettünk például az életminőség javításáért, az Otthon Start program például soha nem látott mértékben segíti az első lakáshoz jutást, és szándékunkban áll Mely eredményeket emelné ki kormánybiztosként? Kormánybiztosi ciklusom egyik legnagyobb eredménye, hogy a zóna hat vármegyéjének szereplői – többek között az önkormányzatok, a kereskedelmi és iparkamarák vagy az egyetemek – együttműködésében olyan stratégiai célkitűzések alapjait fektettük le, amelyek közül az elmúlt évek során több kulcsfontosságú elképzelés ki tudott bontakozni, és kormányzati vagy európai uniós forrás bevonásával el tudott indulni amegvalósulás útján. Az akkor kidolgozott stratégia alapvető célja volt olyan intézkedések megfogalmazása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy erősödjön a térség versenyképessége nemzetközi szinten. Ehhez akkor elengedhetetlennek láttuk amagasabb hozzáadott értéket teremtő gazdasági szegmensek megerősítését. Mindvégig szem előtt tartott átfogó cél az volt, hogy a térség a Dunántúl egyik legerősebb gazdasági régiójaként funkcionáljon, tovább növeljük a gazdasági potenciált, úgy, hogy 2030-ra elérjük az osztrák régiók versenyképességi szintjét a vállalkozások hatékonyságának növelésével. Az elmúlt években ebben a szemléletben fejlesztettük a térség meghatározó egyetemeinek, többek között a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem, a Soproni Egyetem vagy az Óbudai Egyetem képzési kínálatát, kutatási és innovációs potenciálját. A közelmúltban megvalósult nagytérségi jelentőségű közlekedésfejlesztési beruházások közül több fontos hiányzó gyorsforgalmi szakasz érdemel említést. Ilyen a Győr és Pápa 2x2 sávos összeköttetését megteremtőM83-as út, a 8-as főút Veszprémet elkerülő szakaszának I. üteme, és Körmend-Szentgotthárd közötti szakasza, valamint az M85-ös kiépítése Csorna és Sopron között, illetve az országhatárig. A vasútfejlesztési projektek közül a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a Szabadbattyán-Balatonfüred vasútvonalak villamosítása emelhető ki, valamint az egyes pályaszakaszokat érintő közlekedésbiztonsági beavatkozások. A kormánybiztosi ciklusom időszakában a szolgáltatásokat a lehető legmagasabb színvonalra emelni. A tervek szerint a közeljövőben több gyorsforgalmi út is épül Vas megyében. Mennyiben érintik ezek a fejlesztések a gazdasági életet és az itt működő vállalkozásokat? Az M86-os, az M87-es gyorsforgalmi utak fejlesztése Kőszeg és Szombathely jobb megközelíthetőségével jelentős hatást gyakorol a térség vonzerejére, a vasi megyeszékhely új iparterületének felértékelődésére nemzetközi dimenzióban is. Ezen beruházások azonban Zalaegerszeg szempontjából is pozitívak, segíthetik bekapcsolódását a gyorsforgalmi úthálózatba. Az utak megépítése csökkenti a szállítási időket és költségeket, valamint javítja a versenyképességet. Az új közlekedési tengelyek mentén általában fellendül az építőipar, amely pénzügyi élénkülést is hoz. Vas megyében az építőipari vállalkozások termelése már 2017-ben jelentős növekedést mutatott, és ez nagy részben az infrastrukturális beruházások eredménye. A korszerű utak kedvező közlekedési feltételeket teremtenek a munkavállalóknak is. Több mint 280 milliárd forintot fordítottak a megye úthálózatának fejlesztésére, amelynek része a Szombathely–elkerülő és térségi négysávosok kiépítése is. Ezek segíthetnek csökkenteni az ingázás idejét, és az élhetőséget is javítják, hiszen több mint 70 kilométer út felújításával a kistelepülésekmegközelíthetősége is javult. Január elsején indult a Versenyképes Járások Program, de a fogadtatása nem volt egyöntetűen pozitív. Hol tart most a program? Vannak-e, lesznek-e gazdasági eredményei? A Versenyképes Járások Program első verziója egy évvel ezelőtt született meg. Talán akkor sokan furcsállták, hogy egy kiérleletlen koncepcióval jelentkezik a minisztérium, de a mi célunk éppen az volt, hogy azon melegében, rögtön az első változattal nyilvánosság elé álljunk, és így hosszas konzultáció keretében olyanná formálódhassonaprogram, amivel a végén a lehető legtöbben tudnak azonosulni. 5 INTERJÚ
