INTERJÚ 6 Több mint 1200 polgármesterrel egyeztettünk, és a program valóban sokat alakult, de a célja nemváltozott: a területfejlesztésben az önkormányzatok, a területi államigazgatás szereplőinek együttműködésében megjelent egy olyan fejlesztéspolitikai megközelítés, ami az eddigi, kizárólagosan közigazgatási egység (falu, város) alapú programok mellett a térségi fejlesztésnek is utat nyit. A márciusi indulását követően július 15től már megvalósítási szakaszba lépett a program, megkezdődött a támogatói döntések aláírása. Fontos mérföldkő ez nemcsak a programban, de a térségi együttműködések elindításában is: több mint 1000 támogatási igény érkezett, közel 50 milliárd forint összértékben, azaz több mint 2800 településen valósul meg a programhoz kapcsolódó fejlesztés a következő hónapokban. Augusztus utolsó hetében újabb fontos mérföldkőhöz érkeztünk: megalakult az Országos Monitoring Testület, amely a már elnyert források minél hatékonyabb felhasználásában segíti az önkormányzatokat. A Program célja, hogy a járásokban élők életminőségét javítsa azzal, hogy a települések közös fejlesztési igényeit valósítja meg, így a megosztott erőforrások révén összehangolt, hatékony beruházások jöjjenek létre valódi együttműködés eredményeként. A járások a legkülönbözőbb, számukra fontos beruházásokra kértek forrást a biztonsági kamerarendszertől a CT-berendezésig. Mindezzel élhetőbbé teszik a településeket, jobb környezetet teremtve akár a munkaerő helyben maradására, a versenyképesség javítására. Vas megyében jelentős szerepet tölt be a gépjárműipar, amely körül mostanában egyre több a bizonytalanság. Ismerve a régió, ezen belül is Vas vármegye helyzetét, Ön szerint melyek azok a tartalékok, amelyek a további fejlődés motorjai lehetnek? Milyen intézkedésekkel kívánja a kormány kezelni a kialakult helyzetet? A gépjárműipar Vas megyében ma nem csupán iparág, hanem gazdasági fundamentum. A magas exportarány, a multinacionális beszállítói hálózat és a jelentős foglalkoztatói jelenlét mind mutatja, milyen kritikus szektorról van szó. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy bár az utóbbi időben Európa-szerte nehézségekkel küzd ez az iparág, jelentősége miatt korai lenne, nem is szabad temetni. Azonban – mivel a strukturális koncentráció mégiscsak sebezhetővé teszi a régiót – a térség gazdasági ökoszisztémájának ellenállóképességét növelendő, fontos számításba venni az olyan, további fejlesztési lehetőségeket, mint a gazdagon rendelkezésre álló geotermikus energia, a gyógy- és termálvízre alapuló idegenforgalom, az egészségipar, a kreatív ipar, a térség egyetemeinek potenciáljával kialakítható K+F központok vagy a logisztika fejlesztése – amely tekintetében a Hegyeshalom–Zalaszentiván vasúti áruszállítási korridor fejlesztése a közeljövő kiemelt projektjét jelenti. A kormány támogatásával megindult a térség gazdasági diverzifikációja, újabb szektorok találjákmeg helyüket, a járműiparban megszerzett világszínvonalú tudásra építve. Elég, ha a közelmúlt jelentős hadiipari fejlesztéseit említjük, de van olyan helyi vállalkozás is, amelynek járműipari referenciáin keresztül sikerült olyan szegmensekben beszállítóvá válni, mint a légiipar. Azt gondolom, hogy a magyar vállalkozásokat ilyen új piacok irányába történő nyitásban kell támogatnunk, nem feladva a járműipari hídfőállásokat, hanem bővítve a kapcsolatokat egyéb területek irányában. Ön a közelmúltban jelentette be az úgynevezett várostérség-koncepciót. Hogyan érintheti ez Vas vármegyét? A területfejlesztés egyik fontos célkitűzése az ország területi egyenlőtlenségeinek csökkentése. Hogy ezt elérjük, 2023-ban új térkategóriákat vezettünk be a területfejlesztés terminológiájába, a nagytérséget és az együtt kezelendő térségi szinteket. A nagytérség több vármegyét magába foglaló nagyobb területi egység közös kezelésére, fejlesztésére ad lehetőséget. Kisebb térkategóriában gondolkodva 2023-ban Székesfehérvár és Veszprém közötti várostérségek együttműködésével kezdtünk előkészíteni egy olyan modellprogramot, amely közigazgatási határokon átnyúló, az adott településeken élők valós térhasználata alapján összetartozó várostérségekre közösen kíván fejlesztési irányokat kialakítani. AVersenyképesJárásokProgramlogikáján alapulva pedig elindult a szakmai gondolkodás egy országos szintű várostérség alapú, szélesebb körű program előkészítéséről is. Ennek célja a gazdasági centrumként értelmezhető nagyobb városok és vonzáskörzetük térségi kapcsolódásának erősítése, együttműködésének megteremtése. Ez az irány azért is kiemelt jelentőségű, mert a nagyvárosok és a munkahelyi és oktatási ingázás vonatkozásában értelmezhető vonzáskörzete között aktív párbeszéd tud kialakulni, amely a későbbi közös fejlesztések, feladatmegosztások megvalósulását tudja segíteni terveink szerint az ország egészében, így Vas vármegyében is. Az elmúlt időszak nagyon nehéz volt a gazdasági szereplők számára. Mivel biztatná őket? A gazdasági nehézségek dacára bízni kell abban, hogy a geopolitikai bizonytalanságok középtávon rendeződni fognak, és Európa versenyképessége magára talál. Érdemes figyelemmel kísérni azokat az iparágakat, ahol az európai térség erőssé válhat a globális versenyben. Az olyan közös törekvések, mint az energiafüggetlenség felé történő elmozdulás, a K+F tevékenységek fokozása, vagy akár a védelmi iparra fordított kiadások közvetlen, vagy közvetett módon a hazai vállalkozások számára is esélyt, kapcsolódási pontot jelenthetnek. A kormány mindehhez segítő kezet nyújt, például az energetikai korszerűsítés támogatásával (jó példa erre a közelmúltban indult, és rendkívül népszerűnek bizonyuló Jedlik Ányos Energetikai Program), a KKV-k technológiai korszerűsítésének ösztönzésével, amelyhez a szintén hazai finanszírozással indult Demján Sándor Program nyújt támogatást (eddig több, mint 450 vállalkozás jutott 44,4 milliárd forint forráshoz a program keretében, de a kormányzat a keret jelentős megemeléséről döntött, így az eredeti összeg közel háromszorosát költhetik a vállalkozások eszközparkjuk fejlesztésére). Elkötelezett a kormány a vállalkozók adminisztratív terheinek mérséklése, a közlekedési infrastruktúrák fejlesztése, és a közszolgáltatások színvonalának erősítése mellett is, amelyek egy jól működő gazdaság további, nélkülözhetetlen feltételei.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=