megfogalmazott elképzelések közül a nagyobb városokban megvalósultak az üzleti környezet fejlesztését célzó beruházások, így például a ZalaZONE Tudományos és Innovációs Park fejlesztése, vagy Zalaegerszeg északi ipari parkjának bővítése, amelynek legújabb, közel egymilliárd forint értékű projektje idén nyáron kapott támogatást. Szintén nemrégiben született döntésNagykanizsa ipari parkjának régóta tervezett projektjeiről, csarnoképítésről és feltáró út építéséről, összesen 2,7 milliárd forint összegben. Vas vármegyében is több, abban az időszakban megszületett projektet sikerült megvalósítani, ilyen a Szentgotthárdi Ipari Park 700 millió forint értékű bővítése, vagy a város termálfürdőjének energetikai korszerűsítése, utóbbi ez év tavaszán részesült közel 740millió Ft támogatásban. Fontosak ugyanakkor a térség kulturális-turisztikai értékeinek kiteljesítését célzó törekvések is, ezek közvetett módon hozzájárulnak a gazdasági vonzerő növeléséhez is. Többek között a kőszegi bálház épületének átfogó megújítása is valósággá vált, több mint 800 millió Ft kormányzati támogatással nyerhette vissza régi pompáját az épület, növelve a város és egyben a térség presztízsét. Az osztrák határ közelsége sokáig jelentős előnyt jelentett ennek a régiónak, de ez az utóbbi időben inkább hátránnyá vált, főként a munkaerő elvándorlást tekintve. Hogyan lehetne ezt a folyamatot visszafordítani? Ez a Nyugat-Dunántúl versenyképessége szempontjából talán legjelentősebb kihívás. A tehetősebb osztrák tartományok szomszédságának negatív hatásait – ilyen például a bérkülönbség – nem tudjuk egyik pillanatról amásikra változtatni. Ezért aztán olyan előnyöket kell itthon kínálnunk, amelyek segítik az itthon maradást: módot kell találni a bérfejlesztésre akár célzott programokkal, akár vállalkozásokat segítő helyi adócsökkentésekkel, díjazni kell a teljesítményt. Egyúttal a vállalkozások által használt infrastruktúra folyamatos fejlesztését is szem előtt kell tartani, amely kívánatosabbá teszi az itthon maradást és a helyi szinten történő befektetéseket. Jelentős lépéseket tettünk például az életminőség javításáért, az Otthon Start program például soha nem látott mértékben segíti az első lakáshoz jutást, és szándékunkban áll Mely eredményeket emelné ki kormánybiztosként? Kormánybiztosi ciklusom egyik legnagyobb eredménye, hogy a zóna hat vármegyéjének szereplői – többek között az önkormányzatok, a kereskedelmi és iparkamarák vagy az egyetemek – együttműködésében olyan stratégiai célkitűzések alapjait fektettük le, amelyek közül az elmúlt évek során több kulcsfontosságú elképzelés ki tudott bontakozni, és kormányzati vagy európai uniós forrás bevonásával el tudott indulni amegvalósulás útján. Az akkor kidolgozott stratégia alapvető célja volt olyan intézkedések megfogalmazása, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy erősödjön a térség versenyképessége nemzetközi szinten. Ehhez akkor elengedhetetlennek láttuk amagasabb hozzáadott értéket teremtő gazdasági szegmensek megerősítését. Mindvégig szem előtt tartott átfogó cél az volt, hogy a térség a Dunántúl egyik legerősebb gazdasági régiójaként funkcionáljon, tovább növeljük a gazdasági potenciált, úgy, hogy 2030-ra elérjük az osztrák régiók versenyképességi szintjét a vállalkozások hatékonyságának növelésével. Az elmúlt években ebben a szemléletben fejlesztettük a térség meghatározó egyetemeinek, többek között a Széchenyi István Egyetem, a Pannon Egyetem, a Soproni Egyetem vagy az Óbudai Egyetem képzési kínálatát, kutatási és innovációs potenciálját. A közelmúltban megvalósult nagytérségi jelentőségű közlekedésfejlesztési beruházások közül több fontos hiányzó gyorsforgalmi szakasz érdemel említést. Ilyen a Győr és Pápa 2x2 sávos összeköttetését megteremtőM83-as út, a 8-as főút Veszprémet elkerülő szakaszának I. üteme, és Körmend-Szentgotthárd közötti szakasza, valamint az M85-ös kiépítése Csorna és Sopron között, illetve az országhatárig. A vasútfejlesztési projektek közül a Szombathely-Zalaszentiván, valamint a Szabadbattyán-Balatonfüred vasútvonalak villamosítása emelhető ki, valamint az egyes pályaszakaszokat érintő közlekedésbiztonsági beavatkozások. A kormánybiztosi ciklusom időszakában a szolgáltatásokat a lehető legmagasabb színvonalra emelni. A tervek szerint a közeljövőben több gyorsforgalmi út is épül Vas megyében. Mennyiben érintik ezek a fejlesztések a gazdasági életet és az itt működő vállalkozásokat? Az M86-os, az M87-es gyorsforgalmi utak fejlesztése Kőszeg és Szombathely jobb megközelíthetőségével jelentős hatást gyakorol a térség vonzerejére, a vasi megyeszékhely új iparterületének felértékelődésére nemzetközi dimenzióban is. Ezen beruházások azonban Zalaegerszeg szempontjából is pozitívak, segíthetik bekapcsolódását a gyorsforgalmi úthálózatba. Az utak megépítése csökkenti a szállítási időket és költségeket, valamint javítja a versenyképességet. Az új közlekedési tengelyek mentén általában fellendül az építőipar, amely pénzügyi élénkülést is hoz. Vas megyében az építőipari vállalkozások termelése már 2017-ben jelentős növekedést mutatott, és ez nagy részben az infrastrukturális beruházások eredménye. A korszerű utak kedvező közlekedési feltételeket teremtenek a munkavállalóknak is. Több mint 280 milliárd forintot fordítottak a megye úthálózatának fejlesztésére, amelynek része a Szombathely–elkerülő és térségi négysávosok kiépítése is. Ezek segíthetnek csökkenteni az ingázás idejét, és az élhetőséget is javítják, hiszen több mint 70 kilométer út felújításával a kistelepülésekmegközelíthetősége is javult. Január elsején indult a Versenyképes Járások Program, de a fogadtatása nem volt egyöntetűen pozitív. Hol tart most a program? Vannak-e, lesznek-e gazdasági eredményei? A Versenyképes Járások Program első verziója egy évvel ezelőtt született meg. Talán akkor sokan furcsállták, hogy egy kiérleletlen koncepcióval jelentkezik a minisztérium, de a mi célunk éppen az volt, hogy azon melegében, rögtön az első változattal nyilvánosság elé álljunk, és így hosszas konzultáció keretében olyanná formálódhassonaprogram, amivel a végén a lehető legtöbben tudnak azonosulni. 5 INTERJÚ
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=