Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az vmkik.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Az új szakképzési rendszer intézményei

A szakképzési rendszer átalakítása a Szakképzés 4.0 stratégia céljainak megfelelően

A Szakképzés 4.0 stratégia egyik legfőbb szakmapolitikai célja a szakképzési rendszer megreformálása annak érdekében, hogy minél jobban alkalmazkodjon a munkaerő-piaci igényekhez és könnyebb átjárhatóságot biztosítson az egyes intézmény- és képzéstípusok között, ezzel is növelve a képzési hatékonyságot.

A szakképzésben 2020. szeptember 1-jétől 9. évfolyamot kezdő tanulók már a beiratkozáskor találkozhattak egy fontos változással, mely szerint már nem az Országos Képzési Jegyzékben (ismertebb nevén: OKJ) lévő szakképesítésre kerültek beiskolázásra, hanem a Szakmajegyzékben meghatározott szakmák valamelyikére, amelyek sok esetben nem csak az azonosító számukban, hanem az elnevezésükben is eltérnek a korábbi OKJ-s szakképesítésektől.

A Szakmajegyzék összesen 175 alapszakmát tartalmaz, amelyeket kizárólag iskolarendszerben lehet tanulni. Korábban az OKJ tartalmazta a felnőttképzésben megszerezhető szakmákat is, melyeknek jelenleg külön, jogszabályban vagy egyéb hivatalos jegyzékben meghatározott listája nincs. Ennek köszönhető, hogy ezek száma a gazdasági igények és a jogszabályi előírások figyelembevételével dinamikusan bővíthető.

Az intézményrendszer és a képzési struktúra újragondolásával az alábbi felépítés szerint tanulnak a szakképzésben a diákok a 2020/2021-es tanévtől kezdődően:

A szakképzés iskolatípus szerint megvalósulhat technikumban és szakképző iskolában.

A technikumban szakmától függően 5-6 év alatt lehet szakképzettséget szerezni. A képzés 2 éves ágazati alapoktatással indul, majd sikeres ágazati alapvizsgát követően a Szakmajegyzékben meghatározott képzési idő függvényében 3-4 éves szakirányú oktatás keretében a tanulóknak lehetőségük nyílik külső gyakorlati hellyel (ún. duális képzővel) szakképzési munkaszerződést kötni. (A szakképzési munkaszerződés felmenő rendszerben váltja fel a korábbi tanulószerződés alapján történő gyakorlati képzést.)

Sikeres szakmai vizsgát követően technikusi oklevél birtokában zárulnak a tanulmányok. A technikumot végzetteknek lehetőségük van a felsőoktatásba bekapcsolódni, a felvételi során technikusi végzettségük birtokában előnyt élveznek, amennyiben a szakiránynak megfelelő felsőoktatási szakra adják be jelentkezésüket.

 

Szakképző iskolai keretek között jellemzően 3 év alatt szerezhető szakma, amelyből az első évet ágazati alapoktatás keretében az iskolában töltik a tanulók. Ebben az iskolatípusban a tanulmányok sikeres befejezését követően szakmai bizonyítvány kerül kiállításra.

Amennyiben valaki érettségi végzettség birtokában szeretne szakmát szerezni, akkor közismereti oktatás nélkül szintén szakképző iskolában van rá lehetősége.

A választott szakma képzési idejét (pontos definíciója szerint a szakmai oktatás időtartamát) a Szakmajegyzék határozza meg attól függően, hogy valaki alapfokú iskolai vagy érettségi végzettség birtokában választja az adott szakmát.

Az ágazati alapoktatás célja, hogy az összesen 24 ágazathoz tartozó szakmákhoz ágazaton belül közös szakmai alapot adjon a tanulóknak, amellyel egyrészt elősegíti ugyanazon ágazaton belül további szakma tanulását, másrészt szemléletformáló hatást is eredményezhet, vagyis lehetséges, hogy a tanuló az ágazati alapoktatásnak köszönhetően adott ágazaton belül másik szakmát vagy szakmairányt fog választani, mint azt eredetileg tervezte. Ennek nincs akadálya, hiszen a konkrét szakma kiválasztása az ágazati alapoktatást követően történik. A képzéstípusok, vagyis a technikumi és szakképző iskolai képzések közötti átjárhatóságot biztosítja az is, hogy az ágazati alapoktatás tartalma a két típusnál megegyezik.

