Vas vármegye gazdasága 9 ELEMZÉS ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK Vas vármegye Magyarország legnyugatibb térsége. A nyugat kapuja: míg a megyeszékhely Budapesttől 240, addig Graztól 130, Bécstől 140, Pozsonytól 150, Zágrábtól 220, és Ljubljanától is csak 270 kilométer távolságra van. Emiatt a vármegye relatív földrajzi helyzete – többségében fejlett külföldi és hazai „szomszéd térségek” révén – meghatározó még úgy is, hogy Komárom-Esztergom és Nógrád után Vas az ország harmadik legkisebb területű vármegyéje. Gazdasági, közlekedési, idegenforgalmi, kulturális és civil kapcsolatai Ausztriával és Szlovéniával a „hivatalos” makrogazdasági potenciáljánál jóval erősebb szerepet adnak neki. A vármegye területét és népességét tekintve az ország legkisebbjei közé tartozik, az ország 3,6%-nyi területén a népesség 2,6%-a osztozkodik. Ugyanilyen arányú az országos foglalkoztatásban mérhető súlya, míg a regisztrált vállalkozások aránya ennél is szerényebb, 2,4%. Az ipar teljesítményének értéke hazai viszonylatban nem jelentős, ugyanakkor a telephelyi adatok alapján az ipari termelés a vármegyék többségével ellentétben itt nőni tudott az utóbbi fél évben. Ez nem független attól, hogy az ipari exportarány az országos átlag 121,7%-a. Emellett kiugróan magas, 5,8% a turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák országoshoz mért aránya. A vármegye bruttó hazai termék-termelésben országosan statisztikai súlyánál jóval erősebb, stabilan a 14., míg az egy főre jutó bruttó hazai termék előállításában az előző évihez képest egy pozíciót vesztve az 5. a hazai mezőnyben. ADÓALANYI KÖR, BEVALLÁSOK 2023.06.30-án a vármegyében működő adóalanyok száma 46,2 ezer fő volt, az év elejéhez mért 0,8%-os növekedés túlnyomó részét, 86,4%-át egyéni vállalkozók és adószámos magánszemélyek együttese adja, számuk az év elejihez közel 330 fővel emelkedett. A vármegye gazdasági teljesítménye szempontjából meghatározó gazdálkodó szervezetek száma 12,7 ezer volt ugyanekkor, ez a teljes adóalanyi kör 27,5%-a, a náluk mért 0,4%-os dinamika főként a kft. formában működő társaságok számának emelkedéséből adódik. 2023. I. félévben a vármegyei illetékességű adózók által benyújtott és feldolgozott bevallások száma 338 ezer db volt, 0,5%-kal több, mint egy évvel korábban. A bevallástípusok megoszlásában is minimális a változás: a bevallások 31%-a magánszemélyeknek teljesített kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó- és járulékbevallás, további 39%-a személyijövedelemadó-bevallás (ennek 62%-a SZJA bevallás tervezet alapján készült adóbevallás), illetve 16%-a általánosforgalmiadó-bevallás volt. 2022. évre vonatkozóan 127,7 ezer magánszemély nyújtott be szja-bevallást, illetve fogadta el a tervezetet, számuk 1,5%-kal több, mint egy évvel korábban. Az általuk vallott összevont adóalap összege 530 milliárd Ft volt, ez 17,5%-kal haladja meg a 2021. évi összeget, így az 118.538 (+1,8%) főre vetített növekmény 15,4%. Családi adóalap kedvezményt 24 ezer fő érvényesített a vizsgált időszakban (számuk 9,5%-kal több, mint egy évvel korábban). Az elemzést a NAV Győr-Moson-Sopron Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága Tervezési és Elemzési Osztálya készítette. VÁLLALKOZÁSOK ÜZLETI FORGALMA AZ ÁFABEVALLÁSOK ALAPJÁN 2022. 1-12. havi, I-IV. negyedéves, és éves általános forgalmi adó alap-, javító ill. önellenőrzéssel módosított bevallásokból nyerhető információk alapjánmintegy 46 ezer működő adóalany közül 9,8 ezer tartozott az áfa hatálya alá, 0,8%-kal többen az előző évinél. Az áfaalanyok 72%-át képviselő társas vállalkozások száma csupán 0,3%-kal nőtt, de az adószámos magánszemélyeké is mérsékelten emelkedett (+2,0%), míg az áfakörös egyéni vállalkozóké stagnált. Az áfabevallások aggregált adatai szerint vármegyei székhelyű vállalkozások 2.713 milliárd Ft üzleti forgalma (belföldi és határon túli értékesítés) az egy évvel korábbihoz képest 22,3%-kal (+494,6 milliárd Ft) bővült, azonban a növekedés üteme 9,2%ponttal elmaradt az országos átlagtól (+31,5%). A térség üzleti forgalmának többletéhez az összforgalom közel 58%-át adó 1.570,6 milliárd Ft értékű belföldi értékesítés (+26,6%) és a 42%-nyi határon túli értékesítés egyaránt dinamikus (+16,8%) emelkedése együttesen járult hozzá. A pozitív változásban azonban a valós teljesítményen túl meghatározó szerepet játszottak az orosz-ukrán háború hatására elszabaduló energia-, nyersanyag- és élelmiszerárak, szállítási költségek, az egyre erősödő infláció, a forint gyengülése, és a háborúval érintett, illetve a szankciókkal sújtott övezetekből származó áruk hiánya okozta fennakadások az ellátási láncokban. A vármegyében hazai relációban két ágazat meghatározó: az előző évi második helyről előrelépve első helyezett 31,3%-os súlyú feldolgozóipar szektor 36,7%-os (+132,0 milliárd Ft) növekményt ért el, míg a kereskedelem, gépjárműjavítás részesedése viszont 2,2%ponttal csökkent, így most a hazai értékesítés 27,4%-át adta. Dobogós helyezett még az építőipar 10% feletti – de 0,2%ponttal mérséklődő – részaránnyal, belföldi eladásának 24,6%-os (+35,1 milliárd Ft) bővülése mellett. A hazai értékesítés adózói szempontból közepesen koncentrált: a legnagyobb egyéni adózói forgalom meghaladta a 125 milliárd Ft-ot (8%). A TOP10 áfaalanyok átlag-teljesítése 33 milliárd Ft felett volt, értékesítési volumenük a térség belföldi forgalmának több mint egyötödét tette ki (21,0%). A vármegyei üzleti forgalom kisebb hányadát adó határon túli értékesítés 1.142,4 milliárd Ft értékében változatlanul a feldolgozóipar egyeduralma érvényesül, amely az előző évben mutatkozó visszaeséssel szemben most forgalomnövekedést (+15,1%) realizált, és a teljes külpiaci értékesítésnek továbbra is döntő részét (90,7%) adta. Ezen belül meghatározó, 42%-os részarányú járműgyártás területén volt nominálisan a legnagyobb többlet (+79 milliárd Ft). Ugyanakkor a kiemelt ágazatok közül számottevően még a kereskedelem, gépELEMZÉS 10 járműjavítás kivitele (~21 milliárd Ft) gyarapodott, azonban súlya nem érte el a 6%-ot. A vármegyei külpiaci forgalom adóalanyi szinten erősen koncentrált, hiszen a legnagyobb exportőr határon túli értékesítése tette ki a teljes vármegyei összeg több mint egynegyedét (26,4%), a tíz legnagyobbé pedig mintegy háromnegyedét. A külpiaci értékesítés többségében (~79%) EU-n belüli, melynek értéke 15,5%-kal múlta felül az előző évit. Ugyanakkor az EU-n kívüli forgalom 21,9%-kal javult, így annak részarányát 0,9%ponttal, több mint 21%-ra tudta növelni. Az eredményekre az árfolyamváltozás is hatással volt, hiszen a forint az euróhoz képest 9,2%-kal, a dollárhoz viszonyítva pedig 23,0%-kal gyengült. Ez ténylegesen a kivitel volumenének a kimutatottnál alacsonyabb mértékű változását jelenti. A határon túli értékesítés alakulása a vármegyében (milliárd Ft-ban) 899,8 779,2 242,6 199,0 +15,5% +21,9% 2022. év 2021. év Közösség területén kívülre történő értékesítés Közösségen belülre történő értékesítés Vas vármegye áfaalanyainak üzleti forgalma az áfabevallások alapján 2022-2023. I. félévben Határon túli értékesítés Belföldi értékesítés 2023. I. félév 2022. I. félév 614,3 539,8 703,7 736,3 +13,8% +4,6% +8,6%
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=