2012. júliusábannyitottamegelőszörkapuitazŐrségi TermelőiPiac, azakkorhelyi kezdeményezésnek induló vásár országos ismertségűvé vált, a természeti szépségek mellett meghatározó és vendégcsalogató turisztikai attrakció. Fejlesztés, minőségbiztosítás, körkörös gazdaság – Őr Zoltánt, Őriszentpéter polgármesterét erről is kérdeztük. A helyi termelői piac létrejötte az Őrség innovációja, 2012. július 7-én indult el Őriszentpéteren. Akkor még csupán néhány sörpad, sörasztal állt rendelkezésre, 10 árus csatlakozott a kezdeményezéshez. Azóta annyira népszerűvé vált, hogy 20 nyári és 8 téli pavilont is be kellett szerezni, marketing céllal molinókat és brosúrákat készíttettünk, és minden évben igyekeztünk fejleszteni is. A jövőre nézve is vannak terveink: a piacot kísérendő különböző kulturális- és gasztroprogramokat tervezünk hétvégente, ez bővíteni fogja a kínálatot és növeli az élményfaktort, ráadásul a fogyasztói elégedettség is emelkedne. Erre vonatkozóan jövőre kezdenénk meg a fejlesztést, a szlovén-magyar határon átnyúló projektek között az Ethos Land program folytatásaként találtunk a pályázatunkhoz partnert. A termelői piac turisztikai attrakció, de a helyiek is szeretik. Hetente kétszer nyitja ki a kapuit, szombaton délelőtt és szerda délután – ez a térségbe érkező turisták miatt alakult így. Ritka, hogy a vendégek 7-10 napot töltsenek itt. Sokkal inkább jellemző, hogy 3-4 napra érkeznek, így akkor valamelyik piacnapot biztosan ki tudják használni. Büszkék vagyunk az Őrségi Termelői Piacra, mert 2012ben, amikor jellemzően ezek a piacok megyeszerte létesültek, sok helyen hamar kifulladtak. Ez nálunk nyerő és prosperáló, és ahogy annak idején az Őrségi vásár (1981-ben indult, úttörő szerepet töltött be a térségi rendezvények sorában), a termelői piac is úttörő. Szalafőn, Felsőjánosfán is követték a nemes küldetésben. Miért nemes küldetés? Gazdaságfejlesztési irány is a turisztikai attrakció mellett, méghozzá a térség természeti adottságaihoz és hagyományaihoz igazodó. Az Őrség jellegzetessége és a program emberlétékű iránya adta a lökést a létrehívásához. Itt, a nemzeti park környezetében nagyvállalkozásoknak, iparnak nincs helye. Amikor 2007-ben Rábafüzes-Heilegenkreuzban akartak volna hulladékégetőt létesíteni, ezt a területet árasztották volna el a szennyezett levegővel. Az Őrség részéről akkor én szólaltam fel, hogy itt egy nagy gyárnak van csak helye, az pedig az az oxigéngyár, amit a 60% feletti erdősültség testesít meg. De visszakanyarodva a piachoz: a kistermelőkre koncentrál, megmutatja nekik az irányt. Addig jellemző volt, hogy kiskertje volt mindenkinek, de felesleget is termeltek. A folyamat úgy kezdődött, hogy először bartereztek egymással: hagymát cseréltek tökmagolajért, burgonyát tejért stb. 2012-ben láttuk elérkezettnek, hogy hivatalos formába öntsük – így jött létre a helyi termelői piac. Hány árus van most? 2012-ben voltak 10-en, most már 30 fő körüli árus van, sőt, kézműves piaccal is kiegészült. A piacképességet az őrségi környezet is biztosítja. Az Őrség országos imázsú, magyarországi viszonylatban is közismert és szeretett helyszín, ez helyzeti előnyt is jelent. Aki idejön árusítani, az biztos lehet a dolgában. Ez lökést adott annak, hogy a háztáji kis gazdálkodást ne csak melléktevékenységként, hanem főtevékenységként lehessen űzni. A jövő útja: manufakturális jelleggel működő pici termelői üzemek, bemutató helyszínek, ez virágzik jelenleg is. És ennek van egy kézműves lába is a helyi termelői láb mellett. Mindkét piacnapon van termelői és kézműves piac is? Igen, bár helyileg picit el van különítve. A külső körön vannak a helyi termelők, ők kör alakban vannak elrendezve – mint a kerekasztal lovagjai, a belső körbe 11 éves sikertörténet az őrségi innováció 78 INNOVATÍV VÁROSOK a kézműveseinket telepítjük. Közösségi helyszínné is avanzsált a piac, szeretnek a kilátogatók ott megpihenni, beszélgetni. Erre reagálva pihenő kapacitást is létesítettünk a kör belsejében: padokat, asztalokat, 5 méteres fesztávú napernyőket helyeztünk el. Honnan jöhetnek a piac árusai? A termelői piac szabályaira vonatkozóan 40 km-es sugarú körön belülről, illetve a megye területéről. Mindenféle árufajtával lehet itt találkozni, az autentikus őrségi termékeket elérik a vásárlók: tökmagolajat, lekvárokat, szörpöket, pálinkákat. Lehet itt vásárolni húsárut is. Jó, ha versenyhelyzet alakul ki, de ügyelni kell, hogy azonos profilú termékből ne legyen túl sok. Olyannyira sikeres egyébként a termelői piac, hogy már várakozók is vannak, mert annyi helyünk nincs, ahányan jönnének. Tervezzük, hogy a piachoz vezető utat leaszfaltozzuk, és egy 1000 négyzetméteres, térkövezett terület kialakításával újítjuk meg a helyszínét. Emellett 30 új pavilont is szeretnénk beszerezni, és ha ezek mind megvalósulnak, akkor minden feltétel adott ahhoz, hogy az őrségi termelői piac továbbra is olyan sikersztori maradjon, mint az elmúlt 11 évben. A piaccal kapcsolatban felmerül a kérdés: a térségben megvalósul a körkörös gazdaság? Impulzusok vannak, de mérések nincsenek erre vonatkozóan. A piacot a helyiek is előszeretettel látogatják és kedvelik, bár elmondható, hogy a turisztikai láb erősebb. Egész évben működik, a szezonalitás egyre kevésbé jellemző. Eleinte április-szeptember között volt igazán népszerű, ma azonban már télen is érkeznek az Őrségbe turisták. Elmondható, hogy a keresleti piaci hatás érvényesül a piacon, a kezdeti lendületet is ez adta, és vannak termékek, amelyeket előre kell foglalni – ilyen például a húsáru. Emellett felmerült az őrségi termék védjegy ötlete, az őrségi értéklánc alapú gazdaságmegteremtése a helyi szereplőkkel. Látszik, hogy az Őrség nevével kön�- nyebben piacképes egy termék, ezért minőségbiztosítási rendszert kell beépíteni, amivel azt tudjuk jelezni, hogy helyben, saját produktummal találkozik a vásárló. Különböző fokozatokat lehetne szerezni: arany, ezüst, bronz. Ez a termelőket is ösztönözné, és nem utolsó sorban marketing értéke is lenne. Egyszer eljön ennek is az ideje, egyelőre viszont nehéz differenciálni. Aki ide érkezik, azt gondolja, hogy ezeknek a kívánalmaknak (helyi, eredeti stb.) minden termék megfelel, ezért szükséges a minőségbiztosítás, kellenek a garanciák. A helyi termelők és az önkormányzat között jó a kapcsolat? Jó a kapcsolat, a termelői piac indulásakor rendszeresen voltak találkozóink is. A problémákra nyitottak vagyunk, sőt, elébe is megyünk ezeknek a kérdéseknek. Nem kell biztatni minket, hogy figyeljük a pályázatokat, hogy segítsünk.
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=