Az Európai Parlament 2026. tavaszi Eurobarométer felmérését a Verian közvélemény-kutató ügynökség 2026. április 9. és május 4. között folytatta le a 27 uniós tagország mindegyikében, összesen 26 421 interjúalany személyes megkérdezésével. Cipruson, Dániában, Finnországban, Máltán és Svédországban videóinterjúkat (CAVI) is készített. Az összesített uniós eredményeket az egyes országok népessége alapján súlyozták.
Tavaly őszhöz képest 8 százalékponttal, 75 százalékra nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU biztos pont a mai zűrzavaros világban
- Az európaiak 74 százaléka tartja előnyösnek országa uniós tagságát. Ez a legmagasabb arány, holtversenyben a 2025-ös eredménnyel, amelyet erre a kérdésre mértek, mióta azt 1983-ban először feltették a felmérésben
- Az európaiak 68 százaléka hangsúlyosabb szerepet szánna az EU-nak a jövőben a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében
- A válaszadók 73 százaléka több eszközt adna az EU kezébe a globális kihívások kezeléséhez
A növekvő gazdasági aggodalmak ellenére az európaiak nagyra értékelik az EU jelentette békét, biztonságot és együttműködést, illetve az ennek köszönhető életminőséget.
Az Európai Parlament szerdán közzétett legfrissebb Eurobarométer felmérésének eredményei azt jelzik, hogy az európaiak a jelenlegi bizonytalan geopolitikai helyzetben továbbra is „biztonságos menedéknek” tekintik az Európai Uniót. A legutóbbi, 2025. október–novemberi közvélemény-kutatás óta 8 százalékponttal, 75 százalékra nőtt azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU biztos pont a mai zűrzavaros világban.
A magyar válaszadók ennél is nagyobb arányban - 80 százalék - gondolják úgy, hogy az EU egy biztos pont egy bizonytalan világban. Ez a 2025 őszén készült felméréshez képest 14 százalékpontos növekedést jelent.
A világpolitikai fejlemények tükrében az európaiak egyre kevésbé derűlátóak a jövőt illetően: 58 százalékuk pesszimista, 38 százalékuk optimista ezzel kapcsolatban. Tavaly ősz óta 6 százalékponttal nőtt a borúlátók aránya. Az általános hangulat a bizonytalanság (44 százalék) és a remény (43 százalék) között váltakozik – ezt a két érzelmet jelölték meg a legtöbben aktuális lelkiállapotuk jellemzésére.
Ezzel szemben Magyarországon a világ jövőjével kapcsolatban a válaszadók 57 százaléka derűlátó és 38 százaléka borúlátó, alig eltérve a 2025. novemberi adatoktól. A magyar válaszadók jelenlegi érzelmi állapotát a kutatás szerint leginkább a remény (57 százalék) és a nyugalom (42 százalék) jellemzi. Az EU egészére nézve a polgárok érzelmi állapotát 44 százalékban leginkább leíró bizonytalanság Magyarországon csak a hatodik (28 százalék).
Változó világunkban, ahol állandónak hitt szövetségek bomlanak fel és újak alakulnak, az európaiak 74 százaléka tartja előnyösnek országa uniós tagságát. Ez a valaha mért legnagyobb arány, amely megegyezik a 2025-ös mérés eredményeivel.
A válaszadók az uniós tagság legfőbb előnyét az EU béke megőrzésében és a biztonság megerősítésében játszott szerepében látják (40 százalék, 3 százalékpontos növekedés 2025 tavasza óta). Második helyen (34 százalék) a tagállamok közötti együttműködés uniós tagságból fakadó javulását jelölték meg.
Magyarországon a megkérdezettek uniós átlagot 7 százalékponttal meghaladó 81 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak előnyére vált az EU-s tagság. Ez a 2025. tavaszi felméréshez képest 6 százalékpontos növekedést jelent. A magyar válaszadók szerint az uniós tagság leginkább az új munkalehetőségek (41 százalék) és a gazdasági növekedés (37 százalék) miatt előnyös Magyarországnak.
„A globális bizonytalanság közepette az európaiak egyre inkább a stabilitás biztos pontjaként tekintenek az Európai Unióra. A zűrzavaros világban ez a bizalom Európa legnagyobb értéke. Ehhez azonban az az egyértelmű elvárás is társul, hogy határozottan lépjünk fel annak érdekében, hogy biztonságot, jólétet és lehetőségeket teremtsünk polgáraink számára” – hangsúlyozta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke.
Erőteljes elvárások az EU-val szemben – a nagyobb geopolitikai függetlenség érdekében
Globális pozíciójának megerősítéséhez az Uniónak elsősorban a védelemre és a biztonságra (39 százalék), valamint az energiafüggetlenségre (35 százalék) kellene összpontosítania, vélik a válaszadók. Az energiafüggetlenséget szorgalmazók aránya 6 százalékponttal nőtt 2025 ősze óta. Összeurópai szinten a válaszadók a harmadik helyen a versenyképesség és a gazdaság erősítését jelölték meg prioritásként.
A magyar válaszadók legnagyobb arányban (36 százalék) az energiafüggetlenséget nevezték meg, olyan területként, amelyre az Európai Uniónak hangsúlyt kellene helyeznie ahhoz, hogy megerősítse helyét a világban. Ezt követi az EU egészére nézve első helyen álló védelem és biztonság (34 százalék), illetve a versenyképesség (32 százalék), valamint az élelmiszerbiztonság és mezőgazdaság (32 százalék).
