ELEMZÉS 36 51,9%-a nekik dolgozott, és itt keletkezett a bérjövedelmek legnagyobb hányada, mintegy 60%-a is, melyben több vármegyei multinacionális társaság dominanciája és az ágazatban elérhető átlagot meghaladó jövedelemszint nyilvánul meg. A 2024. évi fajlagos bérjövedelmekben is megjelenik a vármegyére jellemző feldolgozóipari túlsúly, az itt vallott mintegy 654 ezer Ft egy főre jutó átlagbér messze kiemelkedik a többi nemzetgazdasági ágazatban mért közül, jelentősen meghaladva a vármegyei átlagos 566 ezer Ft-ot. A fajlagos teljes munkaidős létszámmal súlyozott átlag-bérjövedelmekben 7,2%-os emelkedés volt mérhető, ráadásul az ágazati átlagbérek 3 terület kivételével nőni tudtak. A legnagyobb, 20,6%-os növekedést a villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás területén tapasztaltuk. A legnagyobb visszaesés az adminisztratív területen volt, ahol az átlagbér mintegy 15%-kal esett vissza a létszám12,2%-os csökkenésemellett. A legtöbb foglalkoztatottat lekötő feldolgozóipar bérjövedelmei minimálisan, létszáma 8,6%-kal csökkent, így a fajlagos ágazati bérben a harmadik legmagasabb ütemű emelkedést mértük itt. A legmagasabb 990 ezer Ft alágazati egyéni átlagbért a feldolgozóiparon belül a vegyi anyag/termék gyártása biztosította, bár a foglalkoztatottak csupán 1,2%-a (547 fő) dolgozik ezen alágazat munkáltatóinál, havi átlagbérük egy év alatt 11,8%-kal nőtt. A képzeletbeli dobogó második helyén ezúttal a vízi szállítás van, az itt található 3 alkalmazott átlagjövedelme 907 ezer Ft-ra rúg. Bronzérmes ezúttal az egyéb jármű gyártása lett 837 ezer Ft-os jövedelemmel, melyet egyetlen foglalkoztató 46 alkalmazott tekintetében produkált. A dobogóról lemaradva, de szorosan mögöttük a 4. helyen a közúti jármű gyártása áll 819 ezer Ft/fős jövedelemmel, viszont az e területen tevékenykedő 7 társaság foglalkoztatta a vármegye dolgozóinak 13,3%-át mintegy 6.090 főnek advamegélhetést, így foglalkoztatotti számban e terület az első. A teljes vármegyei illetékességű foglalkoztatói kör – benne a fenti, teljes munkaidős foglalkoztatókkal - 463,8 milliárd Ft munkaviszonyból származó bérjövedelmet szerepeltetett járulékbevallásai M-lapjain, 9,1%-kal többet, mint egy évvel korábban. A munkabértömeg növekménye most is, mint évek óta, a fajlagos munkabér-emelkedésből adódik, hisz az ilyen jellegű jövedelemben részesülők száma ugyanezen időszakban 2,6%-kal mérséklődött. Az egyéni munkabér nagyságát illetően az üzleti szférát 10,3%-os bázishoz mért növekedés jellemezte, mely következtében az egyéni és társas, rész- és teljes munkaidős piaci vállalkozások átlagosan 521.292 Ft egy főre jutó munkaviszonyból származó havi bérjövedelmet vallottak. Az ágazati életpályamodelleknek, valamint a megvalósult bérfejlesztéseknek köszönhetően a költségvetési szférában 16,6%-os dinamikát tapasztaltunk, a létszámuk azonban 2%-kal csökkent, így a megyei illetékességű „állami” szerveknél foglalkoztatottak körében az egy főre jutó munkaviszonyból származó havi bérjövedelem 18,8%-kal meghaladva az előző évit 581.615 Ft-ra emelkedett. Országos viszonylatban 2024 során 13,2%-kal bővült a bevallásokban megjelenő munkaviszonyból származó összes bérjövedelem-tömeg, az arra „jogosultak” számának 0,1%-os csökkenése mellett. Ez a versenyszféraesetében 12,5%-kal magasabbmunkabértömeg és stagnáló létszám mellett 568.623 Ft (+12,4%) átlagos havi egyéni munkabért, míg a közszférában 16,1%-kal növekvő bértömeg és 0,5%-kal alacsonyabb létszám mellett 615.989 Ft (+16,8%) átlagos havi fajlagosmunkabért jelentett. A fajlagos piaci átlagbér vonatkozásában a vármegyének 8,3%-os a hátránya az országos adathoz képest. 2025. I. félévben pozitív tendencia mutatkozott a foglalkoztatási adatokban is: a 92,6 ezer fős foglalkoztatási létszámadatok 0,4%-kal múlják felül az egy évvel korábbit. Bár Vas vármegyét a kedvezőbbmunkaerő-piaci helyzetű térségek közé sorolhatjuk, ez a bővülés kissé (-0,4%ponttal) elmarad az országosan mért dinamikától. Az alkalmazottak döntő részét, 81,8%-át továbbra is az üzleti szféra foglalkoztatta. A munkaerő-piaci folyamatok változása tovább erősítette a részmunkaidős foglalkoztatást, ahol 10,1%-os a növekedés. A vármegye legjelentősebb 20 foglalkoztatója 18,6 ezer munkavállalónak, a gazdálkodói körben dolgozók 29,1%-ának biztosítottakmunkát. Az ágazati koncentráció nagyjából változatlan: a munkavállalók enyhén csökkenő része, 50,9%-a még mindig a feldolgozóipar területén dolgozott, és nem utolsó sorban itt keletkezett a bérjövedelmek legnagyobb hányada, mintegy 60%-a is. Az üzleti szféra bérjövedelmét 7,4%-os növekedés jellemezte, ez átlagosan 546.144 Ft egy főre jutó munkaviszonyból származó havi bérjövedelmet eredményezett, 10,4%-kal elmaradva az országos adatoktól. A legmagasabb egyéni alágazati átlagbért a szállítás, raktározáson belül a vízi szállítás biztosította, az itt található csekély létszámú foglalkoztatott havi átlagjövedelme 1.261 ezer Ft-ra rúgott. A költségvetési szféránál is trendforduló következett be: itt 1,4%-os létszámemelkedést mértünk. Az elemzést Nemzeti Adó- és Vámhivatal Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága Tervezési és Elemzési Osztály készítette.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=