Az ágazati alapoktatást lezáró alapvizsga eredménye beleszámít a szakmai vizsgába is, így ha valaki a későbbiekben ugyanazon az ágazaton belül szeretne további szakmát szerezni, akkor az ágazati alapvizsgát nem kell megismételnie, továbbá másik szakmairány választása esetén a közös szakmai tartalmak beszámításával a szakirányú oktatás időtartama is csökkenthető.

A szakképzést szabályozó korábbi jogszabályi környezet még külön kezelte a felnőttek oktatását, azonban a szakképzésről szóló új, 2019. évi LXXX. törvény, valamint a végrehajtási rendeleteként funkcionáló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet párhuzamosan említi a tanulókkal az ún. képzésben részt vevő személyeket, amely meghatározás alatt azokat a felnőtteket kell érteni, akik a Szakmajegyzékben foglalt szakmák közül iskolarendszerben kezdik meg tanulmányaikat. Őket korábban felnőttoktatásos jogviszonyban emlegettük, most már felnőttképzési jogviszonyuk keletkezik a szakképző iskolával.

A fent leírtak vonatkoznak rájuk is, azzal az eltéréssel, hogy a korábbi tanulmányok beszámíttatásával lehetőségük van a képzési idő akár negyedére történő csökkentésére is.

Az új törvény a szakképzésbe való bekapcsolódás megkönnyítése érdekében nevesíti az alábbi évfolyam- és intézménytípusokat:

A szakképző iskola keretein belül működő 6-24 hónapos műhelyiskolában a szakképzésbe való bekapcsolódást vagy a munkába állás elősegítését célzó képzés zajlik. Ebben kizárólag részszakma megszerzésére van lehetőség. (A részszakmákat a korábbi OKJ-vel ellentétben a Szakmajegyzék már nem tartalmazza, azokat a szakmák képzési és kimeneti követelményeiben lehet megtalálni. – https://szakkepzes.ikk.hu/kkk-ptt) Műhelyiskolában kizárólag olyan személy folytathat tanulmányokat, aki nem rendelkezik alapfokú iskolai végzettséggel, de teljesítette a dobbantó programot vagy van alapfokú végzettsége és elmúlt 16 éves.

A szakmai oktatást megelőzően lehetőség van előkészítő évfolyamra beiratkozni. A szakképző iskolában orientációs fejlesztés és dobbantó program, a technikumi képzések esetén nyelvi előkészítés segíti a szakképzésbe történő bekapcsolódást.

Az orientációs évfolyam célja, hogy segítséget nyújtson a tanulóknak a pályaválasztásban, egyben a szakmaszerzéshez szükséges alapkészségeket és kulcskompetenciákat is fejlessze, továbbá elősegítse az életpálya tervezést is. Ebben a személyre szabott oktatási formában mentorálással együtt próbálják meg a tanulók megfelelő szakmaválasztását elősegíteni. Orientációs fejlesztésre irányuló előkészítő évfolyam indításához a szakképzésért felelős miniszter jóváhagyása szükséges, tehát nem minden szakképző intézményben érhető el. Az idei tanévben orientációs évfolyamot indító intézmények listája elérhető a www.ikk.hu oldalon.

A dobbantó programban azok a tanulók vehetnek részt, akik a megelőző tanév utolsó napjáig betöltötték a 16. életévüket és nem rendelkeznek alapfokú végzettséggel. E program célja az alapkompetencia-fejlesztés.

Kapcsolódó anyagok:

Szakképzési intézménykereső

Szakmajegyzék

Tájékoztató füzet az alapszakmákról (2020)

Új ágazatok és szakmák fordítókulcs

Képzési és Kimeneti Követelmények és Programtantervek