Nagyon tág fogalom a fenntartható innováció – kezdi beszélgetésünket Tóth Balázs, Vasvár polgármestere. Az innovációnak eleve azt a célt kell szolgálnia, hogy a folyamatok gyorsabban, hatékonyabban valósuljanak meg, és ez nyilvánvalóan fenntartható kell legyen. Hiszen ha nem fenntartható, nem is innováció. Erősíteni a városhoz tartozás élményét Az önkormányzat alapvetően közszolgáltatást kell, hogy biztosítson, de a kapcsolódó társadalmi innováció is hangsúlyos – teszi hozzá a polgármester. Minden önkormányzat próbálja erősíteni a városhoz tartozás érzését lakosaiban. A „születések fája” is ilyen célú kezdeményezés Vasváron. Az önkormányzat a domonkos kolostor melletti falsorra 10 kovácsoltvas rózsabokrot készíttetett, melyre az adott évben született gyermekek neve kerül fel gravírozott fémszívek formájában. De nem csak születéskor gondolnak a lakosokra. A 8. osztályos vasvári diákok közül a legjobb 3 teljesítménnyel végző tanuló 1-1 laptopot kap a várostól, elismerve ezzel az általános iskolai 8 év kiemelkedő eredményét. Hasonló kezdeményezés a vasvári fürdőbe szóló ingyenes belépő a sportegyesületek tagjainak. Az intézkedésekkel céljuk, hogy közös élményt szerezzenek a fiataloknak, a sportban a közös felelősség érzését és az összetartozás élményét erősítsék, amelyet később is hasznosíthatnak. A kisebb közösségek igényeire is igyekeznek nagy hangsúlyt fektetni: a szezonálisan működő fürdőben az önkormányzat aquafitness oktatót biztosít heti egy alkalommal (ingyenesen a fürdő látogatói számára). A városban sokan rendelkeznek zártkerttel, ahol jellemzően szőlőt művelnek. Számukra újszerű szolgáltatásként egy, a város által finanszírozott borász tart havi rendszerességgel konzultációs lehetőséget az érdeklődőknek. Remélik, hogy akár egy civil szervezet is kifejlődhet a kezdeményezésből, valamint hogy a vasvári borászok munkájának utánpótlása is biztosítva lesz. A civil szervezetek jelenléte nagyon erős Vasváron, a programszervezésnél számít rájuk a városvezetés. Akár a helyi horgászok, a természetjárók, de a tűzoltóság is nagyon aktív közösségszervezés tekintetében. A kulturális programszervezésért nagyrészt a Nagy Gáspár Művelődési Központ a felelős, de nagyon aktív ezen a területen a Vasvár Népfőiskola is. Korszerűen a digitális világban A digitális korszerűsítést is szem előtt tartják Vasváron. Az online ügyintézésben komoly előrelépések történtek, a városban szinte minden ügytípus intézhető online. Ehhez kapcsolódóan nem feledkeztek meg a felhasználókról sem: az időseknek több képzést is szerveztek, hogy akár a hétköznapokban, akár a közösségi platformokon megerősítsék a tudatos és megfelelő digitális eszközhasználatot, korábban laptopok beszerzésével is támogatták a rászorulókat. Ezen kívül megújult a város honlapja, korszerűbb, felhasználóbarát lett, és még hangsúlyosabb szerepet kapott a városimázs. Innováció a technológiában: geotermikus fűtés Vasvár egy különlegességgel is büszkélkedhet: már a 70es évektől kezdve egy termálkútból termelve termálvízzel fűtöttek egy-két épületet. 2015-ben pályázati forrásból tovább bővítették ezt a geotermikus fűtési rendszert, a már meglévő mellé még egy termálkutat fúrtak. (Vasváron 85 fokos termálvizet tudnak termelni közel 2500 méter mélyről). A fejlesztéssel a távfűtési rendszerhez csatlakozott épületek földgázfogyasztását váltották ki a helyben feltárható termálvíz energiájával. A távfűtéses lakásokon túl ezzel fűtik egyébként az önkormányzati intézményeket is: bölcsődét, a szociális alapellátót, egészségházat, könyvtárat, művelődési házat és a városházát is helyett a bölcsődét, a szociális alapellátót, az egészségházat, a könyvtárat, a művelődési házat és a városházát is. A közszolgáltatási feladatokon túl a társadalmi innováción van a hangsúly Tóth Balázs A tudatos tervezésnek köszönhetően energetikai szempontból szinte minden önkormányzati épületet korszerűsítettek, de a történelmi hagyományok őrzését is legalább ennyire fontosnak tartják Jánosházán, Vas vármegye legfiatalabb városában. A jövőre nézve pedig számos ötlet mégmegvalósításra vár. Kiss András polgármester adott magazinunknak interjút. INNOVATÍV VÁROSOK 78 Milyen fenntarthatósággal kapcsolatos vagy innovatív intézkedések történtek Jánosházán? A világot nézve szerintem a fenntarthatóság kérdésének kiindulópontja az önkormányzat energetikai állapota. Szinte minden önkormányzati épületen tudtunk energetikai korszerűsítést megvalósítani az elmúlt években. Felújítottuk a városházát, a könyvtárat, az óvodát, bölcsődét és általános iskolát, valamint a központi konyhát is. Az épületekben megtörtént a falak hőszigetelése, nyílászárót cseréltettünk. Szinte mindenhova napelemet tudtunk tenni, egyedül a kultúrházon nincs napelemes rendszer. A másik innováció szintén energetikai beruházás lenne. Korábban a vállalkozásomban megújuló energiákkal foglalkoztam. A városra vonatkozóan is van egy ötletem. Szeretném, ha Jánosházán szennyvíziszapra épülő, a szennyvíziszapból biogáz előállításával tudnánk alternatív módon energiát előállítani, ezt elektromos áram termelésére és hőszállításra is lehetne hasznosítani. A jánosházi szennyvíztisztítóba a körülöttünk lévő 5 település szennyvize is bekerül, tehát alapanyag lenne bőven. Egyelőre azonban hiányzik a beruházáshoz szükséges tőke és partner. Úgy gondolom, hogy minden városban lenne létjogosultsága egy ilyen alternatív energiaforrásnak, hiszen a szennyvíz mennyisége kiszámítható és tervezhető, a szakemberek is megvannak a működtetéshez, csak a forrás hiányzik. Kulturális fejlesztésre azonban volt példa. Jánosházán minden Batthyány Lajosról szól. Utcát neveztek el róla, de az iskola és a művelődési központ és könyvtár is róla kapta a nevét. Sokan nem tudják, de szomorú jelentőséggel bíró esemény történt itt 1849. áprilisában. A városháza mellett álló, mára már felújított fogadó épületből akarták gróf Batthyány Lajost kiszabadítani, itt hangzott el a miniszterelnök úr utolsó beszéde. (A gróf végül Pesten halt mártírhalált 1849. október 6-án, amikor Aradon kivégezték a szabadságharc 13 dicső tábornokát. – a Szerk.) Korábban csak emléktábla jelezte emlékét, ezért Bálint János fafaragó a felkérésemre faragta meg a Batthyány szobrot 2017-ben. Később pályázati forrásból a 13 vértanú szobrát is megfaragtattuk, a szoborparkot 2022-ben avattuk fel. Ez egy kreatív kezdeményezés volt, amely megvalósulhatott, és őrzi a történelmi hagyományokat. Igen. Ha innovációra gondolunk, sokszor csak a technológia jut eszünkbe, holott ez lehet bármi: életmód, kultúra. Mi kell Ön szerint ahhoz, hogy egy ötlet sikeres legyen? Két fajta innováció van. Amit meg tudok csinálni magam, és amihez tőke kell. De az alapja az ötlet. Maga az innováció és az elkötelezettség. Ahova tőke kell, oda a megvalósításhoz szakemberek kellenek, a beruházáshoz források, akár pályázatok. Vannak terveink a jövőre nézve is. Van egy várunk, amit szeretnénk felújítani, és akkor a hagymakupolás várkastély és az aradi vértanúk szoborparkja együtt már vonzó turisztikai célpont lehetne a környékre látogatók körében. A felújításhoz azonban még keressük a forrást. Visszakanyarodva a fenntarthatósághoz, mennyire fontos ez a lakosság számára? Kritikus a lakosság velünk szemben. Ha magas a fű, letörik egy faág, azt jelzik. Jánosházán 10 hektár zöldterület van, amit karbantartunk. A parkjainkba szeretnek kilátogatni a lakosok, jó a levegő. Új fákat ültettünk, az élhető település pályázaton is indultunk – szem előtt tartjuk az élhető környezet megőrzését. „Az innováció alapja az ötlet és az elkötelezettség”
RkJQdWJsaXNoZXIy MjIzNzg=