INTERJÚ 6 Több mint 1200 polgármesterrel egyeztettünk, és a program valóban sokat alakult, de a célja nemváltozott: a területfejlesztésben az önkormányzatok, a területi államigazgatás szereplőinek együttműködésében megjelent egy olyan fejlesztéspolitikai megközelítés, ami az eddigi, kizárólagosan közigazgatási egység (falu, város) alapú programok mellett a térségi fejlesztésnek is utat nyit. A márciusi indulását követően július 15től már megvalósítási szakaszba lépett a program, megkezdődött a támogatói döntések aláírása. Fontos mérföldkő ez nemcsak a programban, de a térségi együttműködések elindításában is: több mint 1000 támogatási igény érkezett, közel 50 milliárd forint összértékben, azaz több mint 2800 településen valósul meg a programhoz kapcsolódó fejlesztés a következő hónapokban. Augusztus utolsó hetében újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk: megalakult az Országos Monitoring Testület, amely a már elnyert források minél hatékonyabb felhasználásában segíti az önkormányzatokat. A Program célja, hogy a járásokban élők életminőségét javítsa azzal, hogy a települések közös fejlesztési igényeit valósítja meg, így a megosztott erőforrások révén összehangolt, hatékony beruházások jöjjenek létre valódi együttműködés eredményeként. A járások a legkülönbözőbb, számukra fontos beruházásokra kértek forrást a biztonsági kamerarendszertől a CT-berendezésig. Mindezzel élhetőbbé teszik a településeket, jobb környezetet teremtve akár a munkaerő helyben maradására, a versenyképesség javítására. Vas megyében jelentős szerepet tölt be a gépjárműipar, amely körül mostanában egyre több a bizonytalanság. Ismerve a régió, ezen belül is Vas vármegye helyzetét, Ön szerint melyek azok a tartalékok, amelyek a további fejlődés motorjai lehetnek? Milyen intézkedésekkel kívánja a kormány kezelni a kialakult helyzetet? A gépjárműipar Vas megyében ma nem csupán iparág, hanem gazdasági fundamentum. A magas exportarány, a multinacionális beszállítói hálózat és a jelentős foglalkoztatói jelenlét mind mutatja, milyen kritikus szektorról van szó. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy bár az utóbbi időben Európa-szerte nehézségekkel küzd ez az iparág, jelentősége miatt korai lenne, nem is szabad temetni. Azonban – mivel a strukturális koncentráció mégiscsak sebezhetővé teszi a régiót – a térség gazdasági ökoszisztémájának ellenállóképességét növelendő, fontos számításba venni az olyan, további fejlesztési lehetőségeket, mint a gazdagon rendelkezésre álló geotermikus energia, a gyógy- és termálvízre alapuló idegenforgalom, az egészségipar, a kreatív ipar, a térség egyetemeinek potenciáljával kialakítható K+F központok vagy a logisztika fejlesztése – amely tekintetében a Hegyeshalom–Zalaszentiván vasúti áruszállítási korridor fejlesztése a közeljövő kiemelt projektjét jelenti. A kormány támogatásával megindult a térség gazdasági diverzifikációja, újabb szektorok találjákmeg helyüket, a járműiparban megszerzett világszínvonalú tudásra építve. Elég, ha a közelmúlt jelentős hadiipari fejlesztéseit említjük, de van olyan helyi vállalkozás is, amelynek járműipari referenciáin keresztül sikerült olyan szegmensekben beszállítóvá válni, mint a légiipar. Azt gondolom, hogy a magyar vállalkozásokat ilyen új piacok irányába történő nyitásban kell támogatnunk, nem feladva a járműipari hídfőállásokat, hanem bővítve a kapcsolatokat egyéb területek irányában. Ön a közelmúltban jelentette be az úgynevezett várostérség-koncepciót. Hogyan érintheti ez Vas vármegyét? A területfejlesztés egyik fontos célkitűzése az ország területi egyenlőtlenségeinek csökkentése. Hogy ezt elérjük, 2023-ban új térkategóriákat vezettünk be a területfejlesztés terminológiájába, a nagytérséget és az együtt kezelendő térségi szinteket. A nagytérség több vármegyét magába foglaló nagyobb területi egység közös kezelésére, fejlesztésére ad lehetőséget. Kisebb térkategóriában gondolkodva 2023-ban Székesfehérvár és Veszprém közötti várostérségek együttműködésével kezdtünk előkészíteni egy olyan modellprogramot, amely közigazgatási határokon átnyúló, az adott településeken élők valós térhasználata alapján összetartozó várostérségekre közösen kíván fejlesztési irányokat kialakítani. AVersenyképesJárásokProgramlogikáján