Adóváltozások 2023

Ráadásul idén a klasszikus adósaláta törvényen kívül, más területek salátatörvényei is érintik az adóztatást (pl. foglalkoztatás, TB-ellátások), így ezeket együtt érdemes tanulmányozni. Sőt érdemes a kormányrendeleti szinten is otthonosan mozogni, az adókötelezettségek és jogok pontos megértéséhez és meghatározásához.
A hatályba lépés dátumát ott jelezzük, ahol az nem 2023.01.01, illetve előre bocsátjuk, hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazása minden esetben külön figyelendő, és nem tárgya a jelen összefoglalónak

Személyi jövedelemadózás, szociális hozzájárulási adó és társadalombiztosítás

A KATA jelentős szűkítésével előtérbe került az Szja tv. szerinti átalányadózás lehetősége az egyéni vállalkozók esetében, hiszen sok volt-katás ezt választotta menekülőútként. Mivel azonban eddig meglehetősen nehézkes volt, így ennek adminisztrációját most egyszerűsítik.

Haviról negyedévesre módosítják az átalányadózók bevallási, szja adóelőleg és társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét. A negyedéves bevallási szabály megkönnyíti a családi adókedvezmények érvényesítését is.

Az adó göngyölítéses megfizetésével pedig a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítás / szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettségek jobban összehangolhatók és a jövedelem eloszlása kevésbé befolyásolja a fizetendő szociális hozzájárulási adó mértékét.

Az új göngyölítéses szabály alapján negyedévente kell összeadni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett személyi jövedelemadó-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) szociális hozzájárulási adóalapként figyelembe vett összeget, majd az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó biztosítási jogviszonya legalább egy napig fennállt. A göngyölítéses módszerrel meghatározott szociális hozzájárulási adó alap a jövedelem havonkénti eloszlásától függetlenül ugyanakkora éves jövedelemnél azonos összegű szociális hozzájárulási adófizetést eredményez, és figyelembe veszi azt is, hogy az egyéni vállalkozó a tárgyév megelőző hónapjaiban negyedévente mekkora szociális hozzájárulási adóalap után fizette meg az adót.

Könnyítették a belépés feltételeit is, ugyanis 2023-tól az átalányadózás a tárgyévet megelőző adóévben szerzett bevétel mértékétől függetlenül választható. Ugyanakkor a tárgyévre vonatkozó bevételi értékhatárok továbbra is megmaradtak: általános bevételi értékhatár az éves minimálbér tízszerese (2022-ben 24 millió Ft), míg az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző egyéni vállalkozó esetében az éves minimálbér ötvenszerese (2022-ben 120 millió Ft).

Az átalányadózásból kiesők visszatérési feltételei is rugalmasabbak: 4 év helyett csupán 1 évet kell várni az újra csatlakozáshoz, és csak a megszűnés (megszüntetés) évére és az azt követő 12 hónap alatt lesz blokkolva az átalányadózás ismételt választása.

Kiterjesztették továbbá az átalányadózás bevételi értékhatárának arányosítási szabályát azokra az egyéni vállalkozókra is, akik az átalányadózás választását közvetlenül megelőzően kisadózónak (volt-katások) minősültek.

Az átalányadózók számára a helyi iparűzési adózás is egyszerűbbé válik, ők egyszerűsített adóalap-megállapításra lesznek jogosultak és csak évente egyszer kell majd adóelőleget fizetniük.

A KATA és az átalányadózás témakörén túllépve részletszabályok változtak továbbá az árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve a tartós befektetésből származó jövedelem adózását illetően is, ahol a középpontban a vagyonkezelői alapítványok bevonásával történő jövedelemszerzés áll. Lehetővé teszik ezáltal a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítványok számára, hogy a kezelt vagyonnal összefüggésben tartós befektetési szerződést köthessenek az érintett magánszemély, mint kedvezményezett javára. A keletkező hozamot a tartós befektetésekből származó jövedelem szabályai szerint kell majd leadózni.

Emellett a csoportos személyszállítás fogalmát kiterjesztik azokra az esetekre is, ha csak lízingelt/bérelt járművel történik a munkavállalók szállítása, a saját eszköz használata mellett.

