Az egyre növekvő kiadásokra való tekintettel az Európai Parlament megszavazta az Európai Bizottság kezdeményezését, miszerint bővítenék az uniós saját források körét. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy Brüsszel az új adónemek bevezetésével további évi 16 milliárd eurós forrásbevonást eszközölne az Európai Unió költségvetésével kapcsolatban. A tagállami vezetőkön fog múlni, hogy zöld utat adnak-e a javaslatnak.
A Parlament 399 igen szavazattal, 138 nem ellenében és 61 tartózkodás mellett fontos lépést tett az EU bevételeit szabályozó jogszabály, az úgynevezett „saját forrásokról szóló határozat” (ORD) módosítása felé. A módosítás, amint a tagállamokból álló Tanács egyhangúlag elfogadja és valamennyi tagállam ratifikálja, három új bevételi forrást vezet be:
- a kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételeket
- az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusból (CBAM) származó forrásokat
- a vállalati nyereségen alapuló ideiglenes statisztikai saját forrást
A kibocsátáskereskedelmi rendszerből (ETS) származó bevételeket
Az uniós ETS révén az Európai Unió olyan piaci mechanizmust hozott létre, amely árat szab a CO2-nek, és ösztönzőket teremt a kibocsátások legköltséghatékonyabb módon történő csökkentésére. A cél az energiatermelés és az energiaigényes iparágak (például a vas-, alumínium-, cement-, üveg-, karton- és savgyártás stb.) kibocsátásának évi bizonyos százalékos csökkentése. A rendszer 2005 és 2021 között mintegy 35 százalékkal segítette az említett ágazatok kibocsátásának csökkentését.
A rendszer keretében a vállalatoknak a CO2-kibocsátásuknak megfelelő kibocsátási egységeket kell vásárolniuk vagy kapniuk, ami a szén és más fosszilis tüzelőanyagok elégetésével történő energiatermelést drágábbá, a tiszta energiaforrásokat pedig viszonylag vonzóbbá teszi.
Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere a "cap-and-trade" megközelítést követi: az EU meghatározza a kibocsátott CO2 mennyiségének felső határát - amely minden évben csökken -, a vállalatoknak pedig egy naptári éven belül minden egyes tonna CO2-kibocsátásuk után európai kibocsátási egységgel (EUA) kell rendelkezniük. Ezeket az engedélyeket megkapják vagy megvásárolják - és kereskedhetnek is velük. Minden év után annyi kibocsátási egységet adnak le, amennyi elegendő a teljes kibocsátásuk fedezésére.
Az ETS az erőművek, az energiaigényes nehézipar (pl. olajfinomítók, acélművek, vas-, alumínium-, cement-, papír- és üveggyártók) és a polgári légi közlekedés CO2-kibocsátására terjed ki. Az EU-n kívüli járatok nem tartoznak a rendszer hatálya alá, csak az Európai Gazdasági Térség országai közötti és az azokon belüli járatoknak kell megfelelniük a programnak.
A vállalatok pénzbírságra számíthatnak, ha több CO2-t bocsátanak ki, mint amennyit a kibocsátási egységekből fedeznek. A vállalatokat ezért arra ösztönzik, hogy energiahatékonysági beruházásokkal csökkentsék a kibocsátást, mivel a felesleges kibocsátási egységeket eladhatják.
Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus (CBAM)
A CBAM az EU ambiciózus Fit for 55 intézkedéscsomagjának egyik központi pillére, és a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelemben mérföldkőnek számító uniós eszköz. Az EU-n belüli termelés esetében a gyártóknak a CO2-kibocsátásukat meg kell feleltetniük az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kibocsátási egységeinek. Az EU-n kívüli termelés esetében azonban nem alkalmazandó a kibocsátáskereskedelmi rendszer. Ebből kifolyólag a karbonintenzív termelés áthelyeződhetett a kevésbé szigorú éghajlat-politikát folytató országokba, az importált termékek pedig árelőnyt élvezhetnek a környezet rovására. Ezt nevezik kibocsátásáthelyezésnek.
