nan érdemes megközelítenünk a kérdést, hogy más ágazatokban és szektorokban milyen lehetőségeink lennének. Néhány terület már most körvonalazható, mint kitörésre képes ágazat vagy tevékenység, némelyek esetében viszont az is látszik, hogy nem megyei, hanem régiós szinten érdemes elképzeléseinket koordinálni. A nyugati határ mentén lévő megyék lehetőségei és kihívásai között számos párhuzam fedezhető fel, ráadásul az ágazati, illetve térségi klaszterek létrehozása, illetve hatékonyabb működtetése jobb eséllyel integrálható az EU fejlesztési stratégiájába. Ami a beruházásokat, ezen belül a külföldi tőkéből megvalósuló fejlesztéseket illeti, aligha mondok újat azzal, hogy a befektetési hajlandóság az elmúlt években érzékelhetően csökkent. Ebben az általános gazdasági bizonytalanság, az alacsony üzleti bizalmi index mellett a kiszámíthatóság hiánya, az infláció alakulása és amunkaerőpiac helyzete is szerepet játszik. Utóbbi a nyugati határszélenmég akutabb probléma, bár az utóbbi időszakban mintha kissé enyhült volna az ezzel kapcsolatos nyomás. Úgy érzékeljük, hogy a napi ingázáson alapuló osztrákmunkavállalás kedvezőtlen hatása némiképp csökkent, amiben valószínűleg szerepet játszik szomszédunk gazdaságának 2023 óta tartó gyengélkedése is. A duális képzés szerepe mennyire erős Vas vármegyében - elegendő az ipar igényeinek kielégítésére? Nos, erre a kérdésre sem lehet röviden válaszolni. Amennyiben a képzőintézetek oldaláról közelítjük meg a kérdést, úgy vélem, a háttér nagyrészt adott a minőségi képzés biztosításához. Ugyanakkor a szakképző intézetekbe jelentkező tanulók esetében gyakorta a maradékelv érvényesül, amiben szerepet játszik egyes szakmák megbecsülésének hiánya is. Ez korrekciót igényel a politika részéről. Olyan lépéseket, amely a feltételek biztosítása mellett a szakmák fontosságára és társadalmi is hasznosságára is felhívja a figyelmet. De ezzel még nem oldjuk meg a problémát! A kérdés fontosságára tekintettel a kamara részéről a megyei szakképző intézetek, a szakképzési centrum és a tankerületek vezetőivel is egyeztetést kezdeményeztünk, sőt a duális képzőhelyek munkatársainak véleményét is kikértük. Ezek alapján kijelenthető, hogy a nem ritkán feszített tanmeneten, a kedvezőtlen demográfiai mutatókon túl a legnagyobb kihívást a tanulók képességeinek – és ennél is súlyosabb mértékben – motivációinak alacsony szintje jelenti. A kérdés nem is annyira oktatási, mint társadalmi értelemben aggályos. A virtuális térben szocializálódó fiatalok jelentős része számára a munka világa vagy a teljesítmény alapú értékek kevésbé fontosak, ezért elengedhetetlennek tartjuk a szülők érdemi bevonását a pályaválasztási és felvilágosítási folyamatokba. Lehetőleg minél korábban, akár már az általános iskolák ötödik osztályától kezdődően. A korábban említett egyeztetések eredményeként egy húsz pontból álló javaslatcsomagot is letettünk az MKIK asztalára, bízva abban, hogy minisztériumi szinten is lesz fogadókészség az abban foglaltakra. Ellenkező esetben még komolyabb kihívásokkal szembesülnek a hazai képzőintézetek, majd amunkáltatók is. A képzést illetően szükségesnek tartom kitérni felnőttképzési lehetőségeinkre, illetve az egyetemekkel való együttműködésünkre is. Ez évben – másik két területi kamarával és a győri Széchenyi István egyetemmel közösen – alapítottuk meg az UniChamb Kft.-t, amely az egyetemi képzések egy-egy kiemelt területére fókuszálva biztosít célirányos, mikrotanúsítvánnyal elismert, piaci igényekhez igazodó oktatást. Rövidesen hasonló képzési lehetőséget fogunk tudni ajánlani az ELTE Savaria Egyetemi Központjában is, ezzel kapcsolatos egyeztetéseink már végső fázisban vannak. Reflektorfénybe került a kamara szeptemberben, akkor szerveztek egy fórumot a szombathelyi Fő téri üzletbezárásokkal kapcsolatban. Hogyan értékeli a fórumot? Ez a kezdeményezésünk pontosan tükrözi a kamara szándékát. Törekvéseinket nemcsak a háttérben zajlóegyeztetésekmentén, hanemha kell, a „frontvonalban” is demonstrálni szándékozunk. Személy szerint cselekvő kamarában hiszek. Olyanban, amely nem csak a megyeszékhelyen, hanem a megye egész területén kiáll a vállalkozói érdekek érvényesítéséért. A szombathelyi fórum azért is fontos volt számunkra, mert évekkel ezelőtt már tettünk lépéseket a belvárosi kereskedők és vendéglátók forgalmának növelése érdekében. Sajnos a vállalkozók egy részének hozzáállása okán csak ideig-óráig volt fenntartható a kezdeményezés. Ez egy majdhogynem tipikus magyar történet, melyben az egyéni szempontok felülírták a közös érdekeket. Hogy mégis újra nekifutunk, annak alapvető oka a vállalkozások számának csökkenése, illetve a bezárt üzletek számának növekedése. Ez pedig már közügy, amely túlmutat az egyes vállalkozásokon. Hatással van a forgalomra, az adóbevételekre, az ügyfelek elégedettségére és a város mások általi megítélésére is. Ezért javasoltuk, hogy a város illetékesei legyenek jelen az egyeztetésen, hiszen közös érdekek mentén kell gondolkodnunk. Az eseményt kísérő fokozott érdeklődés pedig jelzés értékű. Nagyon sok vállalkozás a fennmaradásáért küzd, ezért fontos, hogy mielőbbi lépéseket tegyünk a helyzet konszolidálásaérdekében. Ezúton is köszönöm a vállalkozók észrevételeit, a kamara nevében pedig ígéretet is tettem, hogy a kereskedelem, a vendéglátás és a turizmus tekintetében is összeállítjuk javaslatainkat a forgalombővítését elősegítendő. 13 INTERJÚ
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=