2026. szeptember 27-től szűkül az a mozgástér, amelyen belül egy vállalkozás a terméke környezeti előnyeiről, tartósságáról vagy javíthatóságáról beszélhet. Az uniós irányelv átültetése nyomán bővül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok „feketelistája”: az ide sorolt magatartások minden körülmények között tisztességtelennek minősülnek. A hatóságnak tehát nem kell vizsgálnia, hogy az üzenet ténylegesen befolyásolta-e a vásárlói döntést – elég, ha a gyakorlat megvalósul.
Mi kerül tilalom alá?
- Környezeti és fenntarthatósági állítások. Az általános jelzők – „környezetbarát”, „zöld”, „fenntartható” – csak akkor használhatók, ha a vállalkozás igazolni tudja a kiemelkedő környezetvédelmi teljesítményt, vagy az állítást ugyanazon a felületen, jól láthatóan kifejti. A termék egyetlen tulajdonságára igaz előny nem terjeszthető ki az egész termékre vagy a cég teljes működésére. A kibocsátás-ellentételezésre alapított klímasemlegesség többé nem állítható. Fenntarthatósági címke csak akkor használható, ha mögötte független, nyilvános feltételrendszerű tanúsítás vagy hatósági bevezetés áll – a saját tervezésű „zöld pecsét” kockázatot hordoz. Végül nem mutatható be előnyként az, ami minden hasonló termékre egyébként is kötelező.
- Digitális elemeket tartalmazó termékek. A szoftverfrissítés nem tüntethető fel szükségesként, ha valójában csak új funkciókat ad, és nem hallgatható el, ha a frissítés rontja a készülék vagy a szolgáltatás működését.
- Tartósság, javíthatóság, alkatrészek. Nem hirdethető javíthatóként az, ami nem javítható, és nem állítható valótlanul hosszú élettartam. Tilos a fogyasztót az indokoltnál korábbi cserére vagy utántöltésre ösztönözni, illetve valótlanul azt állítani – vagy elhallgatni –, hogy a nem eredeti alkatrész rontja a működést.
A jövőre nézve a fenntarthatósági vállalások – például a klímasemlegességi célkitűzések –csak akkor feleltethetők meg a szabályoknak, ha mérhető, időhöz kötött célokat tartalmazó, nyilvános és független szakértő által rendszeresen ellenőrzött végrehajtási terv áll mögöttük.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Vita esetén a vállalkozásnak kell igazolnia az állítása valóságát; ha ezt nem teszi meg, az állítást valótlannak kell tekinteni és eljárás alá vonható. Az eljárás a valótlan állítás, mint gyakorlatnak a megvalósulását követő három éven belül indítható, ezért a kampányok háttérdokumentációját érdemes legalább eddig megőrizni. Az ellenőrzés főszabály szerint a fogyasztóvédelmi hatóság feladata; a Gazdasági Versenyhivatal akkor lép be, ha a gyakorlat a versenyt érdemben befolyásolja.
A megfelelő kommunikációval azért is érdemes foglalkozni, mert a hatóságok a jogsértés megállapítása és a magatartástól való eltiltás mellett bírságot is kiszabhatnak.
Mit tegyen most a vállalkozás?
- Vizsgálja felül minden zöld vagy fenntarthatóságra utaló kommunikációját (weboldal, csomagolás, hirdetés, social media):
- azonosítani kell a kockázatos állításokat;
- át kell tekinteni a használt címkéket és marketinganyagokat; valamint
- ellenőrizni az állításokat alátámasztó bizonyítékokat, tanúsításokat és műszaki dokumentumokat.
- A fenntarthatósági állításoknak pontosnak, egyértelműnek, ellenőrizhetőnek és dokumentáltan alátámasztottnak kell lenniük.
- Kérjen jogi szakvéleményt, ha bizonytalan abban, hogy egy állítás megfelel-e az új szabályoknak.
- Készüljön fel a GVH szigorúbb fellépésére: a versenyhatóság korábbi piacelemzése szerint sok zöld üzenet zavaros, és a fogyasztók sem mindig értik pontosan azok tartalmát.
- Használja a GVH útmutatóit: a hivatal „Zöld marketing útmutatója” és fogyasztói kampánya („Gondolja Végig Higgadtan!”) segítséget nyújt a helyes gyakorlathoz.
Az új szabályok hazai átültetéséhez kapcsolódnak, és nem kizárólag a kifejezetten „zöld” termékeket forgalmazó vállalkozásokat érinthetik. Kockázatot jelenthet minden olyan, fogyasztóknak szóló állítás, amely a termék vagy szolgáltatás fenntarthatóságára, környezetbarát jellegére, tartósságára, javíthatóságára, újrahasznosíthatóságára, hulladékcsökkentő jellegére vagy klímahatására utal.