Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az vmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Új szakképzési rendszer a 2020/2021-es tanévtől

Új szakképzési rendszer a 2020/2021-es tanévtől

 Szeptember elsejével az új tanév radikális változásokat hoz, megújul a középfokú szakképzés.

Az átalakítás elsődleges célja a munkaerőpiac igényeihez az eddigieknél sokkal rugalmasabban alkalmazkodó és magas színvonalú szakképzési rendszer kialakítása. A rohamosan fejlődő és változó gazdaság elvárása, hogy jól képzett, értékes tudással bíró, felkészült szakemberek kerüljenek ki a szakképzésből, akik megállják helyüket és sikeresek lesznek a munkaerőpiacon.

Az új szakképzési rendszerben új szemléletű oktatást vezetnek be 2020. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, azaz az eddig indított képzések kifutnak a régi rendszer alapján. Az új szakképzési rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben 25 ágazathoz tartozó 174 alapszakma szerepel. Az alapszakmákat kizárólag iskolai rendszerben lehet majd tanulni. A Szakmajegyzékben többek között feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. A Szakmajegyzék illeszkedik az európai uniós normákhoz.

Az új, Szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény alapjaiban változtatja meg a szakképzés  szervezeti felépítését. Az első és a legfontosabb változtatás az iskolarendszerű képzés intézményeinek teljes körű átalakítása. A szakképzési törvény egyértelműen kimondja, hogy a szakképzést végző intézmények mostantól kétfélék lehetnek: szakképző iskolák és technikumok.

Az új szakképzési struktúra alaprendszere:

Mindkét intézménytípusban alapozó képzéssel indul az oktatás (ágazati alapoktatás), ez a szakképző iskolában egy év, a technikumban két év lesz, mely ágazati alapvizsgával zárul, és ezután a diákok az ágazaton belüli szűkebb szakma elsajátításával - lehetőség szerint duális képzésben - folytatják szakmai tanulmányaikat. A szakirányú oktatás a szakképző iskolában két, a technikumban három év. Az előbbi felkészít a szakmai vizsgára és a szakma gyakorlására, a másik pedig érettségit és szakmai (technikusi) végzettséget is ad. A technikus vizsga emelt szintű érettséginek számít. A két oktatási forma között előre meghatározott feltételek szerint biztosítják az átjárhatóságot. A szakképző iskolában további két év képzés után lehetőség van érettségit tenni. Természetesen a gimnáziumi érettségi után is van lehetőség szakmát tanulni, ez esetben a technikusi képzés két éves.

A szakképzési rendszer átalakítása a tanulni vágyó felnőtteknek is kedvező változásokat hoz: az ősszel induló új rendszerben a jelenleginél rövidebb idő alatt szerezhetnek szakmákat a felnőttek, beszámítják a korábbi végzettségeiket és a gyakorlatban meglévő előzetes tudást is.

Az átalakítás másik fontos következménye, hogy a szakképzési intézményekben a választott alapszakmák teljesítését követően állam által garantált szakképzettséget kapnak a résztvevők, a piaci alapon működő felnőttképzők pedig a náluk szakmai képzésekben részt vevők számára tanúsítványt állítanak ki. A szakmai képzésben tanulók a tanúsítvány megszerzése után akkreditált vizsgaközpontokban szerezhetik meg az államilag elismert bizonyítványt.

A szakképző intézmények mellett tehát felnőttképzők is részt vehetnek a szakképzésben, de szakmát nem oktathatnak, legfeljebb részszakmát, illetőleg szakképesítést, ami viszont nem szakma.

Szakirányú oktatás (gyakorlati képzés) duális képzőhelyen

Szakirányú oktatást (szakmai elméleti és gyakorlati képzést) a szakképző intézmény, vagy a duális képzőhely folytathat.

A magyar szakképzési rendszer eddig is jelentős szerepet adott a cégeknek, vállalatoknak a szakmai tudás gyakorlatban történő átadásában, a tanulófoglalkoztatásban. Az új szakképzési törvény három képzőközpont típust is nevesít: az ágazati képzőközpontot, a vállalati képzőközpontot és a tudásközpontot.

A duális képzési forma előnyös a tanulók és a gyakorlati képzők részére is. A cégek saját igényeiknek, elvárásaiknak megfelelően képzett, fiatal munkaerőhöz juthatnak. A fiatalok pedig már a tanulóévek alatt megismerik a cég technológiáit, a munkahelyi elvárásokat, a duális képzésben töltött évek alatt pedig piacképes tudást szerezhetnek.

Az új szakképzési törvény jelentős változást hozott a szakmai gyakorlatos diákok duális képzőhelyen történő foglalkoztatásában is. Az eddigi tanulószerződést ugyanis szakképzési munkaszerződés váltja fel. A határozott idejű szakképzési munkaszerződéssel a tanuló és a duális képzőhely között munkaviszony jön létre a munka törvénykönyve alkalmazásával bizonyos eltérésekkel. Ezzel együtt jár az is, hogy a tanulói pénzbeli juttatás helyett munkabért kell fizetni a gyakorlatát töltő tanulónak, szakképzési munkaszerződést pedig a jövőben nemcsak tanulói jogviszonyban álló tanulóval, hanem felnőttképzési jogviszonyban álló felnőttel is lehet kötni. A szakképzési munkaszerződés alanya munkavállalóként a tizenötödik életévét betöltött tanuló is lehet. A munkaszerződést a duális képzőhely feltölti a regisztrációs és tanulmányi rendszerbe.

A duális képzőhelyeket továbbra is a gazdasági kamara tartja nyilván és ellenőrzi a képzés minőségét.

A szakmatanulást ösztönző juttatások

Fontos változás lesz szeptembertől az is, hogy általános szakképzési ösztöndíjat vezetnek be a szakképző intézményekben a nappali képzésben tanulók részére. Az ösztöndíj mértéke a tanulmányi eredménytől is függ, amit tanulmányaik előrehaladtával a szakképzési munkaszerződés alapján végzett munkáért járó havi munkabér válthat fel, amelynek mértéke ugyancsak a tanulmányi eredmény függvénye. Szintén újdonság, hogy a tanulók az első szakma megszerzéséhez kapcsolódóan, a sikeres szakmai vizsga eredményétől függően egyszeri pályakezdési juttatást kapnak kézhez. Rászorultsági alapon és jó tanulmányi eredmény alapján további ösztöndíjra lehet majd pályázni.

Fontos változás, hogy az úgynevezett egyéb juttatások (pl. cafetéria) megilletik a tanulót, azaz kötelezően biztosítandók a tanulónak is. (adott munkakörben foglalkoztatottakéval azonosan, de meghatározott mértékig és a ledolgozott napokra arányosítva).

Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel, az intézkedés célja a megújult szakképzés még versenyképesebbé tétele, illetve a felnőttképzésekben résztvevők számának növelése. Az új képzési hiteleket a felsőoktatási diákhitelekhez hasonlóan hitelbírálat és biztosíték nélkül igényelhetik a 18 és 55 év közöttiek.

Fontos kihangsúlyozni, hogy az új szakképzési rendszer bevezetésére 2020. szeptember 1-jétől kerül sor. Az iskolában jelenleg kifutó rendszerben tanuló diákok a korábbi szabályok szerint, tanulószerződéssel fejezik be tanulmányaikat.

Kapcsolódó anyagok:

 

 

Jogszabályi környezet:

 

Fogalmak:

Fogalom

Tartalom

Jogszabály hely

Szakképzés

Munkakör betöltéséhez vagy tevékenység végzéséhez szükséges képzés. A szakképzésben szakmára, szakmairányra, vagy részszakmára felkészítő szakmai oktatás, illetve szakképesítés-re felkészítő szakmai képzés folyik.

Szkt 8. §

Szakmai képzés

A szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés a felnőttképzési tevékenység szakképzésbe tartozó részének össze-foglaló neve.

A szakmajegyzékben nem szereplő, de az adott gazdasági ágazat által szükségesnek ítélt képzések (pl. a korábbi Országos Képzési Jegyzékből kikerülő egyes szakképesítések, illetve részszakképesítések) a továbbiakban szakmai képzés keretében szervezhetők meg.

Szkt 8. §

Szakmajegyzék

A szakmajegyzék a korábbi Országos Képzési Jegyzék, illetve az abban közzétett szakképesítések és részszakképesítések helyébe lépő olyan szakmákat, szakmairányokat, valamint azok leíró adatait tartalmazza, amelyek kizárólag a szakképző intéz-ményben oktathatók. A szakmajegyzékben nem szereplő, de az adott gazdasági ágazat által szükségesnek ítélt képzések (pl. a korábbi Országos Képzési Jegyzékből kikerülő egyes szakképesítések, illetve részszakképesítések) a továbbiakban szakmai képzés keretében szervezhetők meg.

Szkt 10. §

Szakma

A szakmák egy-egy ágazat legfontosabb képzettséget (és gyakorlatot) igénylő foglalkozásai

Szkt 8. §

Szakirányú oktatás

A szakirányú oktatásban a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakma keretében ellátható munkatevékenységekhez szükséges ismeretek és készségek elsajátítását, azok gyakorlatban történő alkalmazását tanulja meg. A szakirányú oktatás emellett felkészít továbbá a szakmai vizsgára is.

Szkt 75. §

Szakképzés helye

Szakma megszerzésére történő felkészítés (szakmai oktatás) és szakmai képzés főszabály szerint kizárólag szakképző intézményben végezhető.

Szkt 9. §

Szakképzés szakképző intézményen kívül

a) részszakmára felkészítő szakmai oktatás

b) szakképesítésre felkészítő szakmai képzés

szakképző intézményen kívül, a felnőttképzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező felnőttképző által is folytatható

Szkt 9. §

Képzési és kimeneti követelmény

A képzési és kimeneti követelmények azokat a részletes követelményeket állapítják meg tanulási eredmény alapú (TEA) megközelítésben, amelyek alapján a szakmai képzés és a szak-mai vizsgáztatás folyhat.

A képzési és kimeneti követelményekben – részszakmaként – meghatározható a szakmának olyan önállóan elkülöníthető része, amely legalább egy munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciák megszerzését teszi lehetővé.

Szkt 11. §

Szakmai program

A szakképző intézménynek a szakképző intézményre konkretizált szakmai programot kell készíteni.

A szakmai program része a képzési program, amivel a duális képzőhelynek is rendelkeznie kell, ha a szakirányú oktatásban részt vesz.

Szkt 12. §

Programtanterv

A képzési és kimeneti követelmények alapján a szakképzésért felelős miniszter dolgozza ki, és az Szkt. 11. § (2)–(4) bekezdése szerint teszi közzé. A képzési és kimeneti követelmények mellett a szakképzésben kötelezően alkalmazandó a program-tanterv.

Szkt. 11. §

Ágazati alapoktatás

Az ágazati alapoktatás a szakképzés új rendszerében jelenik meg. Az adott ágazathoz tartozó szakmák tekintetében a technikumban az első két évben, a szakképző iskolában az első egy évben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert a tanulók, amelyet ágazati alapvizsga zár le. Ez jogosulttá teszi a tanu-lót a szakirányú képzésbe való belépésre. A közös alapozás átjárhatósági lehetőséget biztosít szükség esetén a technikum és a szakképző iskola között. A konkrét szakmát technikumban a 10. évfolyam végén, szakképző iskolában a 9. évfolyam végén, az adott ágazat sajátosságainak megismerését követően választ-ja ki a tanuló. Az új rendszer ezzel is támogatja a tanulókat a számukra megfelelő pálya kiválasztásában.

Szkt. 74. §

Vizsgatevékenység

A vizsga a KKK-ban meghatározott írásbeli, számítógép alkalmazását igénylő interaktív (a továbbiakban: interaktív), gyakorlati, projekt vagy szóbeli jellegű vizsgatevékenységekből állhat.

315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól