A duális képzés finanszírozása

Duális képzést vállaló szervezetek által A szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető és további kedvezmények

2023-ban

A tanulóképzés utáni kedvezményeket a szociális hozzájárulási adóból tudják érvényesíteni azok a szervezetek, akik adófizetési kötelezettségüket részben vagy egészben tanuló- és/vagy hallgatóképzéssel kívánják teljesíteni.

A szociális hozzájárulási adóból több módon is lehet kedvezményt érvényesíteni, az adókedvezmények közötti választás joga a kifizetőt illeti meg. Az egyik ilyen választás lehet a duális képzésbe történő bekapcsolódás:

1. Iskolarendszerű középfokú oktatásban tanulószerződéssel és/vagy
2. Iskolarendszerű középfokú oktatásban szakképzési munkaszerződéssel és/vagy
3. Iskolarendszerű középfokú oktatásban együttműködési megállapodással és/vagy
4. Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó hallgatóképzéssel.

Ezekhez kapcsolódóan e tájékoztatóban foglaltak szerint megállapított kedvezmény az adókötelezettséget meghaladóan visszaigénylés keretében érvényesíthető.

A szociális hozzájárulási adó alól mentesülő szervezetek szintén adó-visszaigénylés keretében érvényesíthetik a kedvezményüket.

Az érvényesíthető kedvezmény alapját a mindenkori költségvetési törvény határozza meg; középfokú oktatáshoz kapcsolódóan önköltség, a felsőoktatási képzések esetében alapnormatívaként rögzítve.

2023-ban az önköltség összege 1.200.000 Ft/fő/év, az alapnormatíva összege 650.000 Ft/fő/év.

Tanulószerződés alapján érvényesíthető kedvezmény

Tanulószerződéssel kizárólag azok a tanulók rendelkezhetnek, akiknek a tanulói jogviszonya 2020. május 31-ét megelőzően jött létre, vagyis az előtt iratkoztak be iskolarendszerű OKJ-s képzésbe. Jelenleg ezek a képzések jelentik a kifutó rendszert.

A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Szkt.) végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Kormányrendelet (továbbiakban: Szkr.) 4/A melléklete tartalmazza az OKJ-s szakképesítések esetében alkalmazandó súlyszorzókat, amelyek segítségével megállapítható az ún. napi önköltség összege.

Ehhez az 1.200.000 Ft-ot össze kell szorozni az adott szakképesítéshez kapcsolódó súlyszorzóval, majd az így kapott összeget el kell osztani az éves munkanapok számával (2023-ban 251 munkanap). Az egy hónapra jutó önköltség összege az adott hónap munkanapjainak a száma szorozva a napi önköltséggel, ebből azonban le kell vonni az iskolában töltött napok számát, mert azokra a napokra nem számolható el.

A tanítási szünetek napjaira is elszámolható a napi önköltség, mivel a tanulót ezen időszak alatt is megilletik a tanulószerződésben rögzített juttatások.

Néhány példán keresztül bemutatva a kifutó iskolarendszerű OKJ-s szakképesítések napi önköltségének kalkulációja:

Szakképzési munkaszerződés alapján érvényesíthető kedvezmény

A szakképzésbe 2020. május 31-ét követően beiratkozók legkorábban 2020. szeptember 1-től az új szakképzési rendszer keretei között kezdik meg iskolarendszerű, Szakmajegyzék szerinti szakma tanulására irányuló tanulmányaikat tanulói vagy felnőttképzési jogviszony keretében (utóbbiakat a Szkt. képzésben részt vevő személyként nevesíti, így rájuk is vonatkoznak a rendelkezések).

Szakképzési munkaszerződés kötésére kizárólag az ő esetükben, a fent megjelölt időponttól van lehetőség, felmenő rendszerben.

A szakképzési munkaszerződés elszámolásának logikája hasonló a tanulószerződéséhez, azonban a napi önköltség megállapításának szabálya eltérő.

A Szakmajegyzékben foglalt szakmák esetében nem konkrét szakmához kapcsolódóan határozták meg a szorzószámokat, ehelyett ágazati besorolás és egyes ágazatok esetén a Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti besorolás szintje szerint határozták meg a szorzószámokat. Ehhez kapcsolódik még az ún. évfolyami szorzó, amely a szakirányú oktatás évfolyamaival függ össze (ez nem egyenlő a Szakmajegyzékben feltüntetett szakmai oktatás időtartamával!).

A konkrét szorzószámokat a Szkr. 332/A. § tartalmazza.

A napi önköltség megállapításának metódusa innen már megegyezik az előzőekben leírtakkal: a költségvetési törvényben megállapított önköltség éves összegéhez a Szkr-ben foglalt szakma és évfolyami szorzókat kell összeszorozni. Az így kapott éves önköltség összegét kell elosztani az adott év munkanapjainak számával.

A napi önköltség azon munkanapokra vonatkozóan számolható el, amikor a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy a szakképző intézményben, illetve szakiskolában nem teljesített oktatási napot ÉS munkabérre jogosult.

