11 ELEMZÉS Bár 2023. 1. félévében folytatódott a korábbi időszak kedvező tendenciája, azonban a növekedés üteme megtörni látszik, az előző évben tapasztalt kétszámjegyű gyarapodást követően mindkét relációban mérséklődött a dinamika, miközben a fogyasztói árszínvonal változása meghaladta a 20%-ot. Az értékesítési relációk közti megoszlásában erősödött a kivitel aránya, de továbbra is a belföldi forgalom adta az összértékesítés nagyobb hányadát (55%). Ágazati szempontból változatlanul a feldolgozóiparnak van domináns szerepe, azonban míg a szektor határon túli értékesítése többlettel zárt (+14,5%), addig a hazai forgalma a magas infláció ellenére visszaesett az egy évvel korábbihoz képest (-1,4%). A VASI FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA a megyében székhely szerinti illetékességgel rendelkező munkáltatók, kifizetők feldolgozott járulékbevallás-bevallás adatai valamint a működő egyéni vállalkozók nyilvántartott adatai alapján. Vas vármegye elveszítette a korábbi éveket jellemző prosperáló munkaerőpiaci helyzetét. A válság mélyülése, a szállítói láncok megakadása valamint az elektronikai cikkek iránti kereslet csökkenése jelentős hatással volt a vármegyei cégek teljesítményére. Mindemellett az állami beruházások befagyasztása, átütemezése, a fejlesztésekre fordítható vállalati források csökkenése, az energiaválság, a megnövekedett infláció valamint Ausztria elszívó ereje negatív kihatással bír a vármegyei foglalkoztatásra. Vas vármegyében 2023. I. félévében 93,2 ezer fő foglalkoztatására van adóhatósági adat valamely jogviszonyban, 2,3 ezer fővel kevesebbről, mint egy évvel korábban. Alkalmazotti jogviszonyban 79,5 ezer főt foglalkoztattak, ami több mint 2 ezer fővel marad el az egy évvel korábbitól. A működő egyéni vállalkozók száma némileg alulmaradva az előző évitől 13,7 ezer főt tett ki. A költségvetési szféra foglalkoztatásának lejtmenete az ágazati béremelések ellenére, de a kormányzati célként deklarált létszámcsökkenés mellett tovább folytatódott. A 2023. I. félévi átlagos létszámuk mintegy 2%- kal maradt el az előző évitől, ami 274 fős csökkenés következménye. A munkavállalók túlnyomó részét, 84%-át teljes munkaidőben foglalkoztatták, számuk 2,5%ponttal, 1.736 fővel alacsonyabb, mint az előző évben. A részmunkaidős foglalkoztatás 16%-ot képviselt a munkaerőpiacon, ahol a csökkenés mintegy 500 főt érintett. 12,0% 6,3% 4,9% 4,8% 3,1% 3,6% 3,9% 7,3% 54,1% Kereskedelem, gépjárműjav. Építőipar Szállítás, raktározás Szakmai, tudományos, műszaki tev. Adminisztratív tevékenység Mező- és erdőgazdálkodás, halászat Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás Egyéb 3% alatti súlyú Feldolgozóipar Foglalkoztatotti létszámágazati megoszlása Üzleti szféra együtt Költségvetési szféra Az üzleti és költségvetési szféra létszámának negyedévenkénti változása 2022. I. negyedév-2023. II. negyedév 2022. II. negyedév 2022. III. negyedév 2023. I. negyedév 2022. I. negyedév 2023. II. negyedév 78 120 79 945 14 456 14 393 14 440 14 310 14 161 14 141 80 264 81 855 82 756 79 283 85 000 80 000 75 000 70 000 14 800 14 600 14 400 14 200 ELEMZÉS 12 A foglalkoztatás gerincét, az üzleti szféra alkalmazottainak mintegy 95%-át adó, 61,7 ezer főt foglalkoztató társas vállalkozásoknál 2,9%-os csökkenést mértünk féléves viszonylatban, hisz a vármegyében továbbra is domináns feldolgozóiparon belül a legnagyobb súllyal a járműipar, illetve beszállító köre rendelkezik, amelyet a különösen magas exportorientáltsága miatt érzékenyen érintettek az euró övezetben zajló folyamatok. A működő egyéni vállalkozóknál mindössze 79 fős mérséklődést mértünk, 13,7 ezer fős számuk így is csupán 0,6%ponttal marad el az egy évvel korábbitól. A kisadózó vállalkozók tételes adójának 2022. szeptember 1-jétől hatályos módosítása következtében jelentősebb változás az egyéni vállalkozóknál adózási móduk választásában történt. Az alacsonyabb adóterheléssel és kevesebb adminisztrációval