A GKI Gazdaságkutató által – az EU támogatásával – végzett felmérés szerint szeptemberben az üzleti szféra és a fogyasztók kilátásai is csak nagyon enyhén omlottak augusztushoz képest. Így a GKI konjunktúraindexének értéke a statisztikai hibahatáron csökkent. Sem a cégek foglalkoztatási tervei, sem a gazdálkodási környezet kiszámíthatósága nem változott. Az üzleti szféra áremelési tervei szerényen csökkentek, ugyanakkor a lakosság inflációs várakozása 18 havi csúcsára emelkedett.
Az első őszi hónapban nem változtak jelentősen a hazai üzleti szféra várakozásai. A GKI üzleti bizalmi index – július és augusztus után – szeptemberben is csak hibahatáron belül csökkent a megelőző hónaphoz képest. Szeptemberben csak a kereskedelemben romlottak érdemben a kilátások, a másik három ágazatban nem következtek be jelentős változások. Továbbra is az éptőiparból érkeznek a leginkább kedvezőtlen jelzések. Az iparban a rendelésállomány értékelése határozottan, a saját termelésű készletek megítélése enyhébben romlott, viszont a következő három hónapra vonatkozó termelési kilátás érezhetően javult. Az építőiparban a rendelésállomány értékelése romlott, míg a foglalkoztatási várakozások kedvezőbbé váltak. A kereskedelemben az előző három hónap üzletmenetével való elégedettség és a készletek értékelése enyhén, a következő három hónapban várható megrendelések értékelése számottevően romlott. A szolgáltató ágazatban egyik tényező esetében sem következett be jelentős elmozdulás az előző hónaphoz képest.
A vállalkozások foglalkoztatási hajlandósága szeptemberben lényegében nem változott augusztushoz képest. S nem sokat módosult a gazdálkodási környezet kiszámíthatóságának megítélése sem. Az áremelési tervek csak nagyon szerény mértékben csökkentek.
A GKI fogyasztói bizalmi index – a januári-februári jelentős kilengés után – a március-szeptemberi időszakban alig változott. Az index az aktuális hónapban a statisztikai hibahatáron belül csökkent augusztushoz képest. E mutató alakulásának elsődleges mozgatója az, hogy a nagy értékű fogyasztási cikkekre elkölthető saját pénz megítélése szeptemberben az előző havival összehasonlítva érezhetően romlott. Ugyanakkor az elmúlt 12 hónapban tapasztalt saját pénzügyi helyzetet, a következő 12 hónapra vonatkozót pénzügyi kilátást, illetve az ország következő egy évben várható gazdasági helyzetét stagnálónak értékelték. A lakosság inflációs várakozása szeptemberben meglehetősen magasra emelkedett, ezzel e mutató 18 havi csúcsára jutott fel. A munkanélküliek számának várható alakulását illető kilátás 5 havi csúcsra emelkedett.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az Európai Bizottság módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem, az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság (a fogyasztók) várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a fogyasztói bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.
Az üzleti bizalmi index az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató bizalmi index súlyozott átlaga. Az ipari bizalmi index a vállalkozások rendelésállományának és készleteinek megítélése, valamint a termelési várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból adódik. Az építőipari bizalmi index a rendelésállomány megítélése és a foglalkoztatási várakozások átlaga. A kereskedelmi bizalmi index az üzletmenet és a készletszint megítélése, illetve a forgalmi várakozások átlaga. A szolgáltatói bizalmi index az üzletmenet megítélése, illetve a forgalmi és foglalkoztatási várakozások átlaga.
A fogyasztói bizalmi index a háztartások pénzügyi helyzetének megítélését az elmúlt 12 hóban, a pénzügyi kilátásokat a következő 12 hónapra vonatkozóan, az ország gazdasági helyzetének várt alakulását, illetve a tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kilátásokat firtató kérdésekre adott válaszokból számított egyenleg-mutatók számtani átlaga.
A GKI szezonálisan kiigazított adatokat közöl, azaz a megfelelő matematikai módszerrel kiszűri a szezonális hatások – például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés – okozta eltéréseket.