alapulva pedig elindult a szakmai gondolkodás egy országos szintű várostérség alapú, szélesebb körű program előkészítéséről is. Ennek célja a gazdasági centrumként értelmezhető nagyobb városok és vonzáskörzetük térségi kapcsolódásának erősítése, együttműködésének megteremtése. Ez az irány azért is kiemelt jelentőségű, mert a nagyvárosok és a munkahelyi és oktatási ingázás vonatkozásában értelmezhető vonzáskörzete között aktív párbeszéd tud kialakulni, amely a későbbi közös fejlesztések, feladatmegosztások megvalósulását tudja segíteni terveink szerint az ország egészében, így Vas vármegyében is. Az elmúlt időszak nagyon nehéz volt a gazdasági szereplők számára. Mivel biztatná őket? A gazdasági nehézségek dacára bízni kell abban, hogy a geopolitikai bizonytalanságok középtávon rendeződni fognak, és Európa versenyképessége magára talál. Érdemes figyelemmel kísérni azokat az iparágakat, ahol az európai térség erőssé válhat a globális versenyben. Az olyan közös törekvések, mint az energiafüggetlenség felé történő elmozdulás, a K+F tevékenységek fokozása, vagy akár a védelmi iparra fordított kiadások közvetlen, vagy közvetett módon a hazai vállalkozások számára is esélyt, kapcsolódási pontot jelenthetnek. A kormány mindehhez segítő kezet nyújt, például az energetikai korszerűsítés támogatásával (jó példa erre a közelmúltban indult, és rendkívül népszerűnek bizonyuló Jedlik Ányos Energetikai Program), a KKV-k technológiai korszerűsítésének ösztönzésével, amelyhez a szintén hazai finanszírozással indult Demján Sándor Program nyújt támogatást (eddig több, mint 450 vállalkozás jutott 44,4 milliárd forint forráshoz a program keretében, de a kormányzat a keret jelentős megemeléséről döntött, így az eredeti összeg közel háromszorosát költhetik a vállalkozások eszközparkjuk fejlesztésére). Elkötelezett a kormány a vállalkozók adminisztratív terheinek mérséklése, a közlekedési infrastruktúrák fejlesztése, és a közszolgáltatások színvonalának erősítése mellett is, amelyek egy jól működő gazdaság további, nélkülözhetetlen feltételei.
INTERJÚ 8 érdeke, hogy a magyar vállalkozások minél inkább prosperáljanak, hiszen itthon adóznak, a pénzüket, a profitot leginkább itthon fektetik be vagy használják fel. Minden támogatást megérdemelnek és mi minden támogatást meg fogunk adni nekik a lehetőségeinken belül és ez nemkevés. A MKIK Magyarország Kormányával 2030-ig kötött stratégiai megállapodást. A cél a magyar kkv-k versenyképességének további fokozása. Miként valósul ez meg? Miután a tisztújító küldöttgyűlésen tartott tavalyi választáson a reformpárti csapat elsöprő győzelmet aratott, a kormányzat is látta, hogy abszolút alulról, szakmai alapon szerveződő közösségként mi egy új programban, új megközelítésben, új irányt szeretnénk szabni a vállalkozókkal való együttműködésnek. Idén májusra már elkészültünk egy nagyon alapos és részletes együttműködési programmal. Fontos előrelépés, hogy mérhető vállalásokat tettünk. Öt év múlva ellenőrizni lehet, hogy a terveink megvalósultak-e. Erre objektív kritériumok állnak rendelkezésre, én vállalkozóként nagyon hiszek a számokban: ők sosemhazudnak. Folyamatosan mérjük a teljesítményünket. Bármilyen javaslatot is teszünk, előttemegnézzük, mi is valójában a vállalkozók valódi problémája, esetleg van-e olyanmegoldás, amit ők javasolnak. Az eredményeket az adott terület legjobb szakértői csapatával Elnök Úr! Viszonylag rövid idő telt el a vezetésváltás óta, miként értékeli az elmúlt hónapokmunkáját? 24 év után egy teljesen új, reformpárti csapat állt a szervezet élére. A küldöttgyűlés gyakorlatilag kétharmados többséggel szavazott bizalmat nekünk. Az elmúlt egy évtized egy, a munka szempontjából rendkívül intenzív időszak volt, melyben a tudásmegosztásra kevesebb figyelem jutott. Napjainkban azonban látszik, hogy globális szinten megkerülhetetlen technológiai forradalmak zajlanak. Elég csak a mesterséges intelligenciára gondolni, amely olyan átütő változásokat hoz magával, hogy leginkább az ipari forradalomhoz lehetne hasonlítani. Ehhez pedig újfajta hozzáállás kell. Ebben az új világban, aki a tudást birtokolja, az fogjamegnyerni a versenyt is. Első