A fórumon elhangzott, hogy Vas vármegye jövedelmi szintje országosan a középmezőny elején van, viszont kiskereskedelmi forgalma alacsony. Mit gondol, mi okozza ezt az eltérést? És az emberek mennyire ösztönözhetők arra, hogy a helyi üzletekben költsék el a pénzüket, ahelyett, hogy online vásárolnának vagy határon túli lehetőségeket használnának ki? Természetesen vannak a fogyasztói magatartást alapjaiban befolyásoló, vissza nem fordítható folyamatok, amit az online kereskedelem növekvő forgalmi adatai isalátámasztanak. Tényaz is, hogyamegyei munkavállalók relatíve kedvező jövedelmi mutatói ellenére a tavalyi kiskereskedelmi forgalom tekintetében csak Tolna és Nógrád megyét előztük meg. A megye lakosságát figyelembe véve sem kedvező ez az eredmény, amiben nyilván szerepe van a határon túl, jobbára Burgenlandban realizált vásárlásoknak. Ebből pedig le kell vonnunk a következtetéseket, és megvizsgálni a megyei üzletek lehetőségeit. Például a duális értékesítési stratégia alkalmazását, ami a fizikai és az online értékesítés kombinációján alapul. Ehhez kapcsolódva már egy új koncepció terveit is körvonalaztuk. Tavaly év végén megtettük az első lépéseket egy IT-klub kialakítására, melynek kiemelt projektje a kamarai tagok virtuális piacterének kialakítása lesz. Ezzel nem csak egy online felületet kívánunk létrehozni, hanem egy olyan lehetőséget megvalósítani, amely a bevételek megyehatáron belül tartását is célul tűzi ki. Mindezt a vásárlók számára biztosított, a rendszerhez csatlakozó vállalkozások között kölcsönösségi alapon érvényesíthető kedvezményekre, illetve a vásárlói hűségre is támaszkodva. Személy szerint örülnék, ha ezen projektünk jövő évben elindulhatna. A lehetőséget a későbbiekben szeretnénk a szolgáltató szektorban érintett kamarai tagok számára is kiterjeszteni, a folyamat állásáról tájékoztatni fogjuk a vállalkozók közösségét. Az önkormányzatokkal való együttműködés más területeken is kulcsfontosságú számunkra. Eredményként könyveljük el, hogy az építményadó legutóbbi emelésekor a megyeszékhely önkormányzata elfogadta javaslatunkat, mely szerint az 1000 négyzetméter alatti alapterületű egységek esetében eltekintett az adó emelésétől. Más kérdés, hogy a nagyvállalatok esetébenez nemvolt elérhető, ugyanakkor megállapodtunk abban, hogy a jövőben háromoldalú egyeztetéseket tartunk, már az őket érdemben érintő intézkedések bevezetését megelőzően. Végezetül: van-e olyan, az alapfeladataikon túlmutató, akár már meg is valósult törekvésük, melyet fontosnak tartanak? Több is van, de kettőt azért kiemelnék. Az egyik a nyugat.hu közreműködésével létrehozott podcast-sorozatunk, amelynek célja a saját területükön kiemelt eredményt felmutatni képes vállalkozók emberközeli bemutatása. Ez egy különösen fontos kezdeményezés számunkra, mert nem csak az egyes személyeket, azok üzleti tevékenységét, hanem a vállalkozói lét hátterét is feltárhatjuk a hallgatók/nézők számára. Fontosnak tartjuk, hogy a vállalkozások megkapják az őket joggal megillető társadalmi és erkölcsi elismerést, ezt is elősegítheti a sorozat. Sokan talán nincsenek is tisztában azzal, hogy a hazai gazdaság valódi erejét – a vitathatatlanul meghatározó GDP részesedésük ellenére – nemamultinacionális nagyvállalatok, hanem a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások adják. Ők azok a gyakran háttérbe szoruló, ugyanakkor nem nélkülözhető gazdasági szereplők, akik a hazai munkavállalók jelentős részét foglalkoztatják. Azok a vállalkozók, cégalapítók, akik anyagi egzisztenciájukat, esetenként családi életük harmóniáját is kockára téve igyekeznek lépést tartani az előttük tornyosuló feladatokkal és kihívásokkal. A kamara a podcast-sorozattal is szeretné tiszteletét kifejezni irányukba, bízva abban, hogy példájuk másoknak is inspirációul szolgálhat. A másik, számunkra fontos projektünk a szeptember végén megrendezett ÖKO-EXPO rendezvény volt. Ez a kezdeményezésünk több aspektusból is kulcsfontosságú. Az mára a szkeptikusok számára sem lehet kétséges, hogy a globális felmelegedés, a folyamatosan növekvő energiaigény és a környezeti terhelés okozta károk napjaink legfőbb kihívásává váltak. Nem csak a gazdaság, de a társadalom számára is. A politika oldaláról már kijelölték a zöld átállással kapcsolatos irányvonalakat, de ezek gyakran csak a szlogenek vagy a szigorodó jogszabályi elvárások szintjén nyernek megfogalmazást. Azt gondolom, az átállás csak akkor lehet eredményes, ha nem kényszerítő, hanem ösztönző elemekkel próbáljuk elérni. AzÖKO-EXPOkiemelt célja volt, hogy a vállalkozások figyelmét felhívjuk az átállás szükségességére, és pozitív – saját vállalkozásaik hatékonyságát javító, energiaigényüket és károsanyag-kibocsátásukat csökkentő – példákat mutassunk be számukra. Továbbá felhívjuk figyelmüket a „zöld átállásban”, a körforgásos gazdaságban vagy a hulladék újrahasznosításában rejlő, üzleti értelemben is megfontolandó lehetőségekre. Arra törekszünk, hogy e téren meghatározó szerephez jussanak a megyei vállalkozások, a kamara elkötelezett ezen célok elérésében. AzÖKO-EXPOkeretében – a rendezvény tematikája okán is – hangsúlyt fektettünk az edukációra, valamint arra, hogy a pályaválasztás előtt álló fiatalok figyelmét is felhívjuk a környezettudatos szemlélet fontosságára, illetve a kapcsolódó képzésekben rejlő, akár jövőjükre is hatással bíró lehetőségekre. INTERJÚ 14
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=