Az EU-n kívüli termelés esetében az uniós importőröknek CBAM-tanúsítványokat kell majd vásárolniuk az abból keletkező árkülönbség fedezése érdekében, hogy az uniós gyártóknak a CO2-kibocsátásukat ETS kibocsátási egységekkel kell fedezniük. A CBAM az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerrel (EU ETS) párhuzamosan működne, és a magas kibocsátású uniós iparágakat kibocsátáscsökkentésre ösztönözné. A CBAM az EU-n kívüli gyártókra ugyanolyan hatást gyakorolna, mint az EU ETS az EU-n belüliekre. Emellett más országokat arra ösztönözne, hogy szén-dioxid-árazási politikát vezessenek be. A CBAM mechanizmus elsősorban a vas és acél; a cement; a műtrágya; az alumínium; a villamosenergia és a hidrogénfejlesztés ágazataira fog vonatkozni.
A CBAM 2026. január 1-jén történő végleges bevezetését követően az importőröknek be kell majd jelenteniük az előző évben az EU-ba behozott áruk mennyiségét, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ezt követően le kell adniuk a megfelelő számú CBAM bizonyítványt. E tanúsítványok árazása az EU ETS kibocsátási egységek heti átlagos aukciós árához lesz kötve, a kibocsátott CO2-tonna euróban kifejezve. Az EU ETS szerinti ingyenes kiosztás fokozatos megszüntetése egybeesik a CBAM 2026 és 2034 közötti fokozatos bevezetésével.
A vállalatok nyereségén alapuló új, ideiglenes, statisztikai alapú saját forrás
A Bizottság szerint, ezen forrásnem bevezetése nem járna a vállalatok adóterheinek vagy megfelelési költségeinek növekedésével. Egy olyan nemzeti hozzájárulásról lenne szó, amelyet a tagállamok fizetnének a pénzügyi és nem pénzügyi szektorokban tevékenykedő vállalatok bruttó működési eredménye alapján. Ez elősegítené a saját források összetételének kiegyensúlyozottabbá válását és az uniós költségvetés bevételi forrásainak további diverzifikálását.
Nagyon fontos kiemelni, hogy a vállalatok nyereségén alapuló új, ideiglenes, statisztikai alapú saját forrás ideiglenes lenne. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság még 2020-ban közösen megállapodott abban, hogy javaslatot kell tenni a vállalati szektorhoz kapcsolódó saját forrásra. Ebből kifolyólag a jövőben a most bemutatott saját forrást kiváltaná egy új javaslat, amely már körvonalazódik. A „Vállalkozás Európában: Társaságiadó-keret (BEFIT)” című javaslat benyújtását és annak a tagállamok általi egyhangú jóváhagyását követően az említett társaságiadó-keretből származó hozzájárulások felválthatják ezt a frissen bemutatott saját forrást.
Mire lennének felhasználva az új források? A helyreállítási eszközből eredő adósságok visszafizetése
Az Európai Parlament szerint az új „saját forrásokból” származó bevételek elengedhetetlenek lesznek az EU helyreállítási tervéből eredő adósság visszafizetéséhez, különösen az emelkedő kamatlábaknak az uniós költségvetésre gyakorolt súlyos hatása miatt. A képviselők szerint az új bevételekkel az uniós költségvetés hosszú távon megbízhatóan finanszírozható lenne, és új prioritásokat is lehetne finanszírozni, miközben nem kellene csökkenteni a meglévő uniós programokra és szakpolitikákra szánt összegeket.
Meg kell akadályozni a túlzottan magas visszatérítéseket
A magas infláció fényében váratlanul és aránytalanul megnövekedtek a Dániának, Németországnak, Hollandiának, Ausztriának és Svédországnak járó visszatérítések átalányösszegei, amelyekből a 2020-2027-es időszakban részesülnek. (A visszatérítés az adott ország által az uniós költségvetésbe befizetett, illetve abból kapott összeg közötti különbséget hivatott csökkenteni.) A képviselők ezért azt követelik, hogy ezeket az átalányösszegeket évente módosítsák az uniós költségvetéshez hasonlóan, azaz évi 2 százalékos rögzített deflátor alapján.