intézkedései közt volt, hogymeghirdette a kamarai reneszánsz programját. Mit takar ez pontosan? A reformot, melyet közösen hirdettünk meg, kamarai reneszánsznak is hívjuk. Hiszen, ahogy a reneszánsz korszakában az ember került a középpontba, úgy a megújuló kamara fókuszában most maguk a vállalkozók állnak, a vállalkozó emberek, akik amagyar gazdaságmotorjai. A Kamara az ő problémáikra igyekszik reagálni és megoldást találni. Valamennyiünk dolgozzuk fel. A kamarai választások után is végeztünk egy ilyen kutatást tavaly novemberben, ahol egyértelművé vált, hogy a kisvállalkozóknak a két legnagyobb problémája az adminisztráció és az adó. Emiatt a kormányzati együttműködés középpontjába az adózás és az adminisztráció csökkentése, lehetőségek szerinti egyszerűsítése, a tudás alapú kamara megvalósítása és a támogatási politika került. Hogyan alakult az elmúlt években Nyugat-Európához képest a hazai kkv-k versenyképessége és hatékonysága? Mely területeken van szükség fejlődésre? A tavaly novemberben megújult kamarai vezetés egy olyan ökoszisztéma kialakításán dolgozik, amely megnyitja a kapukat a vállalkozók előtt. A cél, hogy könnyen és egyszerűen hozzá tudnak férni a szükséges tudáshoz a továbbiakban. Ugyanakkor, ha csupán a szomszédos Ausztriában működő kamaráéval hasonlítjuk össze a saját helyzetünket, akkor is komoly különbségeket látunk a lehetőségek terén. Az osztrák kamara éves költségvetése nagyjából 1 milliárd euró, míg amagyar kamaráé csak ezen összeg egy százaléka, 10millió euró. Emiatt az nemműködik, hogy minden szükséges rendszert sajátmagunk építsünk ki. Így, a már épülő ökoszisztémába becsatornázzuk többek között a felsőoktatási intézményeket, a kutatóintézeteket, az Nagy Elek 2024 novembere óta tölti be a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöki tisztét. Az építész-üzletember 1994óta vesz részt a kamarai munkában. Az általameghirdetett program lényege, hogy a kamaraminden erejével segítse a vállalkozásokat és támogassa versenyképességüket, valamint támaszkodjon a területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra. Bízik abban, hogy közösen, együttműködvemegvalósítható amagyar kamarai rendszer reneszánsza. JÖJJÖN A KAMARAI RENESZÁNSZ!
Mennyire ismerik és alkalmazzák a hazai cégek az AI előnyeit, illetve a digitális megoldásokat? Milyen előnyei lehetnek a mesterséges intelligencián alapuló megoldásoknak a vállalkozók számára és mely szektorokban? Májusban volt egy programunk, amelyben 8 kisvállalkozás vett részt. Ők a legkülönfélébb szektorokból érkeztek. A feladatuk az volt, hogy szakértők segítségével 24óra leforgása alatt érdemi segítséget kapjanak a mesterséges intelligenciától: jobban és hatékonyabban működjenek. Volt olyan, akinek egy applikáció készült, mások programtervet kaptak az AI (artificial intelligence – mesterséges intelligencia) segítségével. A projekt végére minden résztvevőnél hatékonyabbá vált amunka. A következő egy évben 10 ezer magyar vállalkozást kívánunk megismertetni a mesterséges intelligencia használatával és kétségtelen előnyeivel. Ezt segíti a kormányzattal kötött együttműködésünk is. Készült Palkovics kormánybiztos úr támogatásával egy háromórás tananyag is, amelyet érdemes minden vállalkozónak meghallgatnia. Ezt követően könnyebben tudunk személyre szabott, gyakorlatias segítséget nyújtani a társaságoknak. A Kamara a vállalkozások működésének megkönnyítésének érdekében együttműködik a Nemzeti Adó- és Vámhivataloktatócégeket és a képzési központokat is, vagyis minden olyan intézményt, szervezetet, amely tudást adhat át a hazai vállalkozóknak. Közben a piaci szereplőket is ösztönözzük, hogy vegyék igénybe a kínálkozó lehetőségeket. Számos pozitív példa van előttünk. Szin- gapúr szinte a semmiből lett pár évtized leforgása alatt a világ vezető “tudáshatalma”, egyetlen, igaz stratégiai helyen fekvő tengeri kikötővel. De lehetne említeni Tajvant, Finnországot vagy akár Dániát is. Utóbbi a XIX. század végén virágoztatta fel a gazdaságát egy hasonló filozófiát követve. A stratégiánknak a hosszútávú mellett rövidtávú elemei is vannak, amelyek egyebek mellett a mesterséges intelligenciára fókuszálnak. A mesterséges intelligencia