Az európai gazdaság továbbra is ellenálló a kihívásokkal teli globális környezetben. 2023 első negyedévében az alacsonyabb energiaárak, az ellátási nehézségek enyhülése és az erős munkaerőpiac mérsékelt növekedést eredményezett, eloszlatva a recesszióval kapcsolatos félelmeket.
A vártnál jobb évkezdésnek köszönhetően az uniós gazdaság 2023-as növekedési kilátásai elérték az 1,0%-ot (szemben a téli időközi előrejelzés szerinti 0,8%-kal), 2024-ben pedig 1,7%-os növekedés várható (szemben a téli előrejelzés szerinti 1,6%-kal). Az euróövezetre vonatkozó, felfelé történő módosítások hasonló nagyságrendűek: 2023-ban 1,1%-os, 2024-ben pedig 1,6%-os GDP-növekedés várható. A tartós maginfláció miatt az inflációra vonatkozó előrejelzés a télihez képest szintén felfelé módosult: az euróövezetben 2023-ban várhatóan 5,8%, 2024-ben pedig 2,8% lesz.
A magyar gazdaság a magasabb energiaárak és a monetáris megszorítás elhúzódó hatása következtében 2022 második felében recesszióba került. A beruházások visszaestek, miközben a fogyasztás csökkent és az export növekedése is lassult. A reál-GDP 2022 negyedik negyedévére az előző negyedévhez képest 0,4%-kal csökkent, és a havi mutatók 2023 első negyedévére további csökkenést valószínűsítenek. A GDP éves növekedése az előrejelzés szerint a 2022-es 4,6%-ról 2023-ban 0,5%-ra esik vissza, majd 2024-ben az energiahordozók alacsonyabb árának és a várható dezinflációnak köszönhetően 2,8%-ra emelkedik.
A harmonizált fogyasztói árindex alapján mért infláció 2023 első negyedévében 25,9%-on tetőződött, miután 2022 decemberében megszűnt az üzemanyagok árplafonja. Az inflációs ráta a következő negyedévekben várhatóan csökkenni fog a bázishatások, az alacsonyabb nyersanyagárak, a közelmúltbeli árfolyamerősödés és a gyenge fogyasztói kereslet miatt. Az éves átlagos inflációs ráta a 2022-es 15,3%-ról 2023-ban 16,4%-ra nő, majd 2024-ben 4,0%-ra esik vissza. Az előrejelzés azon a feltételezésen alapul, hogy az egyes alapélelmiszerekre vonatkozó árplafont a kormány 2023 júniusánál tovább nem hosszabbítja meg, és a lakossági közműdíjak nem változnak.
A költségvetési hiány 2022-ben továbbra is magas volt: a GDP 6,2%-át tette ki, ami az energiaválságból és a világjárványt követő expanzív fiskális politikából származó nyomásnak tudható be. 2023-ban a hiány várhatóan 4,00%-ra csökken az ideiglenes ágazati és extraprofitadóknak (amelyek 2023-ban a GDP 1,5%-ának feleltek meg), valamint a magas infláció által előidézett erőteljes bevételnövekedésnek köszönhetően. Bár az energiaintézkedések előrejelzett költsége alacsonyabb, a makrogazdasági kilátások pedig javulnak, 2024-ben továbbra is magas, a GDP 4,4%-ának megfelelő szintű hiány várható.
További információk:
- a teljes sajtóközleményHU•••
- A Magyarországra vonatkozó előrejelzésEN••• (angolul)