A 25 év alatti fiatalok kedvezményének minél szélesebb körben való érvényesítése érdekében, az adóhatóság által készített bevallási tervezet automatikusan fel fogja ajánlani a kedvezményt az érintetteknek. Mivel a hatóság ismeri az adózók életkorát, a felajánlást attól függetlenül meg fogják tenni, hogy a kedvezményre jogosult az adóalap kedvezményt az adóév folyamán igénybe vette-e.

Különleges Munkavállalói Résztulajdonosi Program („KMRP”) szabályait is pontosítják. A KMRP-szervezetekre vonatkozó szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a KMRP-résztvevők tagi részesedéseiket egy e célra létrehozott vagyonkezelő alapítvány bizalmi vagyonkezelésébe adják. Ilyen esetben a résztvevők nem a KMRP-szervezettől, hanem a vagyonkezelő alapítványtól kapják meg a KMRP keretében részükre járó részvényeket.

Társasági adózás

A társasági adózás változásai idén leginkább a csoportos TAO-alanyokat érintik. A kihirdetést követő naptól (2022.11.24.) már nem lehet tagja a társasági adócsoportnak az a cég, amely valamilyen megszűnési eljárás alatt áll: a tagság a felszámolási, végelszámolási ill. kényszertörlési eljárás megindítását megelőző napon megszűnik (korábban ez az eljárást befejező napon következett be). Pontosítják továbbá az adóelőleg fizetésének szabályát a tao-csoport/tag megszűnése esetére, és előre hozzák az adóelőleg megosztása és bevallása 30 napos határidejének kezdő napját – a megszűnésre okot adó körülmény bekövetkezésének napjára.

Emellett pontosításra kerülnek bizonyos képletek, mint pl. a jövedelem minimum számítását, a kedvezményezett részesedéscsere alapján megszerzett részesedés adóalap növelő tételként történő számításának módját illetően, ahol az eddigi ’bekerülési érték’ fogalmat a jogalkotó ’könyv szerinti’ érték fogalmára módosítja.

Szintén a kihirdetést követő naptól érvényes több módosítás a vagyonkezelő alapítványok kapcsán. Adómentességben és bevallási egyszerűsítésben részesül a magánszemélyek közötti vagyonjuttatásra irányuló ügyletben a bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző vagyonkezelő alapítvány, ha csak befektetési bevételei vannak.

A törvénybe új fogalomként kerül be a saját jogú nyugdíjas a Tbj. szerinti használt fogalommal egyezően, hatályba lépése szintén 2022.11.24.

A kedvezményezett részesedéscsere kapcsán alkalmazott adóhalasztás a jövőben már az értékvesztés elszámolásakor (részlegesen) lejár, nem csak kivezetéskor.

Mindezeken túl érdemes az adókedvezmények területét is áttekinteni. Az elektromos töltőállomás adóalap-kedvezménye az általános de minimis rendelet alapján lesz igénybe vehető, azzal, hogy az adózó – választása és adóbevallásában tett nyilatkozata szerint – az Európai Bizottság Válságközleménye alapján is igénybe veheti a kedvezményt annak alkalmazhatósága időszakában. Ugyanez igaz valamennyi de minimis kedvezmény esetében.

Transzferárazás

A 2022-es nyári adócsomag az elmúlt évek hazai transzferárazást érintő legnagyobb jelentőségű és volumenű jogszabály-módosítását hozta el, amelyre akkor is érdemes a figyelmet felhívni, ha jelen cikk írásakor a gyakorlati részleteit tartalmazó rendelet kihirdetése még mindig várat magára. Sajtócikkekből (SZAKMA 2022/11. szám) ugyanis már nyilvánosságra kerültek bizonyos részletek, valamint a Pénzügyminisztérium a bevezetés előtti szűk 1 hónapban még társadalmi egyeztetést is ígért.

Jön a transzferár adatszolgáltatás a társasági adóbevallásban!

Bár a transzferár-nyilvántartásokat továbbra sem kell az adóhatósághoz benyújtani a társasági adóbevallással egyidejűleg, ugyanakkor egy új kötelezettség terheli majd a kapcsolt vállalkozásokat: a társasági adóbevallás részeként a szokásos piaci ár meghatározásáról adatot kell szolgáltatni. Ráadásul a naptári éves adózóknak ezt már a 2022-ről szóló bevallásban is várhatóan teljesíteni kell majd.

