Egy valódi segítséget nyújtó állami bértámogatási program látszólag rengeteg pénzbe került volna - hacsak nem nézzük meg, mi másra jutottak még milliárdok a Gazdaságvédelmi alapból. GKI-elemzés.
360 milliárd kellett volna az 1. hullámban
A COVID-19 vírus gazdasági hatásai Magyarországon is jelentősek voltak, már az első hullám során több százezer munkahely került veszélybe, illetve szűnt meg. Ennek ellenére a kormány csak visszafogott bértámogatási politikát alkalmazott, amivel – időlegesen – 226 ezer munkahelyet védett meg, nettó közel 50 milliárd forintból. Ez rendkívül kevés ahhoz képest, hogy legalább 835 ezer foglalkoztatott dolgozott a vírushelyzet által leginkább sújtott 29 ágazatban - írja friss elemzésében a GKI.
Ha Magyarországon minden érintett munkavállaló bérköltségének 80 százalékát 3 hónapra állta volna a költségvetés, akkor a teljes nettó költségvetési kiadás 360 milliárd forint lett volna, ami soknak tűnhet (a GDP közel 1 százaléka).
Azonban a „Gazdaságvédelmi alap” kiadásai jelentős részének semmi köze nem volt a valóságos gazdaságvédelemhez (például a Budapest-Belgrád vasútvonal vagy az atlétikai stadion), vagyis lett volna pénz egy gálánsabb bértámogatási programra is (ahogy pl. Ausztriában, ahol a bérköltség 70 százalékát támogatják).
A 360 milliárd forintos költségvetési kiadást mérsékelte volna az is, hogy a fogyasztás kevésbé esett volna vissza (így többlet áfa- és egyéb bevételt jelentett volna), illetve nem kellett volna több munkanélküli ellátást nyújtani (ez utóbbi kb. 50 milliárd forintot tehetett ki).
Kép forrása: GKI
A második hullám 80 százalékos bértámogatása 65 milliárdból meglenne
A második hullám során a gazdaság már jobb helyzetben van, mivel nem lépett életbe teljes kijárási tilalom és az üzletek is nyitva tarthatnak. Ennek ellenére jelenleg is vannak olyan ágazatok, ahol a bevételek jelentősen apadtak. Ilyen a szálláshely-szolgáltatás/vendéglátás vagy a szórakoztatóipar és a kiskereskedelem egyrésze, ahol jelentős volt a visszaesés.
A 10 leginkább sújtott ágazat közül a kormány jelenleg havi 5 milliárd forinttal a turizmus/vendéglátás dolgozóinak egy részét támogatja, és őket is csak a bruttó bérük 50 százalékával. Ez az összeg nem elegendő még az ágazatban dolgozók munkahelyeinek a megmentésére sem, nem beszélve a további 8 veszélyeztett ágazatról. Ha a bérköltség 80 százalékát 3 hónapig az állam magára vállalná ezekben az ágazatokban, akkor ez nettó 65 milliárd forint kiadást jelentene a költségvetésnek.
Vagyis 425 milliárd forintból meg lehetett volna őrizni az összes „érzékeny” munkahelyet 2020-ban. Ez a „gazdaságvédelemre” fordított 2020-as kiadások 20 százalékát sem érte volna el
- írja a GKI.