INTERJÚ 4 azok az életminőségüket és népességmegtartó erejüket fokozatosan elvesztő belső perifériális térségek, amelyek a gazdasági fejlődés holtterébe kerülve nem tudták kiaknázni a tágabb térségben zajló pozitív folyamatokat. A régió gazdasági és társadalmi potenciáljának kihasználására a jövőben több erőforrást kell behívni, például a kreatív ipar, az innováció, a komplex turizmus és a helyi vállalkozások nemzetközi integrációja terén. Számíthatunk arra, hogy a kormány segít megfordítani ezt a folyamatot? Természetesen. A kormány számos eszközzel támogatja a gazdaság élénkítését. Fontosnak tartom kiemelni, hogy minden térségben, így a Nyugat-Dunántúlon is vannakmég olyan belső erőforrások, amelyek mozgósításában ott rejlik a továbblépés, a fejlődés lehetősége. Ez számos ágazat munkájának az összehangolását igényli, amiben a területfejlesztés, a területpolitika tud lenni az összekötő kapocs. Azért dolgozunk, hogy a fejlődésben sokszor pontosan az együttműködések hiánya miatt megrekedt városaink és azok gazdasága ne versenyezzen az egyre korlátosabb erőforrásokért, hanemameglévő potenciálokat összerendezve lépjen tovább. Ebben a szemléletben ösztönözzük a szervesen kialakult gazdasági-munkaerőpiaci egységek, a várostérségek közös fejlesztéseit, ami erősíti a térségek képességét a több lábon állásra. A Versenyképes Járások Program ennek az új szemléletnek az első gyakorlati példája. A területi együttműködésekben rejlő lehetőségekbe vetett hitem miatt ösztönzöm a Pannon Tengely (Zalaegerszeg, Veszprém és Székesfehérvár társadalmi-gazdasági vonzástérsége) fejlesztését is. Ezek az együttműködésre épülő fejlesztési módszerek a nagyobb térségek összehangolt fejlesztési rendszereire is hatnak a jövőben, ez pedig jelentősen növelheti a beavatkozások fenntarthatóságát és az infrastruktúrák üzemeltetésének hatékonyságát is. Ön korábban az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplett fejlesztéséért felelős kormánybiztosa volt. Mik voltak a főbb célkitűzései?
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=