Első, egész EU-ra kiterjedő felmérés a témában friss adatokat ad a munkahelyi digitális eszközhasználatról, a digitális megfigyelésről és az algoritmikus munka-irányítás gyakorlatáról valamennyi uniós tagállamban.
Ma már a munkavállalók kilencven százaléka számítógépekre, mobil eszközökre és irodai szoftverekre támaszkodik a munkája ellátásához, miközben a dolgozók 30%-a használ mesterséges intelligencia eszközöket, különösen nagy nyelvi modelleken (LLM-ek) alapuló chatbotokat. Az EU-ban közel négy dolgozóból egy (37%) esetében figyelik a munkaidejüket.
Ezek az eredmények egy 2024–2025-ben végzett, a Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Befogadásért felelős Főigazgatóságával együttműködésben készült új felmérésből származnak. A vizsgálatban az EU mind a 27 tagállamából összesen 70 316 munkavállaló vett részt, és az eredményeket a JRC tanulmánya publikálja: Digital monitoring, algorithmic management and the platformisation of work in Europe (Digitális megfigyelés, algoritmikus irányítás és a munka platformizálódása Európában).
A tanulmány a munkahelyi digitális eszközhasználatra — így az MI-re is — fókuszál, vizsgálja a digitális megfigyelés elterjedtségét és jellegzetességeit, valamint az algoritmikus irányítás mértékét és országonkénti eltéréseit az EU-ban.
A szerzők bemutatják, hogyan alakítja át a digitalizáció a munkadinamikait, felvetve kérdéseket az adatvédelemről, az autonómiáról és a munkaterhelésről.
A digitális eszközök általános elterjedtsége és az MI terjedése
A munkavállalók túlnyomó többsége (90%) ma már digitális eszközökre támaszkodik a munkája elvégzésében, ami minden ágazatban átalakítja a munkakörnyezetet. Az MI használata a munkahelyen egyre gyakoribbá válik: az EU munkavállalóinak 30%-a használja azt, különösen szöveggel kapcsolatos feladatoknál, mint az írás és fordítás.
Az írás az összes felhasználás 65%-át teszi ki, ezt követi a fordítás (59%), az adatok feldolgozása és ötletek megvitatása (38%), átiratkészítés (28%), képalkotás/generálás (27%), tervezés és ütemezés (24%) és ügyféltanácsadás (19%).
Az MI-használat különösen magas az északi és közép-európai országokban. Az MI alkalmazása jelentősen eltér a különböző foglalkozási ágazatok között, az irodai jellegű munkakörök vezetnek az elterjedésben.
Digitális megfigyelés: nő az adatgyűjtés képessége
A digitális megfigyelés ma már jelentős felügyeleti eszköz a munkahelyeken: a munkavállalók 37%-át figyelik munkaidejükre vonatkozóan, és 36%-át belépési/kilépési időkre. A munkavállalók fizikai helyzetének nyomon követése és a munkavállalói tevékenységek digitális eszközökkel történő monitorozása általában ritkább.
Az előbbi típusú megfigyelés gyakoribb olyan ágazatokban, mint a közlekedés, az építőipar vagy a gyártás, míg az utóbbi jellemzően a pénzügyi szektorban, a közigazgatásban és az ICT szektorban fordul elő.
A két leggyakoribb digitális megfigyelési módon — munkaidő és belépési/kilépési mozgások kártyás nyomon követésén — túl léteznek még más megoldások is. Az internet-használat monitorozása, CCTV alkalmazása, valamint a hívások, az internet-használat és a járművek helyzetének követése meglehetősen elterjedt a közép- és kelet-európai országokban.
Algoritmikus irányítás: automatizáció a munkaerő-koordinationban
Az algoritmikus irányítás, bár kevésbé elterjedt, mint a digitális megfigyelés, teret nyer, és Európa országaiban és munkahelyein meglehetősen változatos mintázatot mutat.
A felmérés azt mutatja, hogy az EU munkavállalóinak 24%-ának automatikusan osztják be a munkaidejét. Ezt a megközelítést gyakran kísérik olyan algoritmusok, amelyek a feladatok prioritását határozzák meg.
Egy másik, jelenlévő, de kevésbé elterjedt algoritmikus irányítási forma az, hogy az EU munkavállalóinak 13%-a esetében a teljesítményt automatikusan értékelik és jutalmazzák.
Platformizáció: az új munkaparadigma
A platformizáció fokát — azaz a digitális eszközhasználat és a digitális megfigyelés/algoritmikus irányításnak való kitettség kombinációját — figyelembe véve a tanulmány hat munkavállalói kategóriát különít el, és megadja arányukat az uniós munkaerőn belül:
- 6% nem használ digitális eszközöket és nem érinti őket semmilyen platformizáció.
- 33% használ digitális eszközöket platformizáció nélkül: nincsenek kitéve digitális megfigyelésnek
vagy algoritmikus irányításnak. - 42% részleges platformizációnak van kitéve: legalább egyfajta digitális megfigyelésnek és egyfajta algoritmikus irányításnak.
- 9% információs platformizációnak van kitéve, azaz tevékenységfigyelésnek és algoritmikus értékelésnek — ez leggyakrabban a pénzügyi és biztosítási szektorokban fordul elő.
- 7% fizikai platformizációnak van kitéve, főként olyan ágazatokban, mint a bányászat, a közlekedés és a logisztika.
- 2% az EU munkavállalóinak teljes mértékben platformizált.
Hatás a munkakörülményekre
Az eredmények azt sugallják, hogy a teljes és a fizikai platformizáció gyakran negatív munkakörülményekkel korrelál, ideértve a megnövekedett stresszt és a csökkent autonómiát. Ezzel szemben az információs platformizációnak — amelyet tevékenységfigyelés és algoritmikus értékelés jellemez — kevesebb negatív következménye látszik; ez a típus jellemzően otthoni munkavégzéshez kötődik.
Következmények a politikák számára és további kutatási irányok
Egyes, digitális megfigyelés és algoritmikus irányítás kombinációi esetén gondosan mérlegelni kell a potenciálisan negatív munkakörülmény-befolyásokat. Ez az új tanulmány egyedi adatokat kínál a munka digitalizációjának hatásáról, és értékes forrást jelent a Bizottság erre irányuló erőfeszítéseihez, többek között a Minőségi Munka Útvonalhoz (Quality Jobs Roadmap) és az algoritmikus irányításra vonatkozó kezdeményezéséhez.
A jelentés hangsúlyozza a társadalmi partnerek és a döntéshozók összehangolt fellépésének szükségességét annak biztosítására, hogy a munka folyamatban lévő digitalizációja egyszerre legyen gazdaságilag előnyös és társadalmilag felelős.
Háttér
A munka digitalizációja gyors technológiai előrelépések és olyan uniós politikák közepette zajlik, amelyek célja az innováció előmozdítása miközben védik a munkavállalói jogokat. A JRC Algorithmic Management and Platform Work (AIM-WORK) felmérés és átfogó elemzése alapos, friss pillanatképet ad arról, hogyan alakítja át a digitális forradalom az európai munkavilágot mély és egyenetlen módon.
A tanulmány korábbi JRC-felmérésekre épít, és szélesebb perspektívát nyújt a munka digitalizációjáról az EU-ban. Kiemeli a folyamatos kutatás fontosságát annak megértéséhez, hogyan hatnak a különböző digitális eszközök, a megfigyelés és az MI az egyes ágazatokra és régiókra.
Forrás: Európai Bizottság