Megjelent a Magyar Közlönyben az árrés stopot szabályozó rendelet, amely március 17-én lép életbe, és május végéig marad hatályban.
A rendelet szövegéből kiderül, hogy az kiterjed az üzletekre, bevásárlóközpontokra és az online kereskedelemre is, de csak azon boltok esetében, amelyek főtevékenységként az élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmet végzik, és nettó árbevételük a 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot. Esetükben az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét és legfeljebb 10 százalék lehet. Az áfa nélküli fogyasztói árból kell majd kivonni a kiskereskedő által fizetett beszállítói árat, így jön ki az árrés.
A húsoknál az árszabályozás a friss áru mellett a fagyasztott termékekre is vonatkozik, és a csirkénél a csontos, a bőrös, a filézett, darabolt, szeletelt vagy darált húsokra is, csomagolás nélkül és csomagoltra egyaránt. A tejtermékeknél a laktózmentes változatoknál is él az árrésstop.
Ha egy adott üzletben vagy online felületen egy terméket nem forgalmaztak 2025 januárjában, akkor az árrés az utolsó havi átlagos árrés mértékét követi, legfeljebb 10 százalékos határig. A saját márkás termékek aránya nem haladhatja meg a 2025. január és február hónapban értékesített teljes mennyiségi arányukat. Ha egy kereskedő az adott terméket 2025. január és február hónapban nem forgalmazta, akkor az utolsó havi arányt kell figyelembe venni.
A fogyasztóvédelmi hatóság hivatalból ellenőrzi az előírások betartását, és jogsértés esetén különböző bírságokat szabhat ki. Az árrés megsértése esetén termékkategóriánként ötmillió forint bírságot szabnak ki.
Súlyos jogsértés esetén az üzlet vagy az online felület működését legalább egy napra, legfeljebb fél évre felfüggeszthetik. Különös méltánylás esetén a hatóság figyelmeztetést is alkalmazhat. A kereskedő mentesül a bírság alól, ha bizonyítja, hogy a jogsértés az érdekkörén kívül eső okból történt. Ismételt jogsértés esetén a bírság összegét megduplázzák és naponta többször is kiszabhatják.