A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaságfejlesztési Szakmai Bizottságának (GFSZB) kezdeményezésére vállalkozói gyorsfelmérés indult a forint euróval szembeni erősödésének gazdasági hatásairól; az eredmények elemzését Dr. Trautmann László, az MKIK Kutatási Hálózatának vezetője készítette, az ezekre épülő szakpolitikai javaslatokat pedig a Gazdaságfejlesztési Szakmai Bizottság (GFSZB) a Külgazdasági Szakmai Bizottság (KGSZB) bevonásával dolgozta ki. Az 1157 vállalkozás válaszaira épülő kutatás szerint az árfolyamváltozás leginkább az exportáló cégek jövedelmezőségét, likviditását és versenyképességét érintette kedvezőtlenül.
A felmérés mikro-, kis-, közép- és nagyvállalatok részvételével készült. Az elemzés a vállalkozások területi elhelyezkedése és mérete alapján súlyozott adatokra épül, ugyanakkor a minta nem tekinthető teljesen reprezentatívnak, ezért a részletes bontások eredményei óvatosan értelmezendők.
A súlyozott eredmények alapján a válaszadó vállalkozások közel 75 százaléka inkább vagy határozottan negatívan ítélte meg a forint jelentős erősödését. A kedvezőtlen hatás valamennyi vállalatméretnél megjelent, az árfolyamkockázatot pedig a kis-, közép- és nagyvállalatok egyaránt magasnak értékelték.
A leginkább érintett csoportot az exportáló vállalkozások alkotják. Devizában realizált bevételeik forintértéke csökkent, miközben bér-, adó- és hazai beszerzési költségeik jelentős része továbbra is forintban merült fel. Az importáló cégek tapasztalatai vegyesebbek: bár egy részük kedvező hatásról számolt be, az erősebb forintból elvileg következő beszerzési előny sok esetben nem vagy csak késleltetve jelent meg.
A kutatás jelentős ágazati különbségeket is feltárt. Különösen erős negatív hatás mutatkozott az információs és kommunikációs, valamint a pénzügyi és biztosítási tevékenységet végző vállalkozások körében. Az euró magyarországi bevezetésének támogatottsága valamennyi vizsgált vállalati csoportban magas volt.
Az MKIK szakmai bizottságainak álláspontja szerint a gazdaságpolitikai intézkedéseknek nem egy meghatározott árfolyamszint fenntartására, hanem a vállalkozások alkalmazkodóképességének, tervezhetőségének és exportteljesítményének erősítésére kell irányulniuk. A javaslatok között szerepel a vállalati árfolyamkockázat-kezelés fejlesztése, az érintett exportőrök célzott likviditási és finanszírozási támogatása, a termelékenységi beruházások ösztönzése, valamint egy rendszeres kamarai monitoringrendszer kialakítása.
Az MKIK honlapján elérhető előzmény.