Vannakmégolyanbelső erőforrások, amelyek mozgósításábanott rejlik atovábblépés, afejlődés lehetősége műipar, amely a hozzá szorosan kapcsolódó elektronikai iparral együtt a régió teljesítményét évtizedek óta meghatározza. Ebből fakad, hogy az európai autóipar lassulása, valamint az elektromos átállás nehézségei érzékenyen érintették a helyi gyárakat és beszállítói láncokat. Ezen kívül a másik nagy kihívást a munkaerő elvándorlásának mérséklése jelenti. A fiatal, magasan képzett munkaerő egy része a jobb kereseti lehetőségekkel kecsegtető Nyugat-Európába és a szomszédos Ausztriába áramlik. Mindez a hazai vállalkozások számára kihívásokat jelent, hiszen többek között olyan kulcsszektorokban járul hozzá a munkaerőhiányhoz és a versenyképesség romlásához, mint az építőipar vagy a turizmus. Ugyanakkor nem csak ez emelte a működési költségeket: hozzájárult az energiaválság és az infláció, valamint a német gazdaság gyengélkedése is. Ha egy külföldi nagyvállalat piaci helyzetében romló tendenciák látszanak, az idővel magával húzza azokat a magyarországi régiókat is, amelyek nagyban kitettek ezen szereplők jelenlétének. Emellett azt sem felejthetjük el, hogy miközben a régió átlagos fejlettsége Magyarországon kiemelkedő, a gazdasági teljesítmény túlnyomó többségéért felelős nagyvállalatok a térség nagyvárosaiban koncentrálódnak, a makro szintű adatokat elemzők számára rejtve maradnak Miként látja a Nyugat-Dunántúl jelenlegi gazdasági fejlettségét és szerepét? Ön azon kevés magas rangú döntéshozók közé tartozik, akik nyíltan beszélnek arról, hogy a Nyugat-Dunántúl az elmúlt időszak nagy vesztesei közé tartozik. A számok azt mutatják, hogy húsz évvel ezelőtt ez a régió fejlettségét tekintve közelebb állt az uniós átlaghoz, mint jelenleg. Mik ennek a fő okai? A Dunántúl észak-nyugati megyéi továbbra is az ország egyik legfejlettebb, országos viszonylatban kifejezettenmagas jövedelemmel rendelkező térségét jelentik. A relatív jólét, illetve az élhetőség mutatója is egyúttal, hogy itt koncentrálódik azoknak a városoknak a nagy része, amelyekbe inkább betelepülnek, nem elköltöznek az emberek. Ugyanakkor az is kétségtelenül igaz, hogy a térségen belül is nagyok a fejlettségbeli különbségek: Dél-Zala vagy a Marcal-mente gazdasági mutatói nem összevethetők Győr, Szombathely vagy Zalaegerszeg teljesítményével. Az elmúlt évtizedekben azonban azt is megfigyelhettük, hogy Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl statisztikai régió teljesítménye is elmaradt a fővárosi agglomeráció kiugró, és az EU-csatlakozás óta a fejlesztéspolitika fókuszába került keleti országrész erőteljesen felzárkózó fejlődési pályájához képest. A térség erősen függ bizonyos iparágaktól és külső tényezőktől. A legjelentősebb mindenekelőtt a járInterjú Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszterrel. 3 INTERJÚ
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=