• Az iskolában teljesített nap meghatározásakor azt kell vizsgálni, hogy ki a képzés szervezője (a duális képzőhely vagy az iskola), tehát nem a tényleges helyszín a döntő.
• Munkabérnek minősül a szabadság és a betegszabadság idejére fizetett távolléti díj, tehát e napok vonatkozásban elszámolható a napi önköltség.
• A tanuló, illetve képzésben részt vevő személy táppénz, illetve igazolatlan mulasztás esetén nem jogosult a munkabérre, vagyis az érintett napokra a képző sem érvényesítheti a kedvezményt.

A tanulószerződésnél szemléltetett szakmák példáján keresztül bemutatva (a Szakmajegyzék szerinti elnevezéssel) a napi önköltség kalkulációja a szakirányú oktatás I. évfolyamán:

A felnőttképzési jogviszonyban kötött szakképzési munkaszerződésekhez kapcsolódó önköltség kalkulációja során figyelembe kell venni az alábbiakat:

• A képzésben részt vevő személy rendelkezik-e munkaviszonnyal?
  • Amennyiben igen, a saját munkáltatójánál tölti-e a szakirányú oktatását?
  • Fennálló munkaviszonyával párhuzamosan a munkáltatójától eltérő szervezettel köt-e szakképzési munkaszerződést?

A felnőttek esetében is a fentieknek megfelelően kell megállapítani a napi önköltség mértékét annyi eltéréssel, hogy ha a képzésben részt vevő személy a szakképzési munkaszerződéssel párhuzamosan más foglalkozatónál is foglalkoztatásra irányuló jogviszonnyal rendelkezik, akkor az adott szakmához kalkulált összeg 50%-a számolható el napi önköltségként, ha a képzésben részt vevő személy a szakképző intézményben nem teljesített oktatási napot és a szakképzési munkaszerződéséhez kapcsolódóan munkabérre jogosult.

A szakiskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók szakképzési munkaszerződéséhez kapcsolódóan a súlyszorzó mértéke 1,5. 2023-ban 7.171,31 Ft/fő azon napok vonatkozásában, amikor a tanuló a szakiskolában nem teljesít oktatási napot és munkabérre jogosult.

„SIKERDÍJ”

A tanulószerződéssel és/vagy szakképzési munkaszerződéssel rendelkező, sikeres szakmai vizsgát teljesítő tanuló, illetve képzésben részt vevő személy esetén az adófizetési kötelezettség csökkenthető az adott tanulószerződéshez, szakképzési munkaszerződéshez kapcsolódóan 2021. január 1-jét követően jogszerűen igénybe vett adókedvezmény további 20%-ával.

Az ún. „sikerdíj” elszámolásának feltétele, hogy legalább hathónapos időtartamban fennálljon az adott tanulószerződés és/vagy szakképzési munkaszerződés. Ennek köszönhetően előfordulhat, hogy egy tanulóhoz kapcsolódóan több duális képző is tudja ezt az adókedvezményt érvényesíteni a számára kiállított igazolás alapján az általa – adott tanulóhoz kapcsolódóan – elszámolt költségcsökkentő tétel további 20%-ával.

Szakképzési munkaszerződés esetén az akkreditált vizsgaközpont – a szakképzés információs rendszeréből megállapíthatóan – állít ki igazolást a sikeres szakmai vizsgára vonatkozóan, ami feltétele a „sikerdíjként” járó további kedvezmény érvényesítésének. Az igazolást a sikeres szakmai vizsgát követő 15 napon belül küldik meg a duális képzőnek.

A sikertelen szakmai vizsgát követő sikeres javítóvizsga, valamint évfolyamismétlésre kötelezettség esetén a sikeres szakmai vizsga teljesítését követően is érvényesíthető a sikerdíj.

A felnőttképzési jogviszonyban (nem saját dolgozóval) kötött szakképzési munkaszerződésre vonatkozó 50%-os korlátozás a „sikerdíjra” is kiterjed (ld. előző pontban).

A „sikerdíj” elszámolására a sikeres szakmai vizsga után, a vizsgaigazolás kézhezvételét követő havi bevalláskor van lehetőség.

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS ALAPJÁN ÉRVÉNYESÍTHETŐ KEDVEZMÉNY

A kifutó rendszerű OKJ-s képzésekhez kapcsolódóan kötött együttműködési megállapodások esetén is érvényesíthető kedvezmény a szociális hozzájárulási adóból.

A jogszabály 1,0 szorzó 70%-át társítja napi önköltségként az együttműködési megállapodáshoz (aminek tartalmaznia kell az érintett tanuló családi és utónevét, valamint oktatási azonosítóját), melynek összege 2023-ban 3.347 Ft/tanuló/munkanap. Fontos kitétele az elszámolásnak, hogy csak azok a munkanapok vehetők figyelembe, amelyek átlagában a gyakorlattal lefedett időszak eléri a napi 7 órát.