megjelenése alapjaiban változtatjameg a gazdaság működését, a digitalizáció szerepe a vállalkozások életében is hangsúlyosabbá válik. Hogyan tud a Kamara ezen a téren segíteni? A kutatások szerint a mesterséges intelligenciával akár 40 százalékos hatékonyságnövelést is el lehet érni egy vállalkozásnál, a legkisebbnél is. Az emberi beavatkozás továbbra is rendkívül fontos, mivel a mesterséges intelligencia számos összefüggést nem tud megfelelően kezelni, ezért egyes esetekben hibás információkkal állhat elő. Aki viszont ügyesen használja, az óriási fejlődést tud elérni. Mi rövidtávon a kis- és középvállalkozásoknak pont azt szeretnénk megtanítani, hogyan lehet a mesterséges intelligencia segítségével az adatokat elemezni és a hatékonyság irányába mutató döntéseket hozni. A KKV-szektor Magyarországon a GDPnek nagyjából a felét állítja elő. Ez az 50 százalék egy nagyon komoly mutató. Ha a mesterséges intelligencia segítségével ebben a szegmensben el tudunk érni egy akár csak 10 százalékos, átlagos hatékonyságnövelést, már az is óriási lökést adhat a magyar gazdaságnak, több százalékpontnyi GDP növekedést jelenthet. A magasabb GDP előnyei pedig egyértelműek. lal. Melyek azok az intézkedések, amik ennek a közös munkának az eredményei? Ezzel amegállapodással Kamara és a NAV tovább erősíti együttműködését. Terjeszteni szeretnénk a digitális és mesterséges intelligencián alapuló megoldások a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások körében, illetve elkötelezettek hívei vagyunk az adótudatosság növelésének, valamint az önkéntes jogkövetés ösztönzésének. A NAV által biztosított statisztikai célú, anonim adatokat a Kamara nagyon jól tudja hasznosítani a munkája során. Az MKIK ezekre az adatokra támaszkodva, a saját kutatóintézetén (MKIK GVI) keresztül készíthet kutatásokat, esettanulmányokat és elemzéseket, amelyek támogatják a vállalkozói szféra és a döntéshozók közötti párbeszédet. Még több vállalkozáshoz juthatnak el az adóhatóság digitális szolgáltatásai, valamint az együttműködés révén például könnyebben kiszűrhetővé válnak a nem működő fantomvállalkozások. Ez egyébként mindannyiunk, valamennyi gazdasági szereplő érdeke. Mert aki itt kárt okoz, az a közösséget rövidíti meg. Ön hivatalába lépésekor erőteljesen hangsúlyozta, hogy támaszkodni kíván a területi kamarákban felhalmozott nagy értékű tudásra. Hogyan látja a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara munkáját, eredményeit? Azt látom, hogy a területi kamarák rendkívül értékes munkát végeznek a mindennapokban, elég csak a vállalkozók támogatására, ismereteik növelésére, a konzultációs lehetőségekre gondolni. Jól működő, összetartó közösségek épülnek a szemünk előtt. A területi kamarákat az MKIK bevonja a kutatásokba, a Demján Sándor Tőkeprogram bírálati eljárásaiba, valamint a számtalan képzési programba. Az a tervünk, hogy valós, egymásnak értékes adatokat, információkat nyújtó hálózattá váljon a kamarai szervezet. 9 INTERJÚ „VALAMENNYIÜNK ÉRDEKE, HOGY A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK MINÉL INKÁBB PROSPERÁLJANAK, HISZEN ITTHON ADÓZNAK, A PÉNZÜKET, A PROFITOT LEGINKÁBB ITTHON FEKTETIK BE VAGY HASZNÁLJÁK FEL. MINDEN TÁMOGATÁST MEGÉRDEMELNEK ÉS MI MINDEN TÁMOGATÁST MEG FOGUNK ADNI NEKIK A LEHETŐSÉGEINKEN BELÜL ÉS EZ NEM KEVÉS.” NAGY ELEK
Európa közelebb – a Europe Direct Vas információs központ A Europe Direct Vas Tájékoztató Központ az Európai Bizottság által létrehozott, több mint 400 tagból álló nemzetközi Europe Direct hálózat része. A hálózat célja, hogy mindenki számára könnyen elérhető, hiteles és pártatlan információt nyújtson az Európai Unióról, valamint elősegítse a párbeszédet Európa jövőjéről. A Europe Direct hálózat 2005 óta működik az Unió tagállamaiban, és mára az EU kommunikációs rendszerének egyik legfontosabb pillérévé vált. A központok feladata, hogy közelebb hozzák az EU-t a polgárokhoz, tájékoztatást adjanak az uniós tagsággal járó lehetőségekről, programokról és jogokról, valamint válaszoljanak amindennapi életet érintő kérdésekre. Vas vármegyében a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamaraműködteti a központot 2007óta, azEurópai Bizottságkoordinálásával. A