A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a tervek szerint a hónap végéig kiírja az első, legalább 700 MW kapacitásra vonatkozó pályázatát. Ezt a következő négy évben további 400 MW-os bővítés követi majd.
A pályázatok benyújtására rendkívül szoros határidők érvényesek, mivel a beruházások hátterét részben az EU Helyreállítási Alapja (RRF) biztosítja.
Az elektronikus pályázatok benyújtása 2026. szeptember 1. és 18. között lesz lehetséges, míg az eredményhirdetés legkésőbbi határideje 2026. december 2.
A kiírás feltételei alapján a kormány egyértelműen a nagyobb léptékű, ipari méretű beruházásokat ösztönzi, a pályázóknak legalább 15 MW szélerőművi teljesítményt és minimum 15 MVA betáplálási igényt kell vállalniuk.
A beruházások átláthatóságát és a helyi közösségekkel való együttműködést egy egyedi szabályozással kívánják javítani: előnyt élveznek azok a projektcégek, amelyek vételi jogot (opciót) ajánlanak fel tulajdonrészük legfeljebb 30 százalékára egy kijelölendő állami vállalat vagy az érintett önkormányzat részére.
A vállalkozási kedv növelése érdekében a szabályozás több ponton is enyhült:
- Az ajánlati és teljesítési biztosítékok készpénz helyett bankgaranciával is igazolhatók.
- Enyhítették a tender érvénytelenítési feltételeit: az eddigi 10 százalék helyett immár a pályázók felének kizárásáig érvényes maradhat az eljárás.
- Ugyanakkor a hatóságok a jövőben szigorúbban fogják számon kérni a projektek tényleges fizikai megvalósítását.
25 járás
Az adminisztratív terhek csökkentésére a kormány az eddigi nyolc helyett 25 könnyített térséget (járást) jelöl ki. Ezeken a területeken a megújuló erőművek környezetvédelmi engedélyezésének határideje 30 napra, az építési engedélyezésé pedig 20 napra rövidül, míg a már folyamatban lévő eljárásoknál legfeljebb 50 napos ügyintézési időt rögzítenek.
Huszonöt járásban jelöltek ki könnyített térségeket:
az Aszódi, Bácsalmási, Dunaújvárosi, Enyingi, Gyöngyösi, Győri, Kisbéri, Kiskunhalasi, Komáromi, Körmendi, Kőszegi, Monori, Mosonmagyaróvári, Nagykanizsai, Oroszlányi, Pécsi, Sárbogárdi, Sárvári, Soproni, Székesfehérvári, Szombathelyi, Várpalotai, Vasvári, Zalaegerszegi és a Zalaszentgróti járás.
A könnyítések kijelölése során mérlegelték a hálózati csatlakozási adottságokat, valamint a honvédelmi és természetvédelmi szempontokat. Az enyhítések nem vonatkoznak a Natura 2000 területekre, a védett természeti övezetekre, a kiemelt tájvédelmi és világörökségi helyszínekre, a védett madár- és denevérfajok élőhelyeire, valamint a katonai területekre és azok védőövezeteire.
Rendszerszintű megközelítés
Az új energetikai stratégia hangsúlyozza, hogy a szélenergia integrálása nem elszigetelten történik. A kormány fejlesztési terveinek elengedhetetlen részét képezi a hazai energiatároló kapacitások bővítése, az okosmérők és fogyasztásvezérlő rendszerek népszerűsítése, valamint a villamosenergia-hálózat átfogó fejlesztése is.
A májusi kormányváltás és az új kabinet megalakulása után elsődleges prioritássá vált a mintegy 16 milliárd eurónyi uniós forrás hazahozatala, amelynek egy része kifejezetten az energiarendszer korszerűsítésére áll rendelkezésre. A kormány terve, hogy 2030-ig összesen 4 GW szélerőmű-kapacitást építsenek be a hálózatba, ami a jelenlegi szint több mint tízszerese (és a paksi atomerőmű teljesítményének duplája). A hálózatfejlesztésre és korszerűsítésre a kabinet 1,5 milliárd eurót (mintegy 540 milliárd forintot) különít el az uniós forrásokból.