A gazdaság újraindítása - fontos változások

Fizetési moratórium

A fizetési moratórium meghosszabbításra került 2021. szeptember 30-ig.

1. § (1) A hiteltörlesztési moratórium veszélyhelyzettel kapcsolatos különös szabályainak bevezetéséről szóló 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 637/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet] a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § (1) A Törvény 7. § (2) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium 2021. szeptember 30. napjáig tart.

1. 2. A Törvény 7. § (4) bekezdésétől eltérően a fizetési moratórium alatt lejáró szerződés 2021. szeptember 30. napjáig meghosszabbodik.

Turizmusfejlesztés

A turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

Építésügy

Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2020. december 15-e és 2021. november 23-a közötti időben járt vagy jár le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

Széchenyi Pihenő Kártya

Eszerint például a 2021. évben az szja-tv. 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya

• szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer forint,
• vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer forint,
• szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer forint összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

A 2021. évben az szja-tv. 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

a) – ha a munkáltató költségvetési szerv –

• évi 400 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
• a 400 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
• évi 400 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

b) más munkáltató esetében

• évi 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,
• a 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,
• évi 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

Adófizetési halasztás

• 2021. december 31-ig az adózó és az adófizetésre kötelezett személy egyszeri alkalommal, legfeljebb ötmillió forint összegű adóra kérelmezhet adófizetési halasztást (6 hónapra) vagy részletfizetést (12 hónapra), ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza, vagy
• a nem természetes személy adózó és az adó megfizetésére kötelezett személy kérelmezhet adóelengedést (egy adónemre legfeljebb 20 százalék, legfeljebb 5 millió forint, egy alkalommal), ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené.

Szocho

Idén nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeg után, valamint a reprezentáció és üzleti ajándék szochóját is elengedik december 31-ig.

A szochokedvezmény a jelenlegi hat hónap helyett már három hónap munkanélküliség után is igényelhető (ez 30 milliárd forintot hagyhat a vállalkozói szektorban).

A módosítás szerint a rendelet hatályba lépésének napja, június 10. és december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal.

Adóvisszatérítés

A számítások szerint mintegy 1,1 millió gyerekes családban 1,5 millió kereső kaphat személyijövedelemadó-visszatérítést 5,5 százalékot meghaladó gazdasági növekedés esetén. Egy kereső maximum 800 ezer forint adóvisszatérítést kaphat, két kereső esetén ez az összeg 1,6 millió forint a családban. Az intézkedéscsomag 600 milliárd forintba kerül, 1,5 millió kereső esetén átlag 400 ezer forintot jelent személyenként a visszatérítés.

Régiófejlesztés

a kormányfő szerint, nem engedhető meg, hogy míg Budapest az európai átlag fejlettségi szint 110-130 százalékán áll, messze az európai átlag felett, közben Magyarország négy legrosszabb helyzetben lévő régiója ott van az EU húsz legrosszabb helyzetű régiója között. Hozzátette: ha forrás lesz az EU-ból, akkor mindet ezekbe a régiókba kell elküldeni. Nemcsak azért, mert így igazságos, gazdaságilag így észszerű, hanem azért, mert nem akarják "megavárosokká" átalakítani Magyarország településszerkezetét, meg akarják őrizni a falvakat, a kisvárosokat és a városokat.

Emelkedő minimálbér

A cél 200 ezer forintos minimálbér elérése lenne, de ha ekkora minimálbér-kötelezettséget zúdítunk a vállalkozásokra, akkor azok nem fogják tudni kigazdálkodni. A magas minimálbérhez segíteni kell a kkv-kat, és ez adócsökkentés formájában tehető meg. A kormány már eddig is csökkentette az élő munkát terhelő adókat, és a közeljövőben átfogó megállapodás megkötésére törekszik a minimálbér kérdésében a szakmai szervezetekkel.

A miniszterelnök a jelenlegi helyzetben három kiindulási feltételt határozott meg.

1. Az első, hogy a kihívás nem kormányzati természetű, nem politikai kihívásról van szó, az egész társadalmat átfogó, totális gazdasági és társadalmi kihívás, amit láthatunk. Ezért a válasz sem lehet csak politikai és kormányzati természetű, széles összefogásra van szükség a gazdaság minden szereplőjét érintően.
2. A második, hogy gazdaságpolitikát pártalapon nem lehet csinálni. Gazdaságpolitikát azokkal lehet csinálni, akik tudnak gazdaságot működtetni, ez nem pártkérdés.
3. A harmadik, hogy ilyen helyzetben nem lehet választási költségvetést csinálni. Újraindítási költségvetésre van szükség, ennek szellemében nyújtották be a 2022-es büdzsét.

Forrás: index.hu