hogy nálunk a használati arányok ebben a másodlagos nyersanyagban manifesztálódnak. Így kevesebb nyers fát használunk. Nagyon fontos, hogy azokat a hulladékokat, amelyeket kiszelektálunk, tovább tudjuk adni a fémmel, műanyaggal foglalkozó vállalkozásnak. Ezzel segítjük mi magunk is más iparágak belépését a körforgásos gazdálkodásba. A FALCO Zrt. évek óta elkötelezett a környezetvédelem és a társadalmi felelősségvállalás iránt. Elég csak említeni a faültetéseket vagy a másodlagos nyersanyagokművészi célú felhasználását. Ez egy nagyon érdekes dolog, hiszen mi szemléletformálásban is elkötelezettek vagyunk. A művészi célú felhasználás nem csak a mi ötletünk volt, megkerestek minket azzal, hogy képzőművészek szeretnének hulladékokból alkotni, ekkor mondtuk azt, hogy felvállaljuk és támogatjuk ezt. Így született meg a FALCO Grow program, melyben nemzetközi alkotógárda készített a cég alapanyagaiból installációkat többek közt a Kámoni Arborétumban. Ez egy nagyon jól sikerült történet, hiszen fel tudtuk hívni a hétköznapi emberek figyelmét arra, hogy a hulladék az nem szemét. Az arborétumban az elmúlt év nyarán és az idei nyáron is megrendezett gyermektáborban is a környezetvédelem, a fenntarthatóság a körforgásos gazdaság bemutatása volt a fő hangsúly. Nem mellesleg a projekt keretében a gyerekeknek lehetőségük volt a gyakorlatban is fahulladékok és egyéb anyagokból barkácsolni és hasznos dolgokat készíteni szemléletformálásként. Mi a helyzet a faültetéssel? Ez a tevékenység tulajdonképpen logikus lenne: ha valamit elhasználok, akkor azt pótolom. De azért ez mégsem ennyire természetes még napjainkban. A cégcsoport környezetvédelem és fenntarthatóság terén tevékenykedő Kronospan Alapítványának van egy elve: ahol mi jelen vagyunk és működünk, ott kötelező jelleggel fát kell ültetnünk. Ez éves szinten a 40 országban összességében 1 millió fát jelent, ebből 30 ezret a térségben. A közelmúltban Pankaszon ültettünk már, illetve az erdőgazdaság területén. Ezek főként erdőfelújítások voltak, de emellett a sorfa ültetésben is részt veszünk, mind a Tízezer INTERJÚ 76 fa projektben, mind a város által elindított 1000 fa projektben. Eddig mintegy 350 fát ültettünk el itt a városban, de a program folytatódik. Az elmúlt közel egy évtizedben régi-új fogalmat tanultunk: a duális képzés fogalmát. Miként alkalmazható ez a faiparban, létrehozható-e egy ágazati képzőközpont a FALCO égisze alatt? A faipar jövője nagymértékben függ a jól képzett munkaerő rendelkezésre állásától. Magyarországon a faipari oktatás és képzés mind középfokú, mind felsőfokú szinten elérhető, azonban jelentős problémákkal küzd. Most már évek óta küzdünk a szakmai képzés presztízsének visszaállításáért, az ipar igényeinek megfelelő képzés megvalósításáért, a gyakorlati oktatáshoz szükséges eszközpark biztosításáért. Még mindig kevés a középfokú duális képzésben résztvevő faipari vállalkozás, sok vállalat nem tudja vagy nem is akarja fogadni a diákokat. Kevés a képzett vállalati oktató is. A felsőoktatásban is fontosnak tarjuk a gyakorlati modern technológiák képzésbe történő beintegrálásával, a duális képzés megerősítésével az elméleti oktatást erősíteni. Ezzel is tudjuk segíteni, hogy kellő összhang legyen a képzés tartalma és az ipar valós igényei között. A magyar faipar jövője szempontjából kritikus fontosságú a fent említett kihívások kezelése és a lehetőségek kiaknázása. A Soproni Egyetemmel szoros kapcsolatban vagyunk, részt veszünk a gyakorlati oktatásban, termékmintákkal alapanyagokkal segítjük az oktatást, üzemlátogatásokat tartunk, bemutatva a vállalkozás legmodernebb technológiáit, a fenntarthatóság érdekében megvalósult eszközparkot. Ez minden diáknak és hallgatónak elérhető. A számunkra is fontos képzési forma azonban a duális képzés, ahol kis létszámú hallgatói csoporttal igyekszünk kitüntetett figyelemmel fordulni és foglalkozni a hallgatókkal, és így minőségi képzést biztosítani számukra. Kitűnő kollégáim vannak erre a tutor programban, de azért azt mindenki érzékeli, hogy jóval több szakemberre lenne szükség e téren is. Az egyik legnagyobb gondot a mentor-utánpótlás jelenti, a faipari vállalkozásoknál is, akik a jövő szakember generációját képeznék ki. Hogyan látja az elkövetkező években az ágazat jövőjét, és benne önmagát? A magyar faipar egy olyan ágazat, amely hatalmas potenciállal rendelkezik, különösen a fenntarthatóság és a karbonsemleges gazdaság felé vezető úton. A klímaváltozás kihívásai, az alapanyagok változása és a munkaerőpiaci nehézségek ellenére a tudatos erdőgazdálkodás, az innovatív technológiák bevezetése és a képzett munkaerő biztosítása révén a faipar kulcsfontosságú szereplője lehet Magyarország gazdasági és környezetvédelmi céljainak elérésében. Ehhez azonban öszszehangolt cselekvésre van szükség az ágazat szereplői, az oktatási intézmények és az állam részéről egyaránt. Én a diákoknak azt szoktam mondani, hogy a jövő iparágát tanulják. A faépítészet megkerülhetetlen lesz. A könnyűszerkezetes házak esetében már Európában meghatározó a faanyag. Itt van szerepe a kutatás-fejlesztésnek, hogy ez miként kivitelezhető. Kiművelt emberfők kellenek, akik értenek a fához, itt függ össze az oktatás, a gyakorlati képzés és az innováció. Aki faiparosnak vallja magát, büszke erre, és igenis van jövője. Azon dolgozunk, hogy a szakma presztízse sokkal magasabb legyen. Viszonylag kevés emberről mondható el, hogy közel 40 évig egyvégtében egy munkahelyen dolgozott. Úgy tűnik, hogy nembántameg! Abszolút nem! Mert mindig más területen tudtam dolgozni. Az én tevékenységem nagyon színes volt. Talán ezért is adom át a tudásomat szívesen, mert nagyon sok mindent megtapasztaltam a tervező tevekénységtől a gyakorlaton át egészen a PR-ig., ami ugye annak köszönhető, hogy van egy másik diplomám is, ami a marketinggel kapcsolatos. Mindig nagyon szerettem beszélgetni a szakemberekkel, kíváncsi voltam, igyekeztem elsajátítani a gyakorlati ismereteket is minden területen, így sok mindent megtanultam. És amit megtanultam, azt szívesen tovább is adom, mert nekünk, ami korosztályunknak, ez is a feladatunk.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=