INFORMÁCIÓK SZAKKÉPZŐ ISKOLAI TANULÓK ÉS SZÜLEIK RÉSZÉRE A KIFÚTÓ ISKOLAI RENDSZERŰ KÉPZÉSEKRŐL
Szakképzési intézménytípusok
2020. május 31-ét megelőzően iskolai rendszerben a szakképzés szakközépiskolai, szakgimnáziumi, és szakiskolai keretek között valósult meg.
A szakgimnázium 4+1 éves, ahol az OKJ-ban meghatározott ágazatokban szakmai érettségi, a tanuló választásától függően a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerinti mellék-szakképesítés, valamint az OKJ-ban meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető.
A szakközépiskola 3+2 éves, ahol az utolsó 2 évben a tanulók választásuk alapján érettségire készülhetnek fel.
Ezek az évfolyamok jelenleg kifutó rendszerben vannak még jelen a szakképzésben.
Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ)
Az állam által elismert szakképesítéseket 2019. december 31-ig az OKJ tartalmazta, melyet
2020. január 1-től felváltott a Szakmajegyzék, amely 175, kizárólag iskolarendszerben megszerezhető alapszakmát foglal magában. Az OKJ még magában foglalta a részszakképesítéseket és ráépüléseket is, ezeket a Szakmajegyzék már nem tartalmazza. Külön egységes jegyzékben nem kerülnek kiadásra a későbbiekben sem.
Hiány-szakképesítés
(utoljára a 2019/2020-as tanévben tanulmányaikat megkezdőkre vonatkozóan)
A hiány-szakképesítések minden tanévben az alapján kerültek meghatározásra, hogy a munkaerő-foglalkoztatásban érintett szervezetek részéről várhatóan hogyan alakult a szakképzett munkaerő iránti igény. A hiány-szakképesítések megyénként eltérőek voltak és évente a szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendeletben jelentek meg. Mivel ezekben a szakképesítésekben fokozott munkaerő-piaci igény jelentkezett, a tanulók nagyobb valószínűséggel tudtak elhelyezkedni.
2020-tól nem kerülnek hiány-szakképesítések kiemelésre, ez úgy is értelmezhető, hogy minden szakma hiányszakmának számít.
Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj
Az ösztöndíj célja:
A Szabóky Adolf Szakképzési Ösztöndíj célja a hiány-szakképesítések körébe tartozó első szakképesítés megszerzésére irányuló, államilag támogatott nappali, iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók támogatása, mely a tanulmányi eredményük alapján nyújtható.
Az ösztöndíj havi mértéke:
A hiány-szakképesítést választó tanuló a tanulószerződéses pénzbeli juttatáson felül még szakképzési ösztöndíjban is részesülhet.
Mértéke egységesen 10 000 Ft/hó az első szakképzési évfolyam első félévében.
A továbbiakban csak akkor jár, ha tanulmányi átlageredmény
- szakközépiskolai és szakiskolai tanulmányok esetében 2,51
- szakgimnáziumi tanulmányok esetében 3,01 felett van.
Az első szakképzési évfolyam második félévétől kezdődően, és a további félévekben, ha a tanulmányi átlageredmény emelkedik, az összege is emelkedik.
Szakiskola/szakközépiskola
Tanulmányi átlag - Ösztöndíj mértéke
2,51-3,0 10 000 Ft/hó
3,01-3,5 15 000 Ft/hó
3,51-4,0 20 000 Ft/hó
4,01-4,5 27 000 Ft/hó
4,51-5,0 35 000 Ft/hó
Szakgimnázium
Tanulmányi átlag - Ösztöndíj mértéke
3,01-3,5 20 000 Ft/hó
3,51-4,0 30 000 Ft/hó
4,01-4,5 40 000 Ft/hó
4,51-5,0 50 000 Ft/hó
Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló a tanév adott félévében, ha valamely tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott.
Nem részesülhet ösztöndíjban a tanuló az adott tanévben
- évfolyamismétlésre kötelezés esetén,
- attól a hónaptól kezdődően, amelyet megelőző hónapban a tanév során keletkezett igazolatlan óráinak száma meghaladja a hét órát, vagy
- fegyelmi büntetés esetén az arról szóló határozat jogerőre emelkedésének napját követő hónaptól.
Duális képzés
A kifutó rendszerű duális képzésben a tanulók a szakmai elméleti és a gyakorlati alapismereteket a szakképző iskolában sajátíthatták el, gyakorlati képzésük pedig a kilencedik évfolyam összefüggő gyakorlatától, illetve a tizedik évfolyamtól kezdődően az iskolán kívüli gyakorlati képzőhelyeken, cégeknél, egyéb szervezeteknél folyik tanulószerződés keretében.
A szakközépiskolai és szakiskolai tanulók gyakorlati képzése az első szakképző évfolyam szorgalmi időszakában kizárólag tanműhelyi keretek között került megszervezésre.
A sikeres szintvizsga (kötelező volt a jogszabályban előírt tanulók számára) letétele után már a kilencedik évfolyam összefüggő gyakorlatától kezdődően (a teljes hátralevő képzési időre létrejött) tanulószerződéses jogviszony keretében mehettek ki a tanulók külső gyakorlati képzőhelyekre. Sikertelen szintvizsga esetén a tanulók továbbra is iskolai tanműhelyi körülmények között végezhették a gyakorlatukat, vagy gazdálkodó szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében.