A különböző kihívások tükrében az uniós polgárok többet várnak el az Európai Uniótól: 68 százalékuk hangsúlyosabb szerepet szánna az EU-nak a polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében. Az európaiak döntő többsége (90 százalék) úgy nyilatkozott, hogy a tagországoknak egységesebben kellene fellépniük, és hogy az EU-nak minden országban elő kellene mozdítania a nemzetközi jog tiszteletben tartását (szintén 90 százalék). Továbbá a válaszadók 73 százaléka több eszközt adna az EU kezébe a globális kihívások kezeléséhez.
Magyarországon a megkérdezettek 59 százaléka gondolja úgy, hogy a jövőben az EU szerepének az európai polgárok globális válságokkal és biztonsági kockázatokkal szembeni védelmében fontosabbá kellene válnia. Emellett az uniós átlaggal megegyező 90 százalék ért egyet azzal, hogy az EU tagállamainak egységesebben kellene fellépniük a jelenlegi globális kihívásokkal szemben és az uniós átlagnál némileg többen - 91 százalék - gondolják úgy, hogy az EU-nak elő kell mozdítania a nemzetközi jog tiszteletben tartását minden országban. A magyar válaszadók 83 százaléka gondolja úgy, hogy az Európai Uniónak több eszközre van szüksége ahhoz, hogy szembenézzen a jelenlegi globális kihívásokkal – ez 10 százalékponttal több, mint az uniós átlag.
Jó életminőség, de félelem az életszínvonal romlásától
Az EP 2026. tavaszi Eurobarométer felmérése arra is rákérdezett, hogy milyennek látják a polgárok az életminőséget az EU-ban. Általában véve pozitív válaszok érkeztek: a megkérdezettek 83 százaléka elégedett saját életminőségével, 17 százalékuk nem. Az elégedettség aránya viszont már jóval alacsonyabb (69 százalék) azok körében, akiknek időről időre gondot okoz a havi számlák befizetése és még alacsonyabb (40 százalék) azok körében, akiknek a számlák befizetése szinte állandó problémát jelent. A jó életminőséghez megkérdezettek szerint leginkább a testi és lelki egészség (51 százalék) és az anyagi helyzet (49 százalék) szükséges.
Összességében a magyar válaszadók 79 százaléka elégedett az életminőségével, azonban a számlák befizetésében időnként nehézségekbe ütköző magyarok között ez az arány 40 százalék, míg a számlákat gyakran nehezen befizetők között 48 százalék.
A magyar válaszadók szerint a jó életminőséghez elsősorban magas színvonalú, elérhető egészségügy (49 százalék), jó anyagi helyzet (46 százalék), illetve fizikai és mentális egészség (40 százalék) szükséges.
A válaszadók 50 százaléka nem számít életszínvonala változására az elkövetkezendő években, viszont közel minden harmadik válaszadó (29 százalék) romlástól tart. Mindössze 18 százalékuk vár javulást. Az életszínvonal romlásától leginkább Franciaországban (44 százalék), Portugáliában (39 százalék), illetve Ausztriában (38 százalék) és Németországban (szintén 38 százalék) tartanak.
A Parlamentben az infláció legyen a legfőbb téma
Arra a kérdésre, hogy milyen témákkal kellene kiemelten foglalkoznia az Európai Parlamentnek, a válaszadók a gazdasági helyzet javítása iránti igényüknek megfelelően az inflációt, az árak emelkedését és a megélhetési költségek növekedését jelölték meg a legnagyobb arányban (47 százalék, ami 6 százalékpontos növekedést jelent 2025 őszéhez képest). A probléma, amelyet már korábban is az elsők közé sorolták a polgárok, most 12 százalékpontos különbséggel került az élre és lett ezzel a legfontosabb. A sorban a gazdaság és a munkahelyteremtés (35 százalék, változatlan), valamint az EU védelme és biztonsága (34 százalék, változatlan) követi.
Magyarországon a megkérdezettek legnagyobb arányban, az uniós átlagtól alig eltérően – 45 százalék – szintén az inflációt, az emelkedő árakat és a megélhetési költségeket jelölték meg, mint egy olyan terület, amelyet az Európai Parlamentnek elsősorban prioritásként kellene kezelnie. Ezt követi a gazdaság és munkahelyek teremtése 43 százalékkal, illetve a közegészségügy 37 százalékkal, az előbbi 1 százalékpontos csökkenést, az utóbbi 2 százalékpontos növekedést követően, a 2025. novemberi adatokhoz képest.
Az EU és az Európai Parlament: válságálló demokrácia
Az EU és az EP elfogadottságát jelző általános mutatók nem változtak a 2026. tavaszi Eurobarométer felmérésben, egyetlen fontos kivétellel: már a válaszadók 59%-a elégedett azzal, ahogyan a demokrácia az EU-ban működik. Ez 5 százalékpontos növekedést jelent a 2025. novemberi adatokhoz képest, elérve a 2022-es rekordot.
A magyar válaszadók 69 százaléka elégedett azzal, ahogy a demokrácia működik az EU-ban.
A részletes eredmények az Eurobarométer weboldalán olvashatók.