Az adatszolgáltatási kötelezettség kiterjed majd azokra az ügyletekre is, amelyekről egyébként nem kell transzferár dokumentációt készíteni: pl. a költség-átterhelésekre vonatkozóan egyszerűsített, az APA határozattal fedett ügyletekre viszont teljes körű adatszolgáltatást kell majd tenni, csakúgy, mint az egyébként transzferár nyilvántartásra kötelezett ügyletekről. Kis könnyítés várható abban, hogy a nyilvántartás készítésre vonatkozó értékhatárt megduplázzák és így évi 100 millió Ft-ra emelik. Az adatszolgáltatás a Tao bevallásban azonban rendkívül részletesre várható: a kapcsolt felek azonosító adatai mellett ügyletenként várhatóan meg kell majd adni a számviteli nyilvántartásokban rögzített ügyletértéket, az ügylet karakterizációját, a kapcsolódó tevékenységi kódot, az erre vonatkozó szokásos piaci árat vagy ártartományt, stb.

A helyes tartalommal történő adatszolgáltatás minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, hiszen elsődleges célja az adóhatósági kockázatelemzés és ellenőrzésre való kiválasztás lesz.

Mindezek mellett ne felejtsük el a jelentősen emelkedő transzferárazással kapcsolatos mulasztási bírságokat sem. A nyilvántartás készítési, megőrzési kötelezettséggel összefüggő mulasztási bírság több mint duplájára, 2 millióról 5 millió Ft-ra, ismételt jogsértés esetében 4 millióról 10 millió Ft-ra emelkedett, melyeket először a 2022. augusztus 27-ét követően kezdődő adóévekben kell alkalmazni.

A változó transzferár szabályok a nyilvántartások szakmai tartalmát is szigorítják, hiszen a jövőben az adatbázison alapuló elemzés során általánossá válik az interkvartilis alkalmazásának kötelezettsége, először a 2022-ben kezdődő adóévre. Valamint a transzferár kiigazításra vonatkozó új rendelkezések értelmében, amennyiben a vizsgált kapcsolt ügyletben az alkalmazott ellenérték a szokásos piaci tartományon kívül helyezkedik el, főszabályként a mediánra kell a transzferár kiigazítást elvégezni kivéve, ha a kapcsolt vállalkozás igazolja, hogy a tartományon belül egy, a mediántól eltérő érték felel meg a legjobban a vizsgált ügyletnek. (A medián az az érték, amelynél az adatok legfeljebb 50%-a kisebb és legfeljebb 50%-a nagyobb.)

Általános forgalmi adó

Az ÁFA-t illetően több ponton az ingatlanokkal kapcsolatban módosul a törvény.

Így az adóalanyiságot keletkeztető tevékenységek meghatározását illetően, a nem adóalanyként eljáró (jogi) személy esetén a sorozatjellegű értékesítés adóalanyiságot keletkeztet abban az esetben is, ha már használatba vett, ám funkcióváltással érintett ingatlan értékesítése történik meg, azzal, hogy mint önálló rendeltetési-egység rendeltetését, vagy egységeinek számát megváltoztatták, és nem telt el 2 év az erről szóló igazolás kelte, és az értékesítés között.

A „funkcióváltó” ingatlanok új szabálya az értékesítésüket érintő tárgyi mentességek feltételeinél, illetve az alanyi adómentesség értékhatárának számításánál is visszaköszön.

Törvényi szintre emelik a veszélyhelyzeti normában [az új építésű lakóingatlanokra vonatkozó kedvezményes általános forgalmi adó mérték alkalmazásáról szóló 267/2022. (VII. 29.) Korm. rendelet] foglalt előírást, amely 2 évvel meghosszabbítja az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os általános forgalmi adómérték időbeli hatályát, továbbá az elhúzódó építkezések kezelésére átmeneti szabályozást is tartalmaz. Az új lakóingatlanok értékesítését terhelő kedvezményes 5%-os ÁFA kulcs kivezetésének átmeneti rendelkezése szerint, 2024.12.31-e után (2028.12.31-ig) azok az értékesítések eshetnek még az 5%-os kulcs alá, melyek esetében az építési engedély jogerőre emelkedett 2024.12.31-ig. A rendelkezés 2025.01.01-jén lép hatályba.

