Közeleg a határidő: a társaságiadó-bevallás részeként a transzferár-adatszolgáltatást is el kell készíteni május 31-éig. A Pénzügyminisztériumnak az adóhatóság honlapjáról elérhető tájékoztatója az adatszolgáltatás fontos változásaira is felhívja a figyelmet.
A Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvénnyel módosított, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (tao-törvény) 18. § (5) bekezdése alapján „[a]z adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősülő gazdasági társaság (…), a bevallás benyújtásáig köteles az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet előírásai szerint rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá az éves társaságiadó-bevallásában az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak”.
Az adatszolgáltatás részletes tartalmát a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. NGM rendelet (TPD rendelet) – a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 32/2017. NGM rendelet módosításáról szóló 27/2022. PM rendelettel megállapított – 8–8/A §-ai szabályozzák.
|
Az Adózóna társasági adóval kapcsolatos további írásait ITT olvashatja el. |
Adatszolgáltatásra a tao-törvény 18. § (5) bekezdése alapján az az adózó köteles, amely megfelel a következő feltételeknek:
a) a társasági adó alanya,
b) az adóév utolsó napján nem minősül kisvállalkozásnak (vagy mikrovállalkozásnak),
c) gazdasági társaság, egyesülés, szövetkezet, európai részvénytársaság, európai szövetkezet, külföldi vállalkozó,
d) nem közhasznú nonprofit gazdasági társaság, és
e) az állam nem rendelkezik benne közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással.
Az adatszolgáltatásra kötelezett adózók köre megegyezik a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartás (transzferár-nyilvántartás) készítésére kötelezettek körével.
A csoportos társaságiadó-alany tagjainak – a csoportképviselő útján – a csoporttagok olyan kapcsolt ügyleteiről, amelyeket a csoportos társaságiadó-alany tagjain kívüli kapcsolt vállalkozásokkal folytat, szintén adatot kell szolgáltatniuk. A csoportos társaságiadó-alany tagjainak az egymás közötti ügyleteikről csak a tao-törvény 18. § (10) bekezdésében szabályozott kivételes esetekben kell adatot szolgáltatniuk.
Az adatszolgáltatásra kötelezettek „figyelmeztetéseként” a NAV honlapján közzétette a Pénzügyminisztérium „Tájékoztató a transzferár-adatszolgáltatáshoz” című tájékoztatóját, mellyel – az adóhatóság szerint – a szaktárca célja az, hogy elősegítse az adózók jogkövetését.
A közel 30 oldalas szakmai tájékoztató összefoglalja az adatszolgáltatási kötelezettséget érintő tudnivalókat, külön kiemelve az ebben időközben bekövetkezett változásokat is. Például – a teljesség igénye nélkül idézve ezekből – az új előírások közt kiemeli:
• Ha a bevallásban szolgáltatott valamely adatról később kiderül, hogy nem volt helytálló, akkor újabb bevallásban kell helyesbíteni, illetve szükség szerint önellenőrzést kell benyújtani. Az adatszolgáltatásnak értelemszerűen meg kell egyeznie a számviteli beszámolóban és a helyi dokumentumban foglalt adatokkal. Az országonkénti jelentés (country-by-country report) adataival való összhangra is törekedni kell. A különböző devizaösszegek eltérő árfolyamon történő átszámítása miatt maradhatnak fenn eltérések például ugyanazon ügylet két oldaláról jelentő belföldi adózók esetében – ez nem kifogásolható.
• Ha az adatszolgáltatás teljesítésekor a szokásos piaci ár megállapítása iránti eljárás még folyamatban van, akkor a bevallás ATP űrlapjának 01. sor c) rovatában nem jelölendő a szokásos piaci árat megállapító határozat alapján a nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülés esete, mivel még a hatóság nem hozott határozatot. Továbbá megjegyzendő, hogy csak akkor jelölendő itt ez a mentesülési ok, ha a határozatot a magyar hatóság hozta.
• A költségátterheléssel kapcsolatban kiemelendő, hogy az adatszolgáltatás alól részlegesen csak az a költségátterhelés mentesül, amelynél a független féltől származó költségeket terhelnek át. A kapcsolt féltől származó költségek esetében nincs részleges mentesülés. Ha egy ügylet rendelkezik olyan tulajdonsággal, amely alapján az adatszolgáltatás alól teljeskörűen mentesül, de olyan tulajdonsággal is rendelkezik, amely alapján csak részlegesen mentesül vagy egyáltalán nem mentesül (például szokásos piaci árat megállapító határozattal érintett ügylet), akkor arról az ügyletről egyáltalán nem kell adatot szolgáltatni, az ilyen ügylet teljeskörűen mentesül. Például ha a magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződés alapján a teljesítés értéke – összevonva, amit össze lehet vonni – nem haladja meg a 100 millió forintot, akkor erről nem kell adatot szolgáltatni.
A tájékoztató kitér – többek között – olyan kérdésekre is, mint a szokásospiaci ár-megállapítási módszer, a jövedelmezőségi mutatót vizsgáló módszereknél megadandó további adatok, a gyártási és forgalmazási modellek és az adatszolgáltatás teljesítésének technikai lehetőségei.
A NAV honlapján az Ügyféliránytű” menüpontban 2024. 05. 09-én jelent meg az adóhatóság tájékoztatója, amelyben felhívja az adózók figyelmét a Pénzügyminisztérium szóban forgó szakmai anyagára.
Forrás: adozona.hu , Sinka Júlia okleveles adószakértő