Tanulószerződés
A tanulószerződés a gyakorlati képzés megvalósulásának céljából a tanuló és a gyakorlati képző között megkötött írásbeli szerződés, mely jogokat és kötelességeket fogalmaz meg mindkét fél számára.
Tanulószerződést köthet:
egyrészről az a tanuló, aki
- tanulói jogviszonyban áll magyarországi székhellyel működő köznevelési intézménnyel;
- az első és a második (bizonyos esetekben több), állam által elismert szakképesítését szerzi meg (a másodikat kizárólag felnőttoktatásban);
- egészségügyi és/vagy pályaalkalmassági feltételeknek megfelel a választott szakma gyakorlására;
- nappali rendszerű iskolai oktatásban, valamint nappali, esti, levelező rendszerű felnőttoktatásban folytatja tanulmányait; (A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.)
- sikeres szintvizsgát tett, amennyiben a szakmai és vizsgakövetelmény előírja (kivéve, ha gyakorlati képzése kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyben történik);
- 2020. május 31-ét megelőzően keletkezett tanulói jogviszonnyal rendelkezik;
másrészről az a gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó vagy egyéb szerv, szervezet, amely a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.
A tanulószerződést 4 eredeti példányban kell elkészíteni, valamennyi példányt legkésőbb a megkötéstől számított 5 munkanapon belül meg kell küldeni a nyilvántartást vezető szervnek (gazdasági kamarának). A tanulószerződés a kamara ellenjegyzésével válik érvényessé, a tanulószerződésben megjelölt naptól (gyakorlati képzés kezdetétől) hatályos. A tanulószerződést a területi kamara tartja nyilván. A tanulószerződések ellenjegyzett példányait a kamara megküldi az érintett felek számára.
A tanulószerződéses jogviszony előnyei:
- A tanuló havonta pénzbeli juttatást kap, melyet a teljesítményének figyelembevételével félévente emelni kell. A pénzbeli juttatás havi mértéke a gyakorlati képzési időtől függ, mely az esetek többségében a mindenkori minimálbér 18%-a.
- A tanuló társadalombiztosítási szempontból biztosítottá válik, betegség esetén táppénzre jogosult.
- A tanulószerződéses képzési idő szolgálati időnek számít, így később a nyugdíj kiszámításánál is figyelembe veszik.
- A tanuló a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzésben részesül.
- A tanuló elhelyezkedési lehetőségei megnőnek. A gyakorlati képzést biztosító szervezet a szakmai bizonyítvány megszerzését követően munkavállalóként alkalmazhatja is.
A tanuló kötelezettségei a képzés során:
- A gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja.
- A szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja.
- A biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja.
- Nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy egyéb érdekeit veszélyeztetné.
A második szakképesítés megszerzésének lehetőségei iskolai rendszerben 2020. május 31-ét megelőzően létrejött jogviszony esetén
Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben a második szakképesítésre történő felkészítés korábban is ingyenes volt, azonban a második szakképesítés megszerzésére a tanulónak kizárólag felnőttoktatás keretében volt lehetősége. A felnőttoktatás olyan iskolai rendszerű szakképzés, mely igazodik a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez, meglévő ismereteihez és életkorához.
A másodszakmások képzése csak felnőttoktatásban valósulhatott meg és a gyakorlati képzés megvalósítása céljából a képzések kifutásáig még tanulószerződés köthető. A tanuló számára tanulószerződés szerinti pénzbeli juttatás jár, mértéke azonban az oktatás munkarendje szerint differenciált. Havi mértéke ugyanazon szakképesítés megszerzésére irányuló, nappali rendszerű iskolai oktatás szerinti képzésben tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének
- 100%-a a nappali,
- 60%-a az esti,
- 20%-a a levelező oktatás munkarendje szerint folyó képzés esetén.
A felnőttoktatásban folyó gyakorlati képzés szervezése szempontjából lényeges, hogy a főállású munkaviszonyban lévő tanuló saját munkáltatójával is köthet tanulószerződést, a munkaviszony és a tanulószerződéses jogviszony ugyanis nem zárja ki egymást. A teljes munkaidőben folyó munkavégzést és a tanulószerződés keretében megvalósuló gyakorlati képzést (tanulói juttatás, foglalkozási napló) azonban össze kell hangolni.
Kamarai garanciavállalás
Kedvező hatásai a tanulók számára:
Azon tanulók számára, akiknek a gyakorlati képzése iskolai tanműhelyben valósul(t) meg, a kamarai garanciavállalás bevezetésének köszönhetően lehetőség nyílott arra, hogy a gyakorlati képzésük tanulószerződéses jogviszony alapján, valós vállalati munkakörülmények között folytatódjon. Ezáltal ők is biztosítottá váltak, illetve rendszeres havi pénzbeli juttatásban részesültek. Csak abban az esetben maradhattak iskolai tanműhelyben, ha a kamara nem tudott részükre megfelelő képzőhelyet biztosítani és erről igazolást kiállítani. Ebben az esetben az iskola gondoskodott a tanulók gyakorlati képzéséről.
Gyakorlati képzőhely keresés módja
A nyilvántartásunkban szereplő gyakorlati képzésre jogosult szervezetekről, a tanulószerződés kötés lépéseiről, a jogszabályi háttérről, a tanulók jogairól és kötelességeiről a kamara duális képzési tanácsadói adnak tájékoztatást, valamint a nyilvántartásunkban szereplő gyakorlati képzésre jogosult szervezetek szakképesítésenként megtalálhatók az alábbi felületen:
https://www.isziir.hu/_frontend/index.php?module=gsz_nyilvantartasi_felulet