A vállalatok akkumulátoros energiatárolóval csökkenthetik villanyszámlájukat, és az árampiacon is bevételhez juthatnak. Ehhez a fogyasztást, a termelést és az árakat figyelő vezérlésre, valamint a kereskedést végző aggregátorra van szükség, derült ki a 2026-os ÖKO-EXPO-n Szendrő Ákosnak, az Innovart Energia Kft. ügyvezetőjének előadásából.
Szendrő Ákos az ipari energetikai beruházásokra és hálózatfejlesztésre specializálódott Innovart Energia Kft. alapító-ügyvezetője. Cégével komplex vállalati energetikai projekteket – ipari méretű fotovoltaikus rendszereket és akkumulátoros energiatárolókat (BESS) – valósít meg a tervezéstől a kulcsrakész kivitelezésig. Gyakorlati megközelítésével arra fókuszál, hogyan válhat egy termelővállalat pusztán passzív villamosenergia-fogyasztóból hálózati rugalmasságot és valós költségmegtakarítást realizáló, aktív energiagazdálkodóvá.
Az energiatároló üzleti eredménye attól is függ, mikor töltik fel, mikor használják fel a benne lévő áramot, és mennyire tudják a működését a villamosenergia-rendszer igényeihez igazítani. Szendrő Ákos „Az energiafogyasztóból energiagazdálkodó vállalkozás – ipari energiamenedzsment a gyakorlatban” című előadásában azt mutatta be, hogyan kapcsolható össze a vállalat saját energiaellátása az árampiaci lehetőségekkel.
Az ipari napelemes rendszereket és energiatárolókat kivitelező cég vezetője szerint a hálózati rugalmasságnak már pénzben kifejezhető értéke van. A vállalkozás úgy is bevételhez juthat, hogy meghatározott keretek között változtatni tud azon, mennyi áramot vesz fel a hálózatból.
Mit csinál az aggregátor az árampiacon?
Az aggregátor több kisebb fogyasztó, termelő és tároló lehetőségeit fogja össze, és ezekkel együttesen jelenik meg a piacon. A vállalatnak így nem saját magának kell lebonyolítania a kereskedést: ezt az aggregátor algoritmusok segítségével végzi. Szendrő Ákos szerint az aggregátorok jellemzően sikerdíjas alapon működnek: az aggregátor az elért eredményből levonja a jutalékát, a fennmaradó részt pedig elszámolja a résztvevőkkel.
Két különböző piaci lehetőséget használ ki. A HUPX árampiacon az eltérő időpontok árai közötti különbségre épít: a tároló az olcsóbb időszakban feltölthető, a benne lévő energia pedig a drágább órákban használható fel. Így a vállalatnak kevesebb áramot kell a magasabb áron megvásárolnia.
A MAVIR szabályozási piacán azt a képességet értékesíti, hogy a rendszer a tervezett működéséhez képest változtatni tud az áramfelvételén. Az előadás szerint itt a rendelkezésre állásért kapacitásdíj járhat, a kapacitás tényleges igénybevétele pedig további energiadíjat jelenthet.
A szabályozási piacon való részvétel ráadásul sok esetben nem csupán szabadon választható üzleti lehetőség: a hatályos villamosenergia-törvény szerint a középfeszültségű hálózatra csatlakozó, 200 kilowattnál nagyobb teljesítményű ipari akkumulátort működtető cégek számára kötelező felajánlani a tároló távszabályozási képességét a rendszerirányítónak. A vállalatok ezt a jogszabályi előírást a legegyszerűbben és legbiztonságosabban éppen az aggregátorokon keresztül tudják teljesíteni.
Visszatáplálás nélkül is értékesíthető a rugalmasság
A bemutatott, visszatáplálás elleni védelemmel ellátott rendszer nem ad ki áramot a közcélú hálózatra. A helyben felhasznált energia mennyiségének és időzítésének változtatásával azonban szabályozási szolgáltatást nyújthat.
Szendrő Ákos ezt úgy fogalmazta meg: „nem úgy, hogy effektív energiát tesz ki a hálózatra, hanem úgy, hogy tervezethez képest kevesebb energiát vesz le a hálózatról”.
Ha a vállalat a tervezettnél több áramot használ fel az akkumulátorból, ugyanennyivel csökkentheti hálózati vételezését. Ez a rendszerirányító számára felszabályozási értéket jelent. Az ellenkező irányú változtatás is lehetséges: ha van még szabad hely az akkumulátorban, töltéssel növelhető a hálózatból felvett energia.
Az aggregátor tehát a fogyasztás és a tárolás módosíthatóságával is kereskedik. Ennek határait a telephely saját energiaigénye és a berendezések lehetőségei szabják meg.
