Összességében 2024-ben a dezinfláció és a szolgáltatások húzták a hazai gazdaságot; 2025 első felében az infláció kissémagasabb, az ipar gyengébb, a kiskereskedelem élénkebb, miközben Vas vármegye ipari súlya megmaradt – ez egyszerre jelent lehetőséget és kihívást a vármegye gazdasága számára. VÁRMEGYEI ADÓALANYOK A vasi adóalanyszámban a korábbi évek diszkréten emelkedő tendenciája volt tapasztalható 2024-ben is; 1%-os bővüléssel megközelítve a 47 ezres adóalanyszámot. Az adóalanyi formák vármegyei megoszlásában bekövetkezett minimális változás is az előző évek mintázatát követi: a „társas” gazdálkodók számának enyhe csökkenése révén súlyuk az adóalanyi körben 27% alá mérséklődött, míg az egyéni gazdálkodók, azon belül is az egyéni vállalkozások száma megugrott (+4,1%, +666 fő), azáltal részarányuk 35,6%-ra, egyre közelebb kerülve az egyébként enyhén zsugorodó, de még mindig a legnagyobb, 37,5%-os részesedéssel bíró adószámos magánszemélyek táborához. Érdekes tény, hogy az egyéni vállalkozások számának növekedésénél gyorsabban nőtt a tevékenységüket szüneteltetők aránya: míg 2023 végén 7,8%-uk, 2024 évvégén már 10,8%-uk tevékenysége volt felfüggesztve (decemberi állapot szerint). ADÓHATÓSÁGHOZ BEÉRKEZET T BEVALLÁSOK A vasi adóalanyi kör számosságának minimális változásával párhuzamosan a 2024 során benyújtott bevallások száma is a megelőző évvel azonos nagyságrendű volt. Vasi illetőségű adózóktól 0,3%- kal kevesebb 514,4 ezer darab bevallás érkezett, melynek több mint 40%-a most is járulékbevallás és több mint ¼-e SZJA-bevallás volt, mely növekvő, 63,4%-a tervezet alapján készült. A 0,8%-kal ~9.900 főre emelkedő áfaalanyi kör által benyújtott ÁFA-bevallások száma több mint 4.200 darabbal (+3,8%) nőtt, mely bevallástípus részaránya így már 22,3%. A társaságiadó-alanyok számának viszonylagos változatlansága mellett a TAO-bevallások aránya a bevallási darabszámban változatlanul 1,7%. Örömteli tény, hogy a nullás bevallást helyettesítő bevallások száma érdemben csökkent (-2.518 darab), így ezen típusnak a súlya látványosan 3,0%-ról 2,5%-ra mérséklődött. A legnagyobb arányban, közel 7%-kal a KIVA-bevallások száma nőtt, azonban e típus súlya így is csak 1,7% az össz-bevallásszámban. Az egykor népszerű KATA adózás tovább veszített közkedveltségéből, több mint 10%-kal kevesebb, nem egészen 4.000 db ilyen típusú bevallás került benyújtásra, így a KATA-bevallás részesedése nemérte el az 1%-ot. VÁLLALKOZÁSOK ÜZLETI FORGALMA ÉS BERUHÁZÁSAI AZ ÁFABEVALLÁSOK ALAPJÁN Vas vármegyében 2024. év végén mintegy 47,0 ezer adószámmal rendelkező, működő adóalanyból 9,9 ezren tartoztak az áfa hatálya alá. Az időszakok forgalmi adatainak és adókötelezettségének összehasonlíthatóságát jelentősebben befolyásoló jogszabályváltozás nem történt. Újdonságként 2024. január 1-jétől az adóhatóság által erre a célra biztosított elektronikus felületen elindult az eÁfa rendszer. AZ ÉRTÉKESÍTÉSI FORGALOM ALAKULÁSA A 2024. 1-12. havi, I-IV. negyedéves, illetve éves általános forgalmi adó alap-, javító és önellenőrzéssel módosított bevallásokból 2025.03.07-én kinyert aggregált adatok alapján a vármegyei illetékességű áfabevallást benyújtómintegy 9,9 ezer vállalkozás 2024. évi üzleti forgalma 2.621,2 milliárd Ft volt, melynek összege folyóáron 3,1%-os (-82,7milliárd Ft) hiánnyal zárt a megelőző évhez képest, szemben a nemzetgazdasági szintenmutatkozó 1,8%-os emelkedéssel. Avármegyei eredmény a világjárvány évében (2020ban) mértet ugyan jóval túlszárnyalta (+29,4%), azonban az orosz-ukrán háború kirobbanása óta érkező gazdasági sokkok (energiapiaci bizonytalanság, függőség és árrobbanás, gabona- és nyersanyagexport kiesése a háborús térségből, világszintű inflációs nyomás, globális ellátási láncok sérülékenysége, fokozott geopolitikai feszültségek, szankciók és kereskedelmi átrendeződés, a járműgyártás globális problémái, hazai gazdaság kiszolgáltatottsága) következtében visszaeső fizetőképes kereslet hatására csökkenő tendencia figyelhetőmeg (-0,3%; -3,1%). Az össz-értékesítés zsugorodásához a forgalom több mint felét (58,2%) képviselő belföldi értékesítés 1,7%-os, és a fennmaradó 41,8%-nyi határon túli értékesítés 4,9%-os csökkenése együttesen járult hozzá. Előbbiek révén egy év alatt a kivitel súlya 0,8%ponttal gyengült. Nemzetgazdasági szinten a belföldi forgalom továbbra is kétharmados, míg a határon túli értékesítés közel egyharmados arányt képviselt. A vármegye üzleti forgalmának többségét (56,5%) változatlanul a feldolgozóipar adta, melynek értékesítése – a vármegyei átlagnál szerényebb mértékben, – 2,6%-kal esett vissza, így részesedése kissé (+0,3%pont) emelkedni tudott. 11 alága közül csupán 4-ben mértünk bővülést, közülük a meghatározó teljesítménnyel bíró járműipar 4,6%-os (+22,7 milliárd Ft) növekedést ért el. Visszaesés jelentkezett a második legerősebb szektorban is, a 18,5% súlyú kereskedelem, gépjárműjavítás értékesítése ELEMZÉS 32
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=