Egy új intézmény is bevezetésre kerül: az agrárszektort illető gazdaságátadási szerződés/ gazdaságátadás ügylete, mint jogutódlással történő megszűnés egy új esetköre.

Módosításra került a belföldi fordított adózás is, az építési-szerelési tevékenységgel létrehozott és hatósági engedélyeztetés alá eső ingatlanok vonatkozásában: az engedélyeztetés kapcsán ugyanis kivették a szabályból az ’építési’ jelleget a hatóságot illetően, és mindössze hatósági engedélyhez, vagy hatósági bejelentéshez kötött tevékenységek kerülnek feltételként ebben az értelemben meghatározásra. Ennek célja, hogy fordított adózás alá eshessenek mindazon tevékenységek is, melyek az utóbbi évek építésügyi szabályozása során kikerültek az építési hatósági engedélyeztetés esetköréből, és más hatóság engedélyének beszerzéséhez/ hatósághoz történő bejelentéshez kötöttek lettek (pl. örökségvédelmi engedélyeztetés). Az új szabályt 2023.01.01-je utáni teljesítési időpont esetében lehet alkalmazni, azonban ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy az átmeneti szabályok részletes ismertetésére itt nem térünk ki.

A jogszabály kihirdetését követő naptól (2022.11.24) érvényes azonnali módosítással, egyértelműsítik a számla adattartalmát, ugyanis csak az adóalany által belföldön teljesített ügyletek esetében kell forintban feltüntetni az áthárított adót, más esetben nem.

A 2021. július 1-jén hatályba lépett e-kereskedelemi szabályok gyakorlati alkalmazása során felmerülő jogalkalmazási kérdéseket is rendezik a vonatkozó irányelvi előírásokkal összhangban, elsősorban az alanyi adómentes adóalany által végzett import távértékesítés, és Közösségen belüli távértékesítés tekintetében. A 2006/112/EK tanácsi irányelv eredetileg 2022. július 1-ig tette lehetővé a tagállamok számára a fordított adózás alkalmazását egyes termékek és szolgáltatások esetében. A 2022/890/EK tanácsi irányelv ezt a lehetőséget 2026. december 31-ig hosszabbította meg. Ezért szintén a kihirdetést követő naptól, nem járhatnak el e státuszukban az alanyi adómentes adózók a távértékesítés (közösségi és import távértékesítés) esetén, és adófizetési kötelezettségük keletkezik az érintett tagállamban, illetve 3. országban. Ezzel párhuzamosan az adóköteles távértékesítés esetén a kapcsolódó előzetesen felszámított ÁFA levonására az általános szabályok teljesítése mellett lesznek jogosultak.

1. gazdaságfehérítés további lépéseként, az online pénztárgépek és a számlaadat-szolgáltatás pozitív tapasztalataira építve kiterjesztik a nyugtaadatokra vonatkozó adatszolgáltatást. Az adatszolgáltatás előírásával párhuzamosan a technika fejlődését is figyelembe véve a jövőben megújulhat a pénztárgéprendszer, amely a környezettudatosság jegyében az elektronikus nyugtaadás elterjedését is ösztönözheti. Mindezen célok elérésének első lépéseként az Áfa tv. felhatalmazást ad miniszteri szintű jogalkotásra a nyugtákról történő általános adatszolgáltatás, valamint a pénztárgéptől eltérő, gépi nyugta kibocsátására alkalmas eszközökkel, technikákkal kapcsolatos részletszabályok megállapítására.