Az energiamenedzsment-rendszer előre megtervezi a tároló működését
A helyi berendezéseket az EMS, vagyis az energiamenedzsment-rendszer hangolja össze. Az előadásban bemutatott megoldás időjárási és árampiaci adatokból, valamint a fogyasztás mesterséges intelligenciával támogatott előrejelzéséből dolgozik. Ezek alapján megtervezi az akkumulátor másnapi működését.
A helyi érdek elsőbbséget élvez: a napelemes felesleg eltárolására például helyet kell biztosítani az akkumulátorban. A vezérlésnek azt is figyelembe kell vennie, mikor lesz szükség az eltett energiára a vállalat működéséhez.
A folyamat három lépésből áll:
· Elkészül a helyi terv: mikor termelhet a napelem, mennyit fogyaszthat az üzem, mikor töltsön és mikor merüljön a tároló.
· A rendszer kijelöli a mozgásteret: mennyivel lehet eltérni ettől a tervtől a helyi igények sérelme nélkül.
· Az aggregátor értékesíti a felajánlható rugalmasságot: az EMS átadja neki az adatokat, majd fogadja és végrehajtja a működési utasításokat.
Az előadó hangsúlyozta: a külső beavatkozásra felajánlható tartományt a fogyasztás és a napelemes termelés figyelembevételével kell meghatározni, „anélkül, hogy a lokális érdekek sérülnének”.
Négy módon hozhat hasznot az ipari energiatároló
A tároló egyik feladata a különben elvesző napelemes termelés hasznosítása. Ha a telephely nem táplálhat vissza, és pillanatnyilag nem tudja elfogyasztani a megtermelhető energiát, a napelemes rendszert korlátozni kell. Az akkumulátor ezt az energiát későbbi felhasználásra eltárolhatja. Az előadás szerint ezzel a kiváltott hálózati vásárlás energiadíja és rendszerhasználati díja is megtakarítható.
A második lehetőség a MAVIR szabályozási piacán elérhető bevétel, a harmadik pedig az olcsóbb és drágább időszakok közötti árkülönbség kihasználása. Utóbbi tőzsdei árat követő szerződésnél közvetlenül csökkentheti a beszerzési költséget. Fix áras szerződés esetén az előadó szerint a kedvezőbb fogyasztási profil a következő szerződéskötéskor teremthet lehetőséget alacsonyabb árra.
A negyedik funkció a fogyasztási csúcsok mérséklése. A kiugró teljesítményigény egy részét ilyenkor az akkumulátor fedezi, ami lehetővé teheti a hálózatról lekötött teljesítmény csökkentését.
Milliós profit is elérhető
Szendrő Ákos bemutatott példájában egy évente körülbelül 2 gigawattóra, azaz 2 millió kilowattóra áramot fogyasztó telephelyen egy 0,5 megawatt teljesítményű, 1 megawattóra tárolókapacitású akkumulátor évi 20–25 millió forint hasznot termelhet. Ez a tároló a megadott teljesítményen kétórányi energiamennyiséget képes tárolni.
Az előadó hangsúlyozta, hogy ez az összeg 2025-ös referenciaadatokon alapul. A HUPX-piaci árkülönbségek kihasználásából származó megtakarítást, valamint a MAVIR szabályozási piacán elérhető kapacitás- és energiadíjat foglalja magában. A napelemes termelés korlátozásának elkerüléséből származó megtakarítás ebben nincs benne, az további előnyt jelenthet. A bemutató szerint ugyanakkor a tároló ilyen hasznosításához nem feltétlenül szükséges saját napelemes rendszer.
Az eredményt több helyi adottság befolyásolja. Számít, mekkora különbség van a lekötött teljesítmény és a pillanatnyi fogyasztás között, vagyis mennyi szabad kapacitás marad az akkumulátor töltésére. Az is lényeges, hogy a feltöltés után legyen olyan fogyasztás, amelyhez a tárolt energia nagyjából 24 órás cikluson belül felhasználható. Az előadó szerint a túlméretezett, lassan kiürülő akkumulátorral ritkábban ismételhető meg az árkülönbséget kihasználó töltés és kisütés.
A 20–25 millió forint ezért a bemutatott méretű és fogyasztású rendszer példája, nem minden telephelyre érvényes eredmény.
Szendrő Ákos a megfelelő méretezést emelte ki: a túl nagy tároló később térül meg, a túl kicsi pedig kevesebb hasznot termel. A beruházás tervezéséhez ezért a vállalat tényleges fogyasztási adataira és a telephely műszaki korlátainak ismeretére van szükség.
Szöveg: Falussy Péter, PRO Marketing GPS 2019 Kft.
Fotó: Mészáros Zsolt