Normatíva- és költség kalkulátor

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az eddig részletezett költségcsökkentő tételek megállapításához összeállított egy kalkulátort, melynek elérhetősége: https://dualis.mkik.hu/kalkulator

A kalkulátor az előzetes számításokhoz nyújt segítséget, a pontos összeg megállapításához mindenképpen könyvelővel történő egyeztetés szükséges!

A „Duális képzéssel a munka világában” kamarai kiadvány 7. fejezete - mely a szakirányú oktatás finanszírozási rendszeréről szól - tartalmaz elszámolási példákat. A példatár pdf formátumban letölthető: https://dualis.mkik.hu/informaciok/dualis-kiadvany

A középfokú oktatásban kizárólag az állami finanszírozású (beleértve a fenntartói együttműködési megállapodással vagy szakképzési megállapodással érintett képzéseket is) képzésekre kötött tanulószerződés, együttműködési megállapodás, szakképzési munkaszerződés után érvényesíthetőek a fent ismertetett kedvezmények.

Nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó hallgatók képzéséhez kapcsolódó kedvezmény

A felsőoktatást tekintve a duális képzésben és a gyakorlatigényes alapképzési szakon lévő hallgatók képzése esetén van lehetőség szociális hozzájárulási adó-kedvezmény érvényesítésére.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) az alábbiak szerint definiálja a duális képzés és a gyakorlatigényes szak fogalmát (2023-ban hatályos állapota szerint):

• Duális képzés: „a műszaki, informatika, agrár, természettudomány, egészségtudomány vagy gazdaságtudományok képzési területen indított gyakorlatigényes alapképzési szakon, diakónia és szociális munka alapképzési szakon, illetve a felsorolt képzési területhez tartozó mesterképzési szakon folytatott képzés azon formája, amelyben a szak – képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően meghatározott, teljes idejű, a képzési időszakra, a képzés módszereire, a tanórára, a megszerzett tudás értékelésére egyedi rendelkezéseket tartalmazó – tanterve szerint a gyakorlati képzés a Duális Képzési Tanács által meghatározott keretek között, minősített szervezetnél folyik”.
• „Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak.”

Duális képzés esetén Nftv. szerinti hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kell kötni.

Szintén a központi költségvetésről szóló törvény határozza meg a hallgatókra vonatkozóan érvényesíthető összeg alapját, azonban esetükben az alapnormatívaként meghatározott összeget kell figyelembe venni, ami 2023-ban 650.000 Ft/fő/év.

A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet tartalmazza a felsőoktatási szakokhoz kapcsolódó szorzókat az alábbiak szerint:

• duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
  • a diakónia és szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 3,90,
  • a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 5,30,
• minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 3,90.

A napi összeg számításához az alapnormatíva és az adott képzési területhez társított súlyszorzó szorzatát el kell osztani az adott év munkanapjainak számával:

• duális képzés és gyakorlatigényes alapképzési szak esetén
  • a diakónia és szociális munka alapképzési szakon és a gazdaságtudományok képzési területen 10.100 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap
  • a műszaki, az informatika, az agrártudomány, a természettudomány és az egészségtudomány képzési területen 13.725 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap,
• minden más gyakorlatigényes alapképzési szak esetén 10.100 Ft/hallgató/ténylegesen teljesített képzési nap.

EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ÁLTAL ÉRVÉNYESÍTHETŐ TOVÁBBI KEDVEZMÉNY

Az egyéni vállalkozók a SZJA törvény rendelkezései szerinti tételekkel növelt vállalkozói bevételüket – legfeljebb annak mértékéig – csökkenthetik a szakképzési munkaszerződés alapján, duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatás esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24%-ával.

E szakképzési munkaszerződésekhez társul még a szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga megszerzését követő továbbfoglalkoztatás esetén alkalmazható kedvezmények érvényesítése.

TÁRSASÁGI ADÓBÓL ÉRVÉNYESÍTHETŐ TOVÁBBI KEDVEZMÉNY

A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként további kedvezményeket állapít meg.

A társasági adóalap megállapítása során az adózás előtti eredményt szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-ával lehet csökkenteni. E szakképzési munkaszerződésekhez társul még a szakmai oktatáshoz kapcsolódó szakmai vizsga megszerzését követő továbbfoglalkoztatáshoz esetén alkalmazható kedvezmények érvényesítése.

A rendelkezésünkre álló szakmai vélemények alapján a kedvezmény a kifutó rendszerű tanulószerződések után is érvényesíthető.

Jelen tájékoztató anyag a 2023. január 12-én hatályos jogszabályi előírások alapján készült tájékoztató jelleggel, jogi hatással nem bír.

Mindennemű csökkentő tétel elszámolást és ahhoz kapcsolódó dokumentációt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ellenőriz.

A tanuló- és hallgatóképzéshez kapcsolódó költségcsökkentő tételek elszámolásának lehetőségét a vonatkozó jogszabályi előírások alapján minden szervezetnek önállóan kell meghatároznia.

További dokumentumok, segédtáblázatok innen letölthetők.

Kapcsolódó anyagok:

Normatíva és költség kalkulátor

Elszámolási példatár