szolgálat semleges és tényszerű tájékoztatást biztosít, miközben gyűjti a helyi véleményeket és javaslatokat, amelyeket visszacsatol az uniós intézmények felé. A Europe Direct Vas munkatársai személyesen, telefonon és e-mailben is elérhetők, emellett szakmai konferenciákat, információs napokat, képzéseket, fórumokat és EU-tanórákat szerveznek. A központ aktívan együttműködik a vármegye más EU-s információs pontjaival, önkormányzatokkal, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel is, hogy az uniós lehetőségekmindenki számára elérhetővé váljanak. A Europe Direct hálózat célja, hogy az uniós polgárok ne csak halljanak Európáról, hanem meg is értsék, hogyan segítheti őket amindennapokban. Vas vármegyében működő Europe Direct iroda elérhetőségei: EuropeDirect Vas 9700 Szombathely, Honvéd tér 2. E-mail: vasmegye@europedirect.hu Tel.: (94) 506 640
mintsema kollektív érdekérvényesítésben. A mi feladatunk, hogy a megszokásokat, a rossz beidegződéseket megcáfoljuk, a vállalkozások számára nyilvánvaló legyen, hogy a kamara valóban értük dolgozik. Hogy odafigyel problémáikra, hogy támogatóan viszonyul azok kezeléséhez, függetlenül attól, hogy egyszemélyes mikrovállalkozásról vagy multinacionális nagyvállalatról van szó. A visszajelzések alapján bátran állíthatom, hogy ezen törekvéseinknek már vannak kézzelfogható eredményei, ugyanakkor tisztában vagyok azzal, hogy még csak az út elején tartunk. Rengeteg feladat vár még ránk, melyek megoldását a bizonytalan gazdasági környezet, az üzleti folyamatokat is befolyásoló jogszabályi keretrendszer, de a társadalmi és politikai helyzet sem könnyíti meg. Utóbbit Tavaly október óta elnöke a kamarának. Az elmúlt egy évben milyen eredményes változásokat sikerült véghez vinni, mik vannak folyamatban és mik a tervek? Az új vezetés felállását követően először egy majd’ ötven pontból álló feladattervet állítottunk össze. Meghatároztuk és priorizáltuk azon szempontokat, melyek a vállalkozói érdekek hatékonyabb érvényesítését, a régió gazdaságának, továbbá a szakképzés és felnőttképzés helyzetének fejlesztését, illetve a kamarában rejlő előnyök tudatosítását szolgálhatják. Utóbbi kérdésben kulcsfontosságú a bizalmi elv: a vállalkozóknak érezni kell a kamara támogató hozzáállását. Ebben nekünk kell proaktívnak lenni, mert a vállalkozások jelentős része ma is inkább hisz az egyéni, illetően fontosnak tartom leszögezni, hogy véleményem szerint a kamara akkor tud eleget tenni a vele szemben megfogalmazott elvárásoknak, ha a mindenkori kormányzattal konstruktívan együttműködve, ám politikailag semlegesen, a gazdasági szempontokra és szakmai érvekre fókuszálva látja el feladatát. Következetesnek kell lennünk e téren, mert ez a hozzáállás az alapja a kamara – érintett felek általi – elfogadottságának és megbecsülésének. Természetesen, ha kell, kritikákat ismegfogalmazunk, de amennyiben ezt a másik fél szempontjainak tiszteletben tartásával és tényekkel alátámasztható érvekkel teszszük meg, az tapasztalataim szerint mindig eredményre vezet. A tárgyalási folyamatokat jelentősen segíti, ha a megoldást segítő javaslatokat is előterjesztjük, ebInterjú Cseri Józseffel, a Vas Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara 2024 októberében megválasztott elnökével az iparkamara elmúlt időszakáról, a vármegye gazdasági teljesítményéről és lehetőségeiről, valamint a jövőbeli törekvésekről. 1 1 INTERJÚ Egymásraépülő folyamatok összességében gondolkodunk
ben kiemelten számítunk a vállalkozások visszajelzéseire. Ugyanakkor a velük való kapcsolattartás egy sarkalatos kérdés ami számunkra is. Rengeteg hasznos információt igyekszünk átadni részükre, ám tisztában vagyunk azzal, hogy leterheltségük okán ezek befogadása is kérdéses lehet sokaknak. A másik véglet, hogy a vállalkozásokhoz egyáltalán nem jutnak el az információk. Előfordul, hogy akár húsz vállalkozásnak is egy, általuk megadott, többnyire könyvelőiroda e-mail címére küldjük ki tájékoztató e-mailjeinket. Ahonnan aztán csak ritkán jutnak el a tényleges címzettekhez. Szeretnénk ebben a kérdésben optimális megoldást kidolgozni, legfőbb célunk, hogy a vállalkozások közvetlenül és időben értesüljenek