Illeték – avagy búcsú az illetékbélyegtől

Lényeges szigorítást vezetnek be a kapcsolt vállalkozások közti ingatlannak, ill. „ingatlanos” társaságban fennálló üzletrésznek a szerzése esetére. Ugyanis az eddigi feltétele a mentesség alkalmazásának mindössze a főtevékenység meghatározása volt (a szerző főtevékenysége saját tulajdonú vagy bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, adásvétele kellett legyen), 2023.01.01-től azonban a szerző előző adóévi nettó árbevételének 50%-a kell, hogy ebből a tevékenységből (bérbeadás, üzemeltetés, adásvétel) származzon az illetékmentes szerzéshez. Részletszabályok vonatkoznak az árbevétel (előrelátható) arányára vonatkozó nyilatkozat megtételének határidejére, illetve arra az esetre is, ha utólag kiderül, hogy a nyilatkozatban foglaltak nem teljesültek. Az adóhatóság 150%-ban (az illeték 50%-a bírság) szabja ki az illetéket, ha a nyilatkozatban foglaltak nem teljesültek. Azonban, ha adóellenőrzés keretében tárják fel, hogy valótlan nyilatkozatot adtak, akkor 200%-os illeték (az illeték 100%-a bírság) kiszabása történik. A jogkövetkezmények nem térnek el abban az esetben sem, ha az adózó egy jövőbeni várakozására alapította az illetékmentes szerzés feltételét, azonban a számítása nem vált volna be.

A vagyonkezelő alapítványokat illető változás, hogy a bizalmi vagyonkezelő kedvezményezettkénti szerzése esetére nyitva hagyott illetékfizetési kötelezettség alól kiveszik a vagyonkezelő alapítványkénti bizalmi vagyonkezelőket: azaz a vagyonkezelő alapítványok kedvezményezettkénti szerzése mentes az ajándékozási illeték alól.

Egyúttal búcsút mondunk az illetékbélyegnek vagy ahogy korábban neveztük az okmánybélyegnek is, amely a XIX. század óta jól szolgálta a közigazgatási, bírósági eljárások intézését, az eljárás után fizetendő illeték megfizetését könnyebbé tette. Időközben azonban a bírósági eljárás elektronikussá vált, az elsőfokú közigazgatási eljárások után pedig (néhány kivétellel) nem kell illetéket fizetni. Ezért az illetékbélyegek értékesítése és az értékesítésből származó bevétel is jelentősen lecsökkent. Erre figyelemmel a jövőben már nem indokolt illetékbélyegek gyártása, forgalmazása, az azzal összefüggő adminisztráció fenntartása. Az illeték (ha az felmerül, például a közigazgatási jogorvoslat esetén) megfizethető utalással vagy készpénzátutalási megbízással (köznapi nevén sárga csekkel). A módosító törvény ezért 2024. január 1-jétől megszünteti az illetékbélyeggel való illetéklerovás módszerét.

Reklámadó

A módosító törvény kihirdetését követően azonnali hatállyal, a jövő év végéig (2023.12.31) meghosszabbítják a reklámadó fizetési kötelezettség felfüggesztését is, azaz továbbra is él a 0%-os adómérték; amellyel párhuzamosan a Tao tv.-ben a reklámadó kötelezettséggel összefüggő költségekre sem kell adóalap növelést alkalmazni, mint nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek (a Tao tv. 3. sz. melléklet A/16. pontjában részletezve).

Számviteli változások

Számos helyen kerül pontosításra, kiegészítésre, illetve módosításra a számviteli törvény, itt csak a legfontosabbat emeljük ki.

Ennek alapján átültetésre kerül az EU-s számviteli irányelv (2013/34/EU irányelvet módosító 2021/2101/EU irányelv) azon rendelkezése, mely két egymást követő beszámolóval lezárt üzleti év vonatkozásában 750 millió EUR-s konszolidált szinten számított árbevételt elérő multinacionális cégcsoportok vonatkozásában a legfelső anyavállalat számára kötelezővé teszi bizonyos társasági adózási információk jelentését, illetve nyilvánosságra hozatalát.

Módosítás érinti a független könyvvizsgáló jelentésének kötelező tartalmát is, ugyanis a könyvvizsgálói záradékban konkrétabban kell alátámasztani, hogy a vizsgált vállalkozó „beszámolója megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az alkalmazott beszámolási szabályrendszerben foglaltaknak megfelelően, továbbá, hogy adott esetben, a vállalkozó beszámolója megfelel-e az egyéb jogszabályoknak”. A könyvvizsgáló jelentésének ki kell majd térnie a fent írt új, társaságiadó-adó információkat tartalmazó jelentés készítésének esetleges kötelezettségére, és annak teljesítésének vizsgálatára.

Adózás rendje

Számos részletszabály kerül megállapításra, ill. pontosításra az adózás rendjét, az adóigazgatást és adóvégrehajtást illetően.

forrás:mkvkok.hu