A napelemek és az energiatárolók terjedésével megváltozik a villamosenergia-hálózat működése: az áram már két irányban halad, a fogyasztók pedig termelőként is bekapcsolódnak a rendszerbe. Szakmár Tamás, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. hálózati innovációs szakértője a 2026-os ÖKO-EXPO-n arról beszélt, hogyan készülnek erre a hálózatüzemeltetők, és miért válik egyre fontosabbá a vállalkozásokkal való előzetes egyeztetés.
Szakmár Tamás az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. hálózati innovációs szakértője, aki a hazai villamosenergia-elosztórendszer digitalizációján és korszerűsítésén dolgozik. Kiemelt szakterülete az időjárásfüggő megújuló energiaforrások hálózati integrációja, valamint az intelligens okoshálózatok (smart grid) és adaptív feszültségszabályozási megoldások bevezetése. Munkájával közvetlenül támogatja a növekvő ipari energiaigények biztonságos kiszolgálását és az ellátásbiztonság fenntartását a zöld átállás idején.
Sok kéz emelkedett a magasba, amikor az előadó bevezetésként azt kérdezte a résztvevőktől, hogy öt év múlva várhatóan több villamos energiát használnak-e majd fel, mint jelenleg.
A növekvő energiaigény nem csak a 2026-os ÖKO-EXPO látogatói között szemmel látható: terjednek az elektromos járművek, automatizálják a gyártást, miközben az adatközpontok és a mesterséges intelligenciát kiszolgáló számítási rendszerek is egyre több áramot igényelnek.
A hálózatüzemeltetőknek ezt a változó keresletet úgy kell kiszolgálniuk, hogy közben fenntartsák a stabil energiaellátást – mondta Szakmár Tamás „A jövő energiahálózata – hogyan szolgálja az energiarendszer a vállalkozások igényeit?” című előadásában.
Napelemek és energiatárolók alakítják át az áramhálózatot
A korábbi hálózat alapvetően arra épült, hogy az erőművekben megtermelt villamos energiát eljuttassák a fogyasztókhoz. A megújuló energiaforrások és a tárolók megjelenésével ez a felépítés összetettebbé vált: a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózaton egyaránt jelen vannak fogyasztók, termelők és energiatárolók.
„A fogyasztás kiegészül a termeléssel és tárolással” – foglalta össze az átalakulást Szakmár Tamás. Az energiaáramlás kétirányúvá válása a hálózat működtetését is megváltoztatja, és ez bőven ad feladatot a szolgáltatónak is, hiszen a betáplálás miatt módosuló áramlási irány feszültségingadozást okozhat.
A változás ütemét a napelemes kapacitások növekedésével érzékeltette a szakértő. Mintegy 8000 megawattnyi hazai napelemes kapacitásról beszélt, amely a várakozás szerint 2030-ra 12 ezer megawatt körül alakulhat. A háztartási méretű kiserőműveknél pedig a 2020-ban tíz évvel későbbre várt 800 megawatt helyett már 2024-ben közel 2600 megawattot ért el a kapacitás.
Az energiatárolásra az E.ON saját fejlesztését is példaként említette: az Észak-Dunántúlon mintegy 12 megawattóra tárolókapacitást épített ki.
Hálózatfejlesztés: új vezetékek, több mérés
Az új vezetékszakaszok, a meglévő vezetékek bővítése és az új alállomások építése költséges, hosszú előkészítést igénylő feladat. Szakmár Tamás szerint ezért a hagyományos beruházások mellett a meglévő hálózat tartalékait is jobban ki kell használni.
Ennek egyik eszköze, hogy több ponton mérik a hálózat állapotát. Az okosmérők és a transzformátoroknál végzett mérések segíthetnek abban, hogy az üzemeltető már az ügyfél hibabejelentése előtt észlelje a problémát. Az új megoldások között szabályozható transzformátorok és a feszültségviszonyokat javító berendezések is szerepeltek.
A hálózatnak közben a szélsőséges időjárást is el kell viselnie. A szakértő a hosszabb kánikulákat, a szélviharokat és az árvízkockázatot emelte ki. Felidézte: egy korábbi árvíz idején egyes hálózatrészeket le kellett választani, hogy megóvják a berendezéseket, és a víz levonulása után mielőbb helyreállíthassák az ellátást. Azt mi tesszük hozzá, hogy hasonló volt a helyzet a szélviharkárok miatt az Őrség több településén is idén februárban. A kritikus infrastruktúrát nem csak a természettől, de újabban a kibertámadásokkal szemben is védeni kell, amely a hibrid hadviselés egyik súlyos fenyegetése, tette hozzá a szakember.
A hálózatfejlesztési beruházásokra hatalmas az igény, de a bekerülés számai is bődületesek: egy Eurelectric-tanulmány szerint uniós szinten évente 67 milliárd eurós összeggel számolnak 2050-ig.
E.ON-beruházások: a Danube-InGrid Szombathelyt is érinti
Hazánkban az E.ON 2025-ben 164 milliárd forintot fordított villamosenergia-hálózati beruházásokra a teljes ellátási területén. Tizenhatezer új csatlakozási pontot építettek ki, és a vállalt 950 helyett 1200 zárolt körzetet oldottak fel.
A Danube InGrid program keretében az észak-dunántúli térségben 12 új alállomás, valamint több mint 120 kilométer új, 132 kilovoltos távvezeték és optikai hálózat épült. A fejlesztés Szombathelyt is érinti: a Szombathely-Észak alállomást október 21-én tervezik átadni.
A beruházásokkal a meglévő igényeket kívánják kiszolgálni, csökkenteni a hálózati korlátozásokat, valamint felkészülni az újabb ipari fogyasztók várható betelepülésére.
A fogyasztók, termelők és a hálózatüzemeltető együttműködését szolgálja a Flex.ON projekt is. Szakmár Tamás három sikeres kísérleti projektről számolt be, és jelezte, hogy a megoldást a következő évben kiterjesztik.
Vállalati energiaigény: az időzítés is számít
A vállalkozásoknál három különböző kapacitást kell megkülönböztetni: az igényeltet, a szerződésben lekötöttet és a ténylegesen használtat. Ezek eltérhetnek egymástól, ráadásul a csatlakozási igény bejelentése és a hálózatfejlesztés megvalósulása között a cég tervei is változhatnak.
Szakmár Tamás szerint ezért fontos, hogy a vállalkozások jelezzék, mikor és mekkora kapacitásra lesz szükségük. Egy új gyáregység például nem feltétlenül az indulás pillanatától használja a teljes igényelt teljesítményt: a termelés fokozatosan is felfuthat. A naprakész tervek, a fogyasztás időbeli alakulásának ismerete és a rugalmas felhasználási lehetőségek feltárása segítik a hálózat tervezését.
Szakmár Tamás azt kérte, hogy az új csatlakozást tervező vállalkozások minél előbb keressék meg a hálózatüzemeltetőt. Az előzetes egyeztetésből még a konkrét tervek elkészülte előtt kiderülhet, milyen fejlesztésre és mennyi időre van szükség az ellátáshoz.
A vállalatok szerepének változását a fogyasztás, a termelés, a tárolás, az időzítés és a rugalmasság együttesével írta le. A saját termelés és a tárolókapacitás kiépítése mellett így az is az energiagazdálkodás részévé válik, hogy mikor használják fel az áramot. Ahogyan fogalmazott: „A jövő vállalkozása aktív szereplője az energiarendszernek.”