a számukra fontos és releváns információkról. Például a Széchenyi Kártya Program keretében kínált kedvező kamatozású finanszírozási vagy a Demján Sándor Tőkeprogramban elérhető lehetőségekről. Ami a folyamatban lévő ügyekre vonatkozó kérdést illeti: nehéz lenne határvonalat húzni. Ugyanis nem egy évben, hanem egymásra épülő folyamatok összességében gondolkodunk. Az elmúlt évben nem csupán vállalkozói fórumok sokaságát szerveztük, de a megye minden városával is egyeztetést kezdeményeztünk. Azzal a szándékkal, hogy a polgármesterek bevonásával térképezzük fel a városok és vonzáskörzetük gazdasági lehetőségeit, a rendelkezésre álló infrastruktúrát és a munkaerőpiaci helyzetet. Összegeztük a főbb kihívásokat és hiányosságokat, hogy ezek figyelembevételével jelöljük ki a fejlesztési potenciálokat. Ezzel párhuzamosan felgyorsítottuk a vállalkozások látogatásának gyakorlatát, hogy az ő szemszögükből is elemezni tudjuk a problémákat és lehetőségeket. Ezek az egyeztetések megfelelő alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy átfogó képünk legyen amegye gazdaságáról, a következő feladatunk már a fejlesztések lehetséges irányvonalainak kijelölése, illetve az ahhoz kapcsolódó érdekérvényesítési folyamatok koordinálása lesz. Ezen feladatainkhoz természetesen a politikai és a gazdasági szereplők bevonása is szükségeltetik. Hogyan értékeli Vas vármegye gazdasági teljesítményét? Gondolok itt az iparra, exportra, beruházásokra, munkaerőpiacra. Ez egy rendkívül összetett kérdés. A megye GDP adatai alapján, de az egy főre jutó GDP mutatók szerint sem állunk rosszul országos összevetésben. Ez elsősorban a rendszerváltást követően régiónkba érkezett, alapvetően exportorientált működő tőkének köszönhető. Ugyanakkor látnunk kell, hogy az Európai Uniós csatlakozás óta hazánkban a Nyugat-Magyarországi régió gazdasága fejődött a legkevésbé. Ebben szerepe van annak is, hogy a régióbeli vállalkozások – az EU régiós felzárkóztatási irányelveinek köszönhetően – általában hátrányból indulnak a támogatott hitelpályázatokban. Ezt a problémát többször jeleztük már a politika irányába is, bízom abban, hogy előbb-utóbb változást tudunk elérni. A megye gazdaságának elsődleges fundamentumait az iparvállalatok, elsősorban a gép- illetve autóiparban érintett multinacionális nagyvállalatok adják. Súlyuk és szerepük a munkaerőpiacra, de még a pályaválasztási folyamatokra is hatással van, mintegy determinálva az elkövetkező évek tendenciáit. A magunk részéről nagyon fontosnak tartjuk jelenlétüket és tevékenységüket, ugyanakkor szorgalmazzuk, hogy amenynyire ez lehetséges, diverzifikáljuk a megye gazdaságát. Nem csak arról van szó, hogy csökkentsük a kockázatokat, ami az európai gazdaságot, ezen belül az autóipart érintő kihívások fényében most önmagában is indokolt lehet. Inkább onINTERJÚ 12 Fotó: portfolio.hu/Hartl Nagy Tamás
nan érdemes megközelítenünk a kérdést, hogy más ágazatokban és szektorokban milyen lehetőségeink lennének. Néhány terület már most körvonalazható, mint kitörésre képes ágazat vagy tevékenység, némelyek esetében viszont az is látszik, hogy nem megyei, hanem régiós szinten érdemes elképzeléseinket koordinálni. A nyugati határ mentén lévő megyék lehetőségei és kihívásai között számos párhuzam fedezhető fel, ráadásul az ágazati, illetve térségi klaszterek létrehozása, illetve hatékonyabb működtetése jobb eséllyel integrálható az EU fejlesztési stratégiájába. Ami a beruházásokat, ezen belül a külföldi tőkéből megvalósuló fejlesztéseket illeti, aligha mondok újat azzal, hogy a befektetési hajlandóság az elmúlt években érzékelhetően csökkent. Ebben az általános gazdasági bizonytalanság, az alacsony üzleti bizalmi index mellett a kiszámíthatóság hiánya, az infláció alakulása és amunkaerőpiac helyzete is szerepet játszik. Utóbbi a nyugati határszélenmég akutabb probléma, bár az utóbbi időszakban mintha kissé enyhült volna az ezzel kapcsolatos nyomás. Úgy érzékeljük, hogy a napi ingázáson alapuló osztrákmunkavállalás kedvezőtlen hatása némiképp csökkent, amiben valószínűleg szerepet játszik szomszédunk gazdaságának 2023 óta tartó gyengélkedése is. A duális képzés szerepe mennyire erős Vas vármegyében - elegendő az ipar igényeinek kielégítésére? Nos, erre a kérdésre sem lehet röviden válaszolni. Amennyiben a képzőintézetek oldaláról közelítjük meg a kérdést, úgy vélem, a háttér nagyrészt adott a minőségi képzés biztosításához. Ugyanakkor a szakképző intézetekbe jelentkező tanulók esetében gyakorta a maradékelv érvényesül, amiben szerepet játszik egyes szakmák megbecsülésének hiánya is. Ez korrekciót igényel a politika részéről. Olyan lépéseket, amely a feltételek biztosítása mellett a szakmák fontosságára és társadalmi is hasznosságára is felhívja a figyelmet. De ezzel még nem oldjuk meg a problémát! A kérdés fontosságára tekintettel a kamara részéről a megyei szakképző intézetek, a szakképzési centrum és a tankerületek vezetőivel is egyeztetést kezdeményeztünk, sőt a duális képzőhelyek munkatársainak véleményét is kikértük. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nem ritkán feszített tanmeneten, a kedvezőtlen demográfiai mutatókon túl a legnagyobb kihívást a tanulók képességeinek – és ennél is súlyosabb mértékben – motivációinak alacsony szintje jelenti. A kérdés nem is annyira oktatási, mint társadalmi értelemben aggályos. A virtuális térben szocializálódó fiatalok jelentős része számára a munka világa vagy a teljesítmény alapú értékek kevésbé fontosak, ezért elengedhetetlennek tartjuk a szülők érdemi bevonását a pályaválasztási és felvilágosítási folyamatokba. Lehetőleg minél korábban, akár már az általános iskolák ötödik osztályától kezdődően. A korábban említett egyeztetések eredményeként egy húsz pontból álló javaslatcsomagot is letettünk az MKIK asztalára, bízva abban, hogy minisztériumi szinten is lesz fogadókészség az abban foglaltakra. Ellenkező esetben még komolyabb kihívásokkal szembesülnek a hazai képzőintézetek, majd amunkáltatók is. A képzést illetően szükségesnek tartom kitérni felnőttképzési lehetőségeinkre, illetve az egyetemekkel való együttműködésünkre is. Ez évben – másik két területi kamarával és a győri Széchenyi István egyetemmel közösen – alapítottuk meg az UniChamb Kft.-t, amely az egyetemi képzések egy-egy kiemelt területére fókuszálva biztosít célirányos, mikrotanúsítvánnyal elismert, piaci igényekhez igazodó oktatást. Rövidesen hasonló képzési lehetőséget fogunk tudni ajánlani az ELTE Savaria Egyetemi Központjában is, ezzel kapcsolatos egyeztetéseink már végső fázisban vannak. Reflektorfénybe került a kamara szeptemberben, akkor szerveztek egy fórumot a szombathelyi Fő téri üzletbezárásokkal kapcsolatban. Hogyan értékeli a fórumot? Ez a kezdeményezésünk pontosan tükrözi a kamara szándékát. Törekvéseinket nemcsak a háttérben zajlóegyeztetésekmentén, hanemha kell, a „frontvonalban” is demonstrálni szándékozunk. Személy szerint cselekvő kamarában hiszek. Olyanban, amely nem csak a megyeszékhelyen, hanem a megye egész területén kiáll a vállalkozói érdekek érvényesítéséért. A szombathelyi fórum azért is fontos volt számunkra, mert évekkel ezelőtt már tettünk lépéseket a belvárosi kereskedők és vendéglátók forgalmának növelése érdekében. Sajnos a vállalkozók egy részének hozzáállása okán csak ideig-óráig volt fenntartható a kezdeményezés. Ez egy majdhogynem tipikus magyar történet, melyben az egyéni szempontok felülírták a közös érdekeket. Hogy mégis újra nekifutunk, annak alapvető oka a vállalkozások számának csökkenése, illetve a bezárt üzletek számának növekedése. Ez pedig már közügy, amely túlmutat az egyes vállalkozásokon. Hatással van a forgalomra, az adóbevételekre, az ügyfelek elégedettségére és a város mások általi megítélésére is. Ezért javasoltuk, hogy a város illetékesei legyenek jelen az egyeztetésen, hiszen közös érdekek mentén kell gondolkodnunk. Az eseményt kísérő fokozott érdeklődés pedig jelzés értékű. Nagyon sok vállalkozás a fennmaradásáért küzd, ezért fontos, hogy mielőbbi lépéseket tegyünk a helyzet konszolidálásaérdekében. Ezúton is köszönöm a vállalkozók észrevételeit, a kamara nevében pedig ígéretet is tettem, hogy a kereskedelem, a vendéglátás és a turizmus tekintetében is összeállítjuk javaslatainkat a forgalombővítését elősegítendő. 13 INTERJÚ
e-lapozo.huRkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=