Az ágazati alapvizsga a tanulóknak, illetve a képzésben részt vevő személyeknek az adott ágazatban történő munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudását és kompetenciáit méri. Az ágazati alapoktatást követően a szakképző intézmények tanulói, illetve a képzésben részt vevő személyek a magasabb évfolyamba lépés feltételeként ágazati alapvizsgát tesznek.
„Hegesztenek, esztergálnak, köszörülnek, szerszámot készítenek a gépészetben vizsgázók; tortát, bonbont készítenek a leendő cukrászok; a pincérek pedig a végzős szakácsok ételeit szolgálják fel a szakmai vizsgákon. Az építőipari ágazatban tanulók burkolnak, festenek, kőműves, ács, bádogozási és szigetelő feladatokat végeznek. Tavasszal általában 1000 diák tesz iskolai rendszerű szakmai vizsgát a gazdasági kamarához tartozó szakképesítésekben, szakmákban megyeszerte. Azok a végzősök, akik sikertelenül teljesítik a vizsga követelményeit vagy igazoltan maradnak távol, az őszi vagy a februári javító-, és pótló vizsgákon kapnak lehetőséget szakmájuk megszerzésére.
A Szakképzési törvény alapján az ágazati alapvizsga vizsgabizottságának elnökét a szakképző intézmény székhelye szerinti területileg illetékes gazdasági kamara delegálja a vizsgaelnöki névjegyzékéből. Az ágazati alapvizsga vizsgaelnöki névjegyzéken 98 vizsgáztatónak van kinevezése Vas vármegyében. A sikeres ágazati alapvizsgát követően kezdődik a szakirányú oktatás, amely szakmai vizsgával zárul. A vizsgabizottságba ellenőrzési feladatokat ellátó tagot, vagyis vizsgafelügyelőt javasol a kamara, aki a vizsga szabályszerűségéért felelős. A névjegyzéken jelenleg 78 vizsgafelügyelő szerepel. További információk a témában: Úton a szakmák világába