járó KATA adózási mód változása miatt a KATA-alanyok száma egy év alatt mintegy harmadára, 3.564 főre mérséklődött. Ezzel egyidejűleg az átalányadózó egyéni vállalkozók száma 6.920 főre emelkedett, ami több mint 7,5-szerese a 2022. I. félévinek. A jogi vagy jogi személyiség nélküli foglalkoztatók és az általuk teljes munkaidőben foglalkoztatottak nemzet-gazdasági ágazatok szerinti megoszlásánál az alkalmazottak létszámát és a bérjövedelmeket tekintve is a feldolgozóiparé a meghatározó: a munkavállalók 54,1%-át ebben a szektorban foglalkoztatták és itt keletkezett a bérjövedelmek 62%-a is, melyben több megyei multinacionális társaság húzóereje nyilvánul meg. A járulékbevallások adataiból számított 2023. első hat havi 584 ezer Ft egy főre jutó teljes munkaidős feldolgozóipari átlagbér messze kiemelkedik a többi nemzetgazdasági ágazaté közül, jelentősen meghaladva a vármegyei 511 ezer Ft-os átlagot. A fajlagos teljes munkaidős, létszámmal súlyozott átlag-bérjövedelmekben egyébként 17,7%-os emelkedés volt mérhető 2022/2023. 1. félév viszonylatában. Minden ágazatban kétszámjegyű növekedést tapasztaltunk a bevallásban szereplő adatokon: a csekély létszámot foglalkoztató pénzügyi, biztosítási tevékenység esetében 40%-ot meghaladó, de a legnagyobb foglalkoztató feldolgozóiparban is 18% feletti, és még a legrosszabbul fizető szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is 14%-on felüli dinamika mutatkozott. ÖSSZEGZÉS A pandémia lecsengését követően pozitív várakozásokkal indult a 2022-es év még az EU-s források felfüggesztése ellenére is. Majd Oroszország Ukrajna elleni háborúja, az ennek kapcsánbekövetkező kényszerkorlátozások és életbe lépő szankciók, az energiakrízis, illetve e gazdaságilag kedvezőtlen helyzet konzerválódásának elhúzódó negatív hatásai – a globális növekedés lassulása, a felpörgő infláció illetve annak reáljövedelmeket, valamint fogyasztást mérséklő hatása, az állami bevételek és kiadások disszonanciája – miatt kényszerűen szigorodó fiskális és monetáris politika, és a nagyfokú makrogazdasági bizonytalanság visszafogta a növekedést és gazdaság szereplőinek lehetőségeit. Szinte minden szektorban teljesítmény-visszaesés mutatkozik: az ipari termelés annak ellenére 2023. január óta folyamatosan csökken, hogy az országosan is meghatározó súlyú, a hazai feldolgozóipari teljesítmény közel egynegyedét adó járműgyártásban és az egytizedes feldolgozóipari súlyú villamosberendezés-gyártásban kétszámjegyű mértékben nőtt a termelés volumene. Annyi pozitívum azért mégiscsak van, hogy a gazdaság exportteljesítménye a mérsékelt külső kereslet ellenére is kedvező maradt, a mezőgazdasági termelés pedig helyreállt a tavalyi rendkívül aszályos év után. A fentiek fényében Vas vármegye gazdasága összességében jól tűrte a közelmúlt szélsőséges, kihívásokkal teli gazdasági körülményeit, mert egyrészt munkaerőpiaca még az enyhe csökkenés ellenére is kellően ellenálló, másrészt meghatározó a feldolgozóipar, és benne a továbbra is jól teljesítő exportsúlyos járműipar szerepe. Azonban a finanszírozási lehetőségek, tartalékok mind lakossági, mind vállalati, mind állami szempontból beszűkültek, és a közel-keleti térségben kialakult háborús helyzet tovább rontja a hazai és nemzetközi kilátásokat, ráadásul a magyar-EU megegyezés hiányában blokkolt források nélkül hosszútávon a vágyott kamatszint mellett nem tud stabilizálódni a forint, a hitelpiac és így gazdaság sem tud helyreállni, és nemmarad érdemi mozgástér a fiskális élénkítésre sem. Márpedig e kedvezőtlen feltételek okozta gazdasági bizonytalanság komoly kihívások elé állítja nemcsak a vasi, hanem a hazai gazdasági szereplőket is. Fajlagos bérjövedelema legjobban fizető ágazatoknál 584 381 Ft 497 495 Ft 489 496 Ft 466 881 Ft Feldolgozóipar Pénzügyi, biztosítási tevékenység Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Villamosenergia, gáz, gőz, vízellátás
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=