Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elkészítette az építésgazdaság hatékonyságjavítását, teljesítménynövelését és az épített környezet fenntartható fejlesztését célzó középtávú stratégiát.
Hazánkban az építőipar a nemzetgazdaság 8 kiemelt gazdasági ágának egyike. A 2008-2009-es válság igen érzékenyen érintette a szektort, és bár az elmúlt években jelentős bővülés tapasztalható, de új kihívásokkal kell szembenéznie az ágazatnak. Ebben a folyamatban a koronavírus-járvány okozta nehézségek is innovatív, modern technológiákat és fenntarthatóságot előtérbe helyező megoldásokat kívánnak az építésgazdaság szereplőitől – nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is.
Az építőipar és az építőanyag-ipar kiemelt uniós és nemzetgazdasági jelentőségére figyelemmel a kormányzat jelen stratégiában az ágazati problémákra és igényekre reflektálva fogalmazza meg azokat a javaslatokat, amelyek az épített környezet minőségi fejlesztését, fenntarthatóságát és az ágazat hatékonyságát, termelékenység-javulását, stabilitását – és ezáltal a magyar munkahelyek megtartását, a magyar családok életszínvonalának megőrzését és javulását szolgálják.
Összességében elmondható, hogy az ágazat elaprózott szerkezete a termelékenység ellen hat, sőt uniós összehasonlításban a vállalkozások számának csökkentése indokolt.
Az ágazat kiemelt nemzetgazdasági szerepet tölt be, mégis, az elhibázott privatizáció miatt hazánkban az építési alapanyag iparban, az építőiparral szemben, a külföldi tulajdonú vállalkozások töltik be a központi szerepet. A kibocsátás 70 százaléka származik külföldi többségi tulajdonban lévő vállalkozásoktól, míg a hazai vállalkozások a kibocsátás 30 százalékát adják. A hazai tulajdonú vállalkozások saját kibocsátásukat nagyobb arányban exportálják, mint a külföldi tulajdonban lévő vállalkozások. Az a helyzet állt elő, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások dominálják a magyar piacot, míg a hazai vállalkozások inkább exportra termelnek.
Az ágazatból évente kb. 30-40.000 munkavállaló hiányzik, a szakképzett és magasan kvalifikált munkaerő-hiány általánosnak mondható. A szak- és felnőttképző intézmények illetve szakmai szervezetek információi szerint beszélhetünk ún. hiányszakmákról, amelyek közül a legfontosabbak: villanyszerelő, ács, kőműves és hidegburkoló, központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő, asztalos, festő, mázoló, tapétázó, bádogos, szárazépítő, víz-, csatorna-és közmű-rendszerszerelő, de ugyanígy hiány van projekt- és beruházás menedzserből, műszaki ellenőrből és digitális kompetenciákkal rendelkező szakemberekből.
A jelenleg képzésben lévő szakember nem fedezik ezt az igényt.
A szakiskolákból jelenleg kikerülő fiatalok kevésbé tájékozottak az alkalmazott, korszerű építőanyagok jellemzői illetve a modern tervezési és kivitelezési folyamatok kapcsán.
A munkaerő-hiány másik fő oka a tartós külföldi munkavállalás. Évente kb. 110.000 potenciális magyar építőipari munkavállaló dolgozik külföldön. Az elmúlt években közel 100.000 fő képzetlen munkaerőt szívott fel az ágazat.
Az elvándorlás hátterében a bérezési viszonyok a leginkább meghatározóak. A fekete- és szürkefoglalkoztatás felszámolása, a hatósági ellenőrzési és ösztönző-rendszer megújítása segítheti az ágazat munkaerő-megtartó képességének javítását. A szakiskolákból jelenleg kikerülő fiatalok kevésbé tájékozottak az alkalmazott, korszerű építőanyagok jellemzői illetve a modern tervezési és kivitelezési folyamatok kapcsán.
A technológiai fejlődésnek köszönhetően az építésgazdaságban is átalakulnak a munkakörök, a legalacsonyabb szinten is szükség van magas szintű technológiai ismeretekre és digitalizációs készségekre (automatizáció, robotizáció).
A meghatározó innovációk ágazati elterjesztésének egyik leghatékonyabb eszköze a demonstráció és szemléletformálás. Az építőipari konferenciák, kiállítások, innovációs versenyek, és célcsoport-specifikus kiadványok, közlemények, útmutatók jelentősége nagyon nagy. Fontos, hogy az értéklánc minden szereplőjének ismeretbővítésére van szükség ezen a területen.
A teljes dokumentumot ITT tudja megtekinteni és letölteni!